Ha a foszforon kívül más makroelemből is feltételezhető a mérsékelt ellátottság, akkor ezeket is tartalmazó komplex trágyaszerek is kijutathatók. Erre a célra legjobbak a teljesen vízoldható öntöző- vagy permettrágyák. Ezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a lomb a nyár közepén, végén is aktív maradjon, ami elősegíti a rügydifferenciálódást.
A tápelemek közül másodikként a bórt lehet megemlíteni, ami serkenti a virágrügy képződésével, a kötődéssel kapcsolatos folyamatokat. Többek között javul a szénhidrátok szállíthatósága és az N, K, Ca elemek hasznosulása is.
A rügydifferenciálódás fő időszaka a nyár második felére, kora őszre esik, amikor már lassul vagy leáll a hajtásnövekedés. Erre az időre az intenzív növekedés miatt visszaeshet a gyümölcstermő növények bór ellátottsága. Fokozott hiányára lehet számítani homokon és erősen meszes talajon, továbbá a szárazság esetén. A gyümölcsfajok közül az almatermésûek mellett a kajszi, a szilva és málna érzékenyebbek a bórhiányra. Júliusban és augusztus elején hatékony lehet a két alkalommal végzett permettrágyázás bórtartalmú szerekkel (Damisol BB, Savabor Extra, PolyBór)
Az előzőekben említettük, hogy a virágrügy képződéshez a nyári időben is aktív lombozatra van szükség, ami biztosítja a pozitív nettó asszimilációt, amelyből jut elegendő tápanyag az új szervek (termőrügy) fejlődésre és tartalékképzésre. Ezen szempontból a tápanyag fogalom alatt az ásványi- és szerves anyagokat együtt kell érteni, már csak ezért is, mert a növényben végbemenő bioszintézis során ezek nagyobb része komplex vegyületekké alakul.
A tápláltsági rendellenességek gyakran vezetnek terméscsökkenéshez gyümölcs minőségi problémákhoz vagy alternáló hozamhoz. Ezeket különböző okok idézhetik elő, melyek közül ezúttal az agrotechnikai tényezők közül emelünk ki néhányat. Ebben a nyári időben a gyümölcstermesztők nagyobb odafigyeléssel és felkészültséggel elkerülhetik vagy helyrehozhatják a hibát.
Gyakori jelenség, hogy a korai érésû csonthéjasok (cseresznye, meggy, kajszi, korai őszibarack) és a bogyós gyümölcsösök állapota szüret után elhanyagolttá válik (pl. a talaj vízmegőrző mûvelése nélkül csökken az ültetvény kondíciója, a hiányos növényvédelem miatt romlik a lombállapot, a letermett málna sarjak meghagyása fertőző forrássá válik, stb.).
A csonthéjasok és a bogyósok fokozottan kálium igényes fajnak számítanak. Ennek relatív vagy abszolút hiánya jelentősen csökkenti az ellenállóságukat, a hőmérsékleti szélsőségekkel szembeni tûrőképességüket és ezeken keresztül a termés mennyiségét. Az ásványi tápelem ellátottság ellenőrzésére lombanalízist tanácsos végeztetni, aminek a fő mintavételi időszaka is ezen lapszám megjelenésének idejére esik.
Az őszi gyümölcsérésû fákon a túlzott termésberakódásnál a termésritkítás elmaradása, a nyári aszályban az öntözetlenség okozta vízhiány még súlyosabban esik latba, mint a nyári fajtáknál. A túlterhelt fa a következő év terméskihagyásának veszélyét rejti, ami évekre kiható alternanciát indíthat el. Az ültetvény térállásából vagy az elsûrûsödött koronaszerkezetből, a rosszul végrehajtott metszésből, a hajtásválogatás elmaradásából adódó vegetatív túlsúly gyakori oka a hiányos rügydifferenciálódásnak, az alacsony terméshozamnak. Az idei tavaszi fagykár miatti teljes vagy részleges terméskiesés mellett sokfelé látni túl erős hajtásnövekedést. Ez jó alkalmat kínál a korona megújítására is, de a felesleges hajtások - különösen a sok vízhajtás - mielőbbi eltávolítása nagyon fontos teendő, mert ennek elvégzésével a fa energiái a megmaradó részekbe áramlanak. A ritkítás után megszûnik az önárnyékoltság miatti fényhiány, következésképpen virágrügyek nagyobb számban képződnek és jelentősen javul a ritkítás utáni hajtásállomány beérése, télállósága is.
Dr. Szûcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht.
1223 Budapest, Park u. 2.
Címlapkép: Getty Images
