Napi zöldtakarmány betakarítása rendfelszedő pótkocsival
A zöldtakarmány-betakarításra döntően két technológiai vonal alakult ki a gyakorlatban. Az egyik változat kaszálásból, rendfelszedő pótkocsival történő rendfelszedésből és szállításból, az istállóban pedig adagoló szerkezettel történő kiosztásból áll. A másik technológiai vonal egy- vagy kétmenetben történő szecskázásból, majd szállításból áll
Az első technológiában a kaszálást traktorra függesztett rotációs kaszákkal végzik. A napi etetésre betakarított szálastakarmányoknál a szársértő használata nem indokolt.
Az utóbbi időben a mellső függesztőberendezéssel és mellső TLT csonkkal felszerelt traktorok jelentek meg a piacon. Ezekhez a traktorokhoz kifejlesztették a 2,0-2,4 m munkaszélességû, mellső függesztésû fûkaszákat. Ezekkel a zöldtakarmány-betakarítás egymenetben is elvégezhető úgy, hogy azt a mellső függesztésû kaszával rendrevágják, a traktorral vontatott pótkocsival pedig felszedik a takarmányt.
A munkamûveletek összekapcsolása céljából egyes rendfelszedő pótkocsik rotációs kaszával is rendelkeznek. A kaszálás és rendfelszedés egymenetben végezhető, de ez a konstrukció bonyolultabb, drágább és több a meghibásodási lehetőség is
A pótkocsik rendfelszedő berendezései a haladási irányt tekintve előre-, illetve hátrahajló elhelyezkedésûek lehetnek. Az anyagáram irányát tekintve az előrehajló szerelési mód a kedvezőbb, mivel csak kissé törik meg az anyagáram iránya. A rendfelszedő berendezések az alváz, vagyis a kocsiszekrény szélességével megegyező méretûre készülnek. A rendfelszedő berendezések csuklósan kapcsolódnak az alvázhoz, s munkahelyzetben állítható magasságú görgők vagy támkerekek támasztják alá. A haladási iránnyal megegyezően talajkövetőek. A kisebb elhagyási veszteség céljából egyes kivitelek keresztirányban is képesek a talajegyenlőtlenség követésére.
A renden lévő szálastakarmányt a rendszerint négy sorban elhelyezett, vezérelt pályán mozgó rugós ujjak emelik fel a talajról és terelik az anyagtovábbító szerkezethez. Az anyagtovábbító villákat többnyire a hengerpalást alkotóján elhelyezett rudakra hegesztik. A szabad végekre rögzített forgattyúkar görgője a vezérlőpályán halad körbe, és e pályának vezérli a villákat. Alkalmaznak láncos anyagtovábbítókat is, melyeknél a villákat – kétoldalt elhelyezett végtelenített – a láncokat összekötő lécekre szerelik fel. Ennek megfelelően mûködik a csillag alakú anyagtovábbító.
Az anyagtovábbítók a rendfelszedő által felszedett anyagot – kellő mértékben összetömörítve – a kocsiszekrénybe juttatják. Az aprítókések az osztásuknak megfelelően a szálasanyagot elvágják, majd a villák a kocsiszekrénybe juttatják. Ha a rendfelszedő követ vagy fémtárgyat, alkatrészt szed fel, a kések rugóerő ellenében elmozdulnak, így átjutnak a kések között anélkül, hogy törést okoznának.
A kocsiszekrényben az anyagot a lehordó szerkezet szállítja hátrafelé. A hátsó ajtó nyitása után a bontóhengerek az anyagot közvetlenül a talajra vagy a silótérbe juttatják.
A zöldtakarmány kiosztásához a bontóhengerek alatti szalagos kiadagoló van, amellyel jászolba továbbítható az anyag. A szalagok ellentétes irányú hajtásával a kiosztás egyszerre kétoldalra is történhet.
A rendfelszedő, az anyagtovábbító berendezés hajtása általában mechanikusan, a kiadagoló berendezésé viszont hidrosztatikusan történik. A rendfelszedő pótkocsik fontosabb mûszaki adatait a 8. táblázat tartalmazza.
Napi zöldtakarmány betakarítása szecskázóval
A takarmányt egymenetben levágják, felszecskázzák, szállítójármûre fújják és beszállítják az istállóba.
Vezérgépek a kis tömegteljesítményû, függesztett vagy vontatott szecskázók vágóasztallal felszerelt változatai. Szenázskészítésre, ill. silókukorica betakarítására is jól használhatók.
A vegetációs időszak minél jobb kihasználása miatt termesztik a különféle alacsonyabb szárú növényeket, pl. hereféléket. A füves keverékeket a bokrosodás időszakában, a szálfüvek megjelenése előtt célszerû betakarítani. Ekkor a tárcsás, rotációs kacsaszerkezettel felszerelt vágóasztalok nagy levágatlan tömeget hagynak vissza. Ezért használják az egyszerû, vízszintes tépődobbal felszerelt szecskázókat (zúzókat), amelyek durván aprítják az anyagot, viszont könnyen kezelhetők és egyszerûen üzemeltethetők.
E szecskázó gépek a mûködési elvtől függetlenül azonos szerkezeti egységekből állnak.
A váz hordozza a funkcionális szerkezeti egységeket, s az vonórúddal kapcsolódik az üzemeltető traktorhoz. A vontatott szecskázók lengőkéses, tárcsás vagy dobos változatban készülnek .
A legegyszerûbb szerkezet a vízszintes tengelyû lengőkéses dob. A dob palástján elhelyezett fülekhez csuklósan kapcsolódnak a J-profilú kések. A kések az aprításon túl az anyagtovábbítást is elvégzik, rendszerint nagy szilárdságú rugóacélból készülnek. A szecskahosszúság nem változtatható, s a szecska nem homogén.
A tárcsás szecskázó egyenes késekből és az etetőnyílás alsó részén lévő ellenkésből áll. A kések az anyagtovábbítást is elvégzik.
A dobos szecskázóknál az aprítást a henger palástján lévő kések végzik. Az utóbbi években az osztott késes dobok terjedtek el .
Címlapkép: Getty Images
