A másik talajlakó a gabonafutrinka lárvája a csócsároló. A futrinka tojásrakása számára, nedves talajra van szükség, amely augusztus első felében adott volt, így várható az első lárvák megjelenése. Tömeges megjelenésük esetén a gabonatáblán súlyos károkat okozhatnak, mivel a növények kelése után folyamatosan egész télen károsítanak. Ellenük talajfertőtlenítéssel, csávázással, felületi kezeléssel védekezhetünk. A fiatal lárvák érzékenyebbek, amit célszerû kihasználni.
A csávázás a gabonafélékben károsító fritlégy, a csíkoshátú búzalégy ellen, valamint a kórokozók közül a torzsgomba, szártörő gomba, a búza fuzáriózisa, lisztharmat, szetóriás levélfoltosság, kőüszög, törpeüszög és porüszög ellen is védenek. A csávázás a repce vetése előtt is hasonlóan fontos. Többek között a repcebolha, repcedarázs, a kórokozók közül pedig a repce becőrontó, a fómás levélfoltosság és szárrák ellen védelmet biztosít.
A repcebolha várható kártételét úgy becsülhetjük meg, hogy az árvakeléseken és a kelő repcén vizsgáljuk meg az imágók számát és a levelek lyuggatásának mértékét. A repcébe betelepedett imágók a gyökérnyakhoz rakják tojásaikat és a kikelő lárvák a levélnyélbe rágják be magukat és rontják a télállóságot. A repcedarázs őszi nemzedékének imágói szeptemberben rajzanak és árvakelésbe, vagy a kelő repcébe rakják tojásaikat, ahol a kikelő álhernyó karéjoz, majd tarrrágást okozhat. Csávázással a kártevők elleni első permetezések költségeit spórolhatjuk meg.
A burgonya betakarítása után a gumó betegségei, a helytelen tárolás következtében ronthatják a minőséget. A szabályozott hőmérséklet, a 80 % alatti pára, a 3 – 5 % alatti szén – dioxid koncentráció fontos a gumó egészséges állapotának megőrzéséhez. Ezért a tárolás előírt technológiáját követni kell. Az első 2 hétben 12 – 14 C° közötti hőmérséklet az optimális. A 2 – 8 hétben 14 C°– ról fokozatosan le kell hûteni a tárolót 4 C° - ra, a főtárolás időszakára. Ezzel megakadályozzuk számos kórokozó elszaporodását. A leggyakoribb a burgonyagumó nedves rothadása (Erwinia carotovora sp.carotovora), amit feketelábúságnak is neveznek.
A kertészeti kultúrák jelentős részében a szeptember-októberi időszak a betakarítás ideje, vagy az egyéves kultúráknál a termesztési ciklus végső időszaka. A nappali felmelegedés mérséklődésével és a nappalok rövidülésével párhuzamosan a kultúrnövényeinket károsító kártevők és kórokozók is megkezdik a felkészülésüket az áttelelésre. Ennek során a károsító szervezetek olyan fejlődési alakot vesznek fel ami a leginkább ellenáll a zord téli időjárásnak. Az áttelelő alakok másik fontos tulajdonsága, hogy a kártevő szervezet ebben a fejlődési stádiumában át tudja vészelni a kultúrnövények nyugalmi állapota vagy pusztulása következtében kialakult ún. „tápláléknélküli” időszakot.
A gyümölcs- és szőlőültetvények telepítését megelőzően ebben az időszakban is elvégezhetjük még a talajlakó kártevő felvételezést térfogati kvadrát módszerrel. A felvételezés során 2-3 ha-ként 1 db 0,5-1,0 m2 alapterületû és 0,5 m mély mintagödröt ásunk. A kiásott földet gondosan szétmorzsolva megszámoljuk benne a talajlakó kártevőket, és ha a minták átlagában a pajorok száma eléri az 1 db/m2-t, a drótférgeké pedig a 2-3 db/m2-t a telepítendő növények védelme érdekében talajfertőtlenítést kell alkalmazni.
Az évelő szántóföldi kultúrákhoz hasonlóan a kertészeti állókultúrákban is felszaporodhat a mezei pocok. A kártevő megtelepedését és felszaporodását elősegíti, ha füvesített a sorköz és a sorcsíkot valamilyen szerves anyaggal – szalma, szerves trágya, gombakomposzt – takarták. Különösen a fiatal néhány éves ültetvényekben okozhat érzékeny károkat a növények gyökérnyaki részének megrágásával. A kártevő elterjedése általában gócos. A felvételezés során derítsük fel a fertőzött helyeket, és ott jelöljünk ki 100 m2-es mintaterületeket. A kijelölt területen tapossuk be az összes járatot, majd 24 óra elteltével számoljuk meg, hogy mennyit bontott ki a kártevő. Ha a lakott járatok átlagos száma ősszel eléri a 2db/100m2-t védekezni kell a kártevő ellen.
A szeptember közepétől kezdődő időszak a szőlőbetakarítás fő ideje. Sajnos még akkor sem lehetünk nyugodtak, ha eddig sikerült egészségesen tartanunk a termést. Az érés időszakában mérsékelten meleg és csapadékos időjárás esetén várható a szürkepenészes rothadás megjelenése és felszaporodása. A betegség fokozott kártételére kell számítani ott, ahol a korábbi lisztharmatfertőzés vagy molykártétel miatt sérültek már a bogyók. Tartósan csapadékos időjárásban tovább fokozódik a fertőzésveszélyt azzal, hogy a bogyók a gyors vízfelvétel miatt felrepednek. Ez különösen a vékony héjú, rothadásra hajlamos fajtáknál (pl.: Ezerjó, Chardonnay stb.) jelenthet gondot. A szőlő másik figyelmet érdemlő betegsége ebben az időszakban a lisztharmat. A szakirodalmi adatok és az elmúlt évek tapasztalatai alapján száraz, meleg őszön látványosan felszaporodhat a lombozaton és tömegesen képződhetnek az áttelelést szolgáló kleisztotéciumai. A betegség felszaporodását ekkor az is segítheti, hogy a korábbi védekezések hatása már nem érvényesül. Védekezni ugyan már nem védekezünk ekkor ellene, de a következő évi fertőzöttségre lesz információnk az őszi állapot alapján.
Nagy Krisztina – Veszprém Megyei NTSZ
Prohászka Péter – Komárom – Esztergom Megyei NTSZ
A megyei előrejelzők jelentései alapján
Címlapkép: Getty Images
