2024. október 6. vasárnap Brúnó, Renáta

Szántóföldi és kertészeti kultúrák növényvédelmi elõrejelzése

Agro Napló
A gabonafélék közül a búza és az árpa is jól teleltek, de helyenként kifagyás elõfordult. Az õszi gabonák fenológiája ebben az idõszakban eléri a bokrosodást és az állományok mikroklímája változni fog. A fogékony fajtáknál már március végén megjelent a lisztharmat és gondot okoz a pirenofórás levélfoltosság. A gazdaságosságot mérlegelve, sûrû állományban és fogékony fajtáknál, szükség van a gyomirtással egy menetben végzett gombaölõszeres kezelésre. Ha a gabonát monokultúrában termesztjük, a tavalyi talajelõkészítés nem volt megfelelõ, valamint nem végeztünk talajlakó felmérést õsszel, a gabonafutrinka kártételét észlelhetjük. Lárvája a csócsároló, ami az áttelelés során búzában, árpában „csócsárolja”, gyengíti a növényeket, melyek kifagytak, vagy tavasszal pusztulnak el. Ez a lárva áprilisban eléri a teljes fejlettséget, amikor szájszerve a legerõteljesebb és a legnagyobb kártételt okozhatja. Ha számuk meghaladja a m2-enkénti 2 - t, védekezni kell!
A levéltetvek betelepedése ebben a hónapban időszerû. Figyelemmel kell kísérni az egyedszámot és védekezést is terveznünk kell. A bokrosodó és szárba induló gabonákban, az elmúlt években gondot okoztak a vetésfehérítő bogarak és lárváik. A bogár áprilisi előjövetele után 2-3 héttel megjelenik a lárva (árpacsiga), amely hámozgatásával súlyos kártételt okozhat az imágó mellett. Egyedszámuk felmérése fûhálózással történhet. Megelőző kezeléssel az imágó betelepedésekor, majd tömeges lárvakeléskor védekezhetünk.
A repcetáblákon, áprilisban a szárba indult, zöldbimbós állapotot érik el a növények. Ebben az időszakban a kártevők nyomon követése nagyon fontos. Felmérésükre a sárgatál és a fûhálózás használható. Mindkét módszerrel, már kora tavasszal el kell kezdeni a vizsgálódást, hiszen a repce szárormányos és a repcefénybogár betelepedése már március végén megindul. A repcefénybogár a zöldbimbós stádiumban veszélyes, a generatív részek károsítása miatt. A szárormányosok szárbaindulás után károsítanak és a szárba rakják tojásaikat. Emellett kaput nyitnak a fehérpenészes rothadásnak, ami a nagyobb problémát okozza. Ha egyedszámuk hirtelen megnő a felmelegedés során, még virágzás előtt védekezzünk ellenük. Virágzásban, csak méhkímélő technológia használható!
A kapás kultúrák talajelőkészítése és vetése ebben a hónapban lesz aktuális. A vetés előtt fontos elvégezni a talajlakók felmérését. A kukoricabarkók, drótférgek, pajorok felmérhetők pohárcsapdával, búzacsomós módszerrel. Ezzel megítélhetjük a védekezés szükségességét és időben felléphetünk a talajban károsítók ellen.
A mezei pocok tavasszal nagyobb problémát jelent a kelő, vagy a télen legyengült állományokban. Ekkor a kisebb egyedszámú népesség is veszélyes és károkat okoz. A mezei pockok egyedszám megállapításakor, be kell taposni a lyukakat és 24 óra múlva, meg kell vizsgálni a kibontott járatok (!) számát. Ha 5-nél több a járat 100 m2-en, rágcsálóírtó szerrel védekezni kell.
Az alma fakadásával párhuzamosan megjelentek az almafa lisztharmat primer tünetei. A betegségnek elsősorban a meleg párás időjárás kedvez, de a jelenlegi, korai időszakban megkezdett védekezésekkel tudjuk csak blokkolni a nagyobb mértékû megbetegedés kialakulását. A Növényvédelmi Szolgálatok vizsgálatai bizonyították, hogy országszerte megtalálhatóak már a varasodás érett aszkospórái az áttelelt alma - és körteleveleken. Az elmúlt időszak csapadékos időjárását követően a levelek kiszáradásakor várható a tömeges aszkospóra szóródás. A betegség fellépésének a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás a legkedvezőbb, csak a jelenlegi időszakban megkezdett preventív védekezéssel lehet hatékonyan védekezni ellene. A virágzás időszakában veszélyezteti az almástermésûeket a tûzelhalás. Csapadékos időjárás és minimum 15,6OC napi középhőmérséklet esetén számíthatunk a virágzás idején megbetegedésre. Az árutermő ültetvények tulajdonosai az illetékes Növény – és Talajvédelmi Szolgálatok koordinálásával végezzék az előrejelzést és a védekezést. Április 1. dekádjától várható a lombosfa fehérmoly és az almalevél aknázómoly, április utolsó napjaitól pedig az almamoly rajzása. Mindhárom kártevő lárvái ellen feromoncsapdás rajzásmegfigyelés alapján védekezzünk.
Őszibarackosokban a fakadás időszakában hûvös, párás csapadékos időjárásban várható a levélfodrosodás fellépése, amely ellen a preventív védekezés a leghatásosabb. Ugyanilyen időjárási körülmények között számíthatunk a csonthéjasok virág – és hajtáselhalását okozó monília fellépésére. Fertőzésveszélyes körülmények között már piros ill. fehérbimbós állapotban kezdjük meg a védekezést, amelyet szükség esetén ismételjünk meg. Április közepétől kezdődik a kajszi fertőzött levelein áttelelt apiognomónia, és a szilva fertőzött levelein áttelelt vörösfoltosság kórokozóinak aszkospóraszóródása. A kórokozóknak a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás kedvez. Hûvös, párás, csapadékos időjárásban számíthatunk a csonthéjasok levéllikasztó betegségének fellépésére. A betegségek ellen megelőző jelleggel védekezzünk, hogy korai kártételüket megelőzzük. Április eleje-közepe időszaktól várható a fakadó rügyekkel és kis hajtásokkal táplálkozó áttelelt barackmoly lárvák eljövetele. Április közepétől rajzik a keleti gyümölcsmoly, május elejétől a kéregmoly és a szilvamoly, amelyek lárvái ellen feromoncsapdás rajzásmegfigyelés alapján védekezzünk. Általában április közepétől kezdődik a cseresznyelégy rajzása, amelynek előrejelzésére sárga színcsapdát használhatunk. A védekezést az imágók ellen időzítsük, szükség esetén ismételjük meg.
Szamócán, ribiszkén és köszmétén mérsékelten meleg, csapadékos időjárásban felléphetnek a levélfoltosságot okozó betegségek.
Mérsékelten meleg (~20OC), párás időjárás esetén, április folyamán a különböző gyümölcskultúrákban megkezdődhet a levéltetvek betelepedése és felszaporodása.
A szőlő fakadásakor szükség esetén védekezzünk a fiatal leveleken szívogató levélatkák ellen. Meleg, száraz időjárás esetén számíthatunk tömegszaporodásukra. Április utolsó napjaiban kezdjük meg a tarka és a nyerges szőlőmoly feromoncsapdás rajzásmegfigyelését, hogy a fürtvirágzatokat károsító lárváik ellen szakszerûen időzítsük a védekezést.
Talajlakó kártevők jelenlétekor a szabadföldi zöldségfélék vetésével egy menetben alkalmazzunk rovarölőszeres talajfertőtlenítést. Palántázott káposztaféléket a kiültetést követően száraz, meleg időjárásban a földibolhák, mérsékelten csapadékos és meleg időjárásban pedig a tavaszi káposztalégy lárvái veszélyeztethetik.

Nagy Krisztina
előrejelző
Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat
Prohászka Péter
előrejelző
Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?