Az állatok anyagcsere folyamataihoz szükséges oxigént a friss levegő biztosítja. A frisslevegő ellátásról az elterjedt, zárt istállókban megfelelő szellőztető berendezésekkel (ventilátorokkal) kell gondoskodni.
A szükséges frisslevegő ellátást elméletileg alap-, kiegészítő- és rásegítő szellőztetéssel kellene biztosítani. Ezek aránya sorrendben nagyjából 15-40-45 %; nagyságrendileg pedig 0,3-0,7-0,8 összesen mintegy 1,8 m3/h testtömeg kg-onként.
A légcsere-szükséglet számításának különböző változatai ismeretesek. Ezekben figyelembe veszik az állatok-, ill. a nedves felületek páratermelését; az állatok CO2 termelését. A praktikum oldaláról azonban ezen méretezések alkalmazhatóságával felmerülhetnek bizonyos kételyek.
A szellőzőlevegő szükséglet, ill. a szükséges ventilátorok számának meghatározására a 1. ábrán közölt diagram célszerûen alkalmazható.
1. táblázat | |||||||||||
A sertéstartás ajánlott mikroklíma paraméterei | |||||||||||
Istálló | Hőmér- séklet |
Rel. páratart. |
Légsebes- ség |
Por |
CO2 tartalom |
NH3-tartalom |
H2S |
||||
(°C) |
(%) |
(m/s) |
db/ml db/cm³ |
(tf%) |
(mg/m³) |
(ppm) |
(tf%) |
(mg/m³) |
(ppm) |
||
Kanszállás | 10-15 | ||||||||||
Kocaszállás | 12-15 | 60-85 | 0,15-0,20 | 0,20 | 3600 | 2000 | 0,002 | 14-18 | 20-25 | ||
Vemhesítő | 18-20 | 60-75 | 0,25-0,30 | -0,25 | -4500 | -2500 | -0,0025 | 0,001 | |||
Fiaztató kocák részére | 15-16 |
60-75 | 0,10-0,25 | tf% alatt | |||||||
malacfészek újszülött malacok részére | 33-35 | 0,05-0,10 | |||||||||
2-4 kg-os
4-8 kg-os
8-10 kg-os malac részére |
26-28
24-26
22-24 |
60-70 | 0,10-0,15 | 50 alatt | 0,20 alatt | 3600 alatt |
2000 alatt |
0,002 alatt |
14 alatt |
20 alatt |
14,2 mg/m³ alatt |
Hizlaló Előhízlaló 30-40 kg-ig Utóhízlaló 40-110 kg | 18-22 | 60-85 | 0,10-0,20 | 0,2-0,25 | 3600-4500 | 2000-2500 | 0,002- -0,0025 |
14-18 | 20-25 | 10 ppm alatt |
|
16-18 | 0,15-0,20 | 0,2-0,3 | 3600-5400 | 2000-3000 | |||||||
1 tf% = 104 ppm | 1 tf% CO2 =1,8×104 mg/m³ CO2 1 mg/m³ CO2 = 0,56 ppm CO2 1 ppm CO2 = 1,8 mg/m³ CO2 | 1 tf% NH3 = 7,1×103 mg/m³ NH3 1 mg/m³ NH3 = 1,41 ppm NH3 1 ppm NH3 = 0,71 mg/m³ NH3 | 1 mg/m³ H2S = 0,71 ppm H2S 1 ppm = 1,42 mg/m³ H2S |
A hagyományosnak nevezhető, nagyüzemi sertéstelepek zárt istállóira alapvetően a túlnyomásos és az elszívásos rendszerû szellőzés jellemző. Az úgynevezett kiegyenlített szellőztetést ritkán alkalmazták. A szellőztetési megoldások elvi vázlatait a 2-4. ábrákon keresztül mutatjuk be.
Vizsgálati eredmények
A zártkonstrukciós program keretében megépült telepek istállóklíma méréseinél a '70-es évekre jellemző mûszerparkkal vonultunk fel (higanyos hőmérők; pszichrométer, katathermométer, thermohygrográf, szárnykerekes légsebességmérő füstgyertyák, stb.).
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a mérések megbízhatóságával, a mért adatok pontosságával baj lett volna, csak a mérések kivitelezése volt nehézkes.
Néhány jellemző teleptípus klímaméréseinek eredményeit az alábbiakban ismertetünk.
2. táblázat | ||||||||||||
A hizlaló klíma adatai (MEZŐPANEL) | ||||||||||||
Klima |
Hőmérséklet (°C) |
Légsebesség (m/s) |
Kataérték (mgcal/cm²/s) |
Relatív páratartalom (%) |
||||||||
jellemző | tél | tavasz | nyár | tél | tavasz | nyár | tél | tavasz | nyár | tél | tavasz | nyár |
Belső átlag | 15 | 21,3 | 29,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 7,2 | 4,8 | 2,4 | 83,9 | 49,8 | 65,0 |
Maximális eltérés | +0,0 | 3,2 | 1,3 | 30 | 83,3 | 38,4 | 2,8 | 14,5 | 12,5 | 0,1 | 10,4 | 6,1 |
a belső átlagtól % | -0,0 | 6,2 | 0,4 | 28 | 47,1 | 23,1 | 2,7 | 8,4 | 4,2 | 0,1 | 11,7 | 7,7 |
Külső érték | 3,0 | 22,0 | 30,- | - | - | - | - | - | - | 98 | 45,0 | 58,0 |
Optimális érték | 16-18 | 0,15-0,20 | 7,5-10 | 60-85 |
3. táblázat | ||||||||||||
Az utóhizlaló klíma adatai (Bábolna) | ||||||||||||
Klíma |
Hőmérséklet (°C) |
Légsebesség (m/s) |
Kataérték (mgcal/cm²/s) |
Rel. páratartalom (%) |
CO2 (tf%) |
NH3 (tf%) |
||||||
jellemző | Tél | Nyár | Tél | Nyár | Tél | Nyár | Tél | Nyár | Tél | Nyár | Tél | Nyár |
Belső átlagok | 18,0 | 31,93 | 0,12 | 0,135 | 9,06 | 1,48 | 55 | 45,5 | 0,31 | 0,325 | 0,025 | 0,015 |
Szélső | 16,5 | 31,8 | 0,05 | 0,05 | 7,91 | 1,15 | 59 | 46,0 | 0,25 | 0,25 | 0,030 | 0,035 |
értékek | 19,0 | 32,0 | 0,18 | 0,25 | 9,85 | 1,77 | 53 | 44,0 | 0,40 | 0,40 | 0,020 | 0,005 |
Külső értékek | 5,2 | 33,0 | 0,5-1,0 | 0,5-1,5 | - | 1,48 | 85 | 40,0 | - | - | - | - |
Optimális belső érték | 16-18 | 0,15-0,20 | 7,5-10,0 | 60-85 | max. 0,30 | max. 0,0025 |
Hazai nagyüzemi teleptípusok
A korszerûsítés az adott telepeken a tartástechnológia több területére értendő. Az almozatlan, hígtrágyát termelő AGROKOMPLEX telep esetében kiterjed az etetés-itatásra, a trágyaeltávolító-kezelésre; szellőztetésre.
A MEZŐPANEL és a LOHMAN-BÁBOLNA telepek mint ismeretes eredetileg szintén hígtrágyás rendszerûek voltak. Előbbi öblítéses- utóbbi duzzasztásos trágyaeltávolítási rendszerûek. A rekonstrukció során az eredeti tartásmódot a ferdepadozatos, kevésalmos technológiával váltották fel. Az almostrágya eltávolítása természetesen gépesített.
A '90-es évek végén a sertéshizlalók gázkoncentráció méréseit részben a német ATB Potsdam-Bornim-i Társintézet kutatóival, ill. mûszereikkel végeztük. Jelenleg Intézetünk is rendelkezik 24 órás automatikus gázkoncentráció mérést végző többcsatornás, ún. multi-gáz monitorral. A mérőmûszerrel több hígtrágyás és almos sertéstelepen is folytattunk vizsgálatokat.
Ezek eredményeit a 4. táblázatban foglaltuk össze.
A 4. táblázat mérési eredményeiből kiderül, hogy jól mûködő szellőztetési rendszernél nincs lényeges különbség az almozatlan és almozott hizlalókban mérhető, két mértékadó gázféleség (CO2; NH3) koncentrációjában. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a természetes szellőztetésû almozott hizlaló mikroklíma paraméterei, ugyanazon évszakban mérve, azonosak, egyes esetekben kedvezőbbek, mint az intenzív mesterséges szellőztetésû hígtrágyás technológiájú istállóé.
4. táblázat | |||||||
Légállapotjellemzők | |||||||
Megnevezés | Mérték- | Almozatlan hizlaló | Almozott hizlaló | Határérték | |||
egység | 1. | 2. | 1. | 2. | |||
Min. | 13 | 21 | 16 | 18 | |||
Tk | Max. | 15 | 34 | 25 | 34 | - | |
Átl. | 15,2 | 26 | 20 | 25 | |||
Min. | °C | 17 | 22 | 23 | 22 | ||
Tb | Max. | 22 | 33 | 28 | 33 | 18-20 | |
Átl. | 18 | 27 | 26 | 28 | |||
Min. | 87 | 28 | 49 | 26 | |||
jk | Max. | 91 | 77 | 100* | 87 | - | |
Átl. | 89 | 58 | 75 | 55 | |||
Min. | % | 72 | 34 | 59 | 32 | ||
jb | Max. | 78 | 70 | 78 | 73 | 60-75 | |
Átl. | 75 | 59 | 65 | 53 | |||
Min. | 1.000 | 1.180 | 700 | 999 | |||
CO2 | Max. | 2.400 | 2.970 | 2.700 | 2.380 | 5.500 | |
Átl. | 1.700 | 1.647 | 1.500 | 1.777 | |||
Min. | mg/m³ | 4 | 3,81 | 2 | 2,73 | ||
NH3 | Max. | 8 | 16 | 12 | 13,8 | 20 | |
Átl. | 5 | 7,05 | 6 | 7,14 | |||
Min. | - | 8,13 | 5 | 5,61 | |||
CH4 | Max. | - | 49,1 | 19 | 12,2 | - | |
Átl. | - | 11,8 | 10 | 8,80 | |||
Megjegyzések:
Almozatlan hizlaló: 1. 1998. szept., okt.
AGROKOMPLEX istálló, elszívásos szellőztetés
2. 2000.
július MEZŐPANEL istálló, túlnyomásos szellőztetés
Almozott hizlaló: 1. 1999. szept. átalakított
LOHMAN-Bábolna istálló, természetes szellőztetés
2. 2000.
július átalakított MEZŐPANEL istálló, elszívásos szellőztetés
Tk; Tb: külső-
és belső hőmérséklet; jk; jb:
külső- és belső relatív páratartalom; CO2;
NH3; CH4: belső szén-dioxid-ammónia- és
metánkoncentráció; * záporesők |
Az egyik ilyen hízlalóistállóban füstgáz generátoros légáramlás vizsgálatot is végeztünk. Egyértelmûen meg lehetett állapítani, hogy állatok tartózkodási helyére, „orrmagasságba” áramlik-e friss, tehát oxigéndús levegő, vagy csak a trágyagázok jutnak a légzőszervekbe.
Nos, az eredeti megoldásnál a frisslevegő ellátás nem megnyugtató. Természetesen, a légtérben kialakuló vákuum következtében a levegő cserélődik, de a trágyagázok, az elhasznált levegő állandó belélegzése a felfelé irányuló légmozgás következtében állandó terhelést jelent. Az 5. ábrán az elszívásos rendszerû szellőztetés általunk javasolt egyik változata látható. Ez annyiban tér el a néhány helyen már megvalósult változattól, hogy a friss levegő átöblíti az istálló légterét.
5. ábra
Elszívásos szellőztetés módosítási javaslata perforált álmennyezet alkalmazás esetén
Fûtési megoldások
Azt 1. táblázatban irodalmi adatok alapján már közöltük az állatok optimális hőigényét. Sertéstartó telepeinken eddig is csak a fiaztató és utónevelő istállókat fûtötték. A fiaztatókban általában helyi fûtéssel (infralámpa) biztosították a malacok fokozott hőigényét. Az utónevelőkben általánosan elterjedt az olajtüzelésû kazán és a nagy átmérőjû központi légelosztó csövek használata. Ma már inkább a földgázüzemû fûtőberendezések alkalmazása a jellemző. Ugyancsak terjednek az ún. fekete sugárzók, de a malacfészek fûtésére többféle mûszaki megoldású matracok is alkalmazhatók.
A fiaztató istállók malacfészkeinek helyi fûtésével biztosítható a kis állatok magasabb, és az anyaállat lényegesen alacsonyabb egyidejû hőigénye.
Mátyás László
Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő