1. sz. táblázat
Az adatokból kitûnik több évjárat és laborvizsgálat eredményeképpen, hogy a N és K fajlagos tápanyagigények variábilisak a P érték pedig nem változó. A NPK tápanyagok aránya 2/1/2, ami a kálium fontosságát húzza alá. Káliumhiány vagy N túlsúly esetén növekszik a megdőlés- és betegségérzékenység, továbbá bizonyíthatóan csökken a söripari minőség.
A fenti adatok a sörárpa statikus, érett állapotban mért tápanyagtartalmát mutatják. A növény szárazanyag-felhalmozódásának dinamikáját és a tápelemek fejlődés közbeni alakulását a 2. sz. táblázat szemlélteti.
2. sz. táblázat
Az adatok arra utalnak, hogy a szárazanyaggyarapodás a Fe 10,1-10,4 szakaszban befejeződik és 70-100 nap alatt a növény a tápanyagok döntő többségét felveszi, a későbbiek során inkább csak reutilizáció és transzlokáció útján történik a tápanyagok szemtermésbe épülése.
A növény különböző fejlődésére jellemző tápanyagellátottsági szinteket növényanalízissel ellenőrizhetjük. Hasonlóképpen a táblázat szerinti optimális tápelemarányokat is. Figyelembe véve a rövid tenyészidőszakot tápanyaghiány esetén a kiegészítő trágyázásnak meghatározó szerepe nincs, esetleg a szárbaindulás-virágzás közötti időszakban N-t nem tartalmazó lombtrágyázás jöhet számításba. A N-fejtrágyázás sörárpa esetében nem megengedett az esetleges fehérjenövekedés miatt. Ezért fontos az alaptrágyázás optimális adagjának biztosítása, amellyel a tenyészidőszakban a növényt folyamatosan ellátjuk tápanyagokkal.
N-trágyázás
Az egységnyi szemtermés előállításához szükséges N-mennyiséget, a fajlagos N-tápanyag szükségletet növényfajonként ismerjük.
Bizonyos termésnagyság eléréséhez azonban ez nem elegendő, a N-mûtrágya érvényesülését a talaj-növény kapcsolatában betöltött szerepét több tényező befolyásolja. A N-mûtrágyázás a sörárpa tápanyagellátásának legnehezebb kérdése, mert a nagyadagú N-trágyázás mind önmagában, mind pedig NPK kombinációban kedvezőtlen hatást gyakorol a hozamra és a minőségre még akkor is, ha nincs megdőlés. N-mûtrágyázás hatása évente és helyenként különböző lehet a klimatikus variáció és a talaj felvehető N-tartalma miatt. A N-mûtrágyázás hatása a sörárpa termésére és annak minőségére a talaj szervetlen N-tartalékától is függ, amelyet az optimális N-adag megállapításához vizsgálni kell. A talaj humusztartalmára alapozott N-mûtrágyázási javaslatok csak támpontot jelentenek, mivel a tenyészidősszakban feltáródó szervetlen N mennyisége előre nem becsülhető és nem veszi figyelembe az elővetemény által visszahagyott N-maradványt. A jelenlegi fajtáknál és a talajtípusok átlagában a szakirodalom általában 50-80 kg/ha N-hatóanyagot javasol az előveteménytől és a talaj Nmin (mineralizált) készletétől függően, ettől jelentős eltérések lehetnek. Gyakorlati tapasztalatok szerint a 3%-nál több humuszt tartalmazó talajokon 40 kg/ha-nál kevesebb, 2% humusz esetén 40 kg/ha, 1,5-2,0% humusztartalomnál 50-60 kg/ha, ennél kevesebb 1,0-1,5% humusz esetén pedig 80 kg6ha N-hatóanyag felhasználás javasolható. A N-mûtrágya érvényesülését a talaj, klíma és az elővetemény N-trágyázása, az elővetemény által visszahagyott szervetlen (Nmin) nitrogénadagok mennyisége számottevően meghatározza, ezért optimális adagjainak becslése nagy körültekintést igényel. Az évi termésszintnek megfelelő N-adagot meghaladó N-többlet esetén (pozitív N-mérleg) romlanak a sörárpa fizikai és beltartalmi tulajdonságai. Csökken az ezerszemtömeg, a hl-tömeg, a rostálási %, az extrakt-tartalom, a malátázási tulajdonságok és nagymértékben növekszik a szem nyersfehérje-tartalma. A túlzott N-trágyázásra bekövetkező söripari minőségromlást a KP mûtrágyák növelésével kisebb mértékben ellensúlyozhatjuk, azonban bizonyos határon túl ne.
Az optimálist megközelítő N-adag pontosításához segítséget nyújthat a talaj kora tavaszi (+5oC talajhőmérséklet) szervetlen (mineralizált) N-tartalmának (Nmin= NH+4+NO-3) vizsgálata. A speciális 1,5-2,0 cm átmérőjû talajfúróval a 0-90 cm-es rétegből vett mintákat analizáljuk, és a rétegvastagság, továbbá a talaj térfogatsúlya alapján átszámítjuk kg/ha min értékké 5,0 t/ha átlagos terméshez 140-160 kg/ha Nmin mennyiség elegendő, amennyiben a termés egyéb tényezők folytán kisebb, a szemben a fehérjekoncentráció megnövekedik.
Táblázat
A talaj szervetlen N-tartalmának vizsgálata elsősorban javasolható istállótrágyázott elővetemény után, 2 évvel korábbi gyepfeltörés, lucernafeltörés, zöldtrágyázás után, ahol a folyamatos elbomlásból származó N-feltáródás csak becsülhető.
A N-mûtrágya adagok becslésénél az alábbi korrekciós tényezőket vegyük figyelembe, amelyek az elővetemények utóhatásából adódnak (3. sz. táblázat).
A N-mûtrágya számított adagjának kijuttatása általában vetés előtt, a tavaszi magágykészítés során történik. Nagyobb adagok (80-100 kg/ha) esetében a N 50%-át célszerû az őszi alapmûveléssel a PK trágyákkal együtt a talajba dolgozni.
3. sz. táblázat
A sörárpa P-trágyázása a N-trágyázáshoz képest egyszerûbb. Foszfor tápanyag esetében tulajdonképpen nem közvetlenül a növényt, hanem a talajt, az egész vetésváltási rendszert trágyázzuk. Amennyiben a tábla P-feltöltése megtörtént, és a jól ellátottsági szintet adott talajkategóriában elértük elegendő szerényebb P-adag kijuttatása. Minden esetben biztosítani kell azt, hogy a növény számára megfelelő mennyiségû könnyen felvehető P a talajban rendelkezésre álljon, amely biztosítja a növény különböző fejlődési szakaszaiban a kívánt N/P, P/K arányt.
A termésképzés szempontjából legnagyobb P-igény a Fe 2-4 és a Fe 8-10 fázisban, a bokrosodáskori tenyészidőcsúcs differenciálódásakor és a szemképződés időszakában. A P-hatóanyagot az őszi alapmûveletekkel juttatjuk ki a táblára, kiegészítő trágyázás nem szükséges.
A K-igény a sörárpánál viszonylag nagy, jelentős szerepet játszik a söripari minőség kialakulásában. Hiányában vagy az N/K arány eltolódása esetén csökken a szárszilárdság, mivel a parenchimatikus szövetek gyarapodása kerül előtérbe a sclerenchimatikus (szilárdító) szövetek rovására, növekszik a megdőlés kockázata. Bőséges káliumellátás esetén bizotsított a szemtermés ipari értéke héj/bél arány, finom pelyva, keményítőben gazdag lisztes szem, viszonylag kevés és jó minőségû fehérje, nagy maláta extraktum kihozatal. A K-mûtrágyákat is a P-hoz hasonlóan az alapmûvelés során alaptrágyázásként juttatjuk ki, kiegészítő visszapótlására nincs szükség.
A sörárpa termesztésre javasolt talajok nem mindegyikén elegendő a talaj Ca-készlete. Esetleges hiánya szoros összefüggésben van a talaj pH, illetve y1 értékével. Savanyú talajokon csak javítás után, enyhén savanyú talajokon Ca trágyázással termeszthető csak jó minőségû sörárpa!
A mésztrágyázás irányelveit a MÉM-NAK (1987) kiadványa tartalmazza, amely szerint 30 KA és 4,6 y1 érték esetén, továbbá 35 KA és 8,0 y1 értéknél meszezni kell, és a meszezést akkor is el kell végezni, ha pH(KCl) értéke 5,6 alatti. A meszező anyagokat az alapmûveléssel, vagy a tavaszi magágykészítésekor sekélyen munkáljuk a talajba. A sörárpa termesztésre alkalmas talajokon általában mikroelemhiány nem gyakori, tünetek esetében a talaj általános termékenységét, a pH-t, az egész vetésváltási rendszert kell karbantartani. A tavaszi árpa rövid tenyészideje alatt a hiányok pótlására nem sok esély van. Mégis a látens hiányok megelőzése céljából célszerû lehet elsősorban a növényvédelmi eljárásokkal összekötve N-hatóanyagot nem tartalmazó levéltrágya készítmények használata.
Keszthely, 2002. január 21.
Dr. Kismányoky Tamás
egyetemi tanár
Veszprémi Egyetem GMK
NKI Földmûveléstani Tanszék
Címlapkép: Getty Images
