A virágzás elhúzódó folyamat, és ezalatt sok-sok kár érheti – a fagyon kívül – a virágokat. Elég csak utalni a tavalyi évben fellépett súlyos monília fertőzésre, melynek következtében az idén már az erősen fertőzött mandula, meggy, cse-resznye és kajszifák már csak vontatottan, vagy egyáltalán nem mutatták az élet jeleit, elszáradtak. A hajtásokat és ezzel együtt a fás részeket pusztító monília a virágok bibéjén keresztül fertőz, ezért nagyon fontos a virágzás idején a több-szöri védekezés! A gyümölcskárosító monília később okoz majd gondot.
Rovarok is károsíthatják a virágokat. Az áprilisi és a májusi cserebogár kártétele „közismert”. Velük ellentétben a bundásbogarakra kevesebb figyelmet fordíta-nak a kertészek, pedig ezek is súlyos károkat okoznak, azzal, hogy kirágják a virágok porzóit és a bibéit. Ezek nélkül pedig nincs termés!
A jó terméskötődés egyik záloga a megfelelő beporzás. Ezt a munkát elsősorban a házi méhek végzik. A virágzáskori növényvédelemre csak olyan szereket sza-bad használni, amelyek méhkímélők.
Védekezés a későtavaszi fagyok ellen
Abban az esetben, ha nem hideg szél okozta (szállított fagy) a lehûlést, hanem az úgynevezett kisugárzásos faggyal van dolgunk, -3-5 oC-ig van esély a fagy-kár mérsékelésére. Sûrû füst képzésével (nedves szalma, avar, nyesedék stb. las-sú égetésével) meg lehet akadályozni, hogy a levegő túlságosan lehûljön 2-3 m magasságban. Ha időközben a szél elfújja a füstöt, akkor reményeink is köny-nyen köddé válhatnak.
A málnasarjak eltávolítása
A málnaültetvényben a földből előtörő új sarjakra végső soron nincs szüksé-günk. A sarjképzés valójában folyamatos, de az első nagy „hullám” erre az idő-szakra esik. Ha az első sarjnemzedéket meghagyjuk, akkor ezek a betakarítás idejére a termés zónájáig nőnek. Gátolják a betakarítást, növelik a gombás meg-betegedéseket. Ennek elkerülésére az első sarjnemzedéket el kell távolítani, ka-pálással vagy kihúzással. A talajig történő visszametszés nem a legjobb mód-szer, mert a visszavágott sarjak bokrosan fognak újból kihajtani. A később elő-törő sarjak nem okoznak olyan gondokat, mint az előzőek és október elejére bő-ven elérik a megfelelő hosszúságot.
Szamóca ültetése
A tavaszi szamócatelepítésről még nem késtek le azok, akik úgynevezett frigó palántákat ültetnek. A „frigó” nem fajta, hanem egy palánta előállítási és tárolá-si módszer megnevezése. A jól fejlett szívrüggyel rendelkező lehetőleg vírus-mentes palántákat késő ősszel szedik fel, a gyöktörzs vastagsága szerint osztá-lyozzák, majd kötegelve –1-2oC-on tárolják. A kiültetett „tetszhalott” frigó pa-lánták robbanásszerûen indulnak fejlődésnek, fejlettségben, termésmennyiség-ben messze lehagyják a hagyományos zöldpalántákat.
A termő szamócatövek egyik fontos ápolási munkája az érés előtti „alászalmá-zás”. Ennek az a célja – ha nem fóliával takart bakhátakon termesztünk-, hogy a termés a szalmára felfeküdve ne szennyeződjön a talajtól, ne fertőződjön a szür-kepenésztől. A szalma a talajnedvesség megőrzésében is segít. A szalmázást a virágzás kezdetén kell elvégezni oly módon, hogy a tövek köré a lomb alá 3-4 cm vastag szalmát terítünk. Erre a célra az egészséges, kis bálákba préselt szal-ma a legjobb. Ezt kézzel is könnyû lapokra szaggatni és bedugdosni a növények lombja alá. A bakhátas termesztésnél sem nélkülözhető a szalmázás. Ennél a termesztési módszernél csak a bakhátak közötti utakra kell szalmát szórni, ami lényegesen könnyebb munka, mint az „alászalmázás”.
Növényvédelmi ötletek
Tavasszal nem csak a növények indulnak fejlődésnek, hanem a kórokozók és a kártevők is ilyenkor a legaktívabbak. Több rovar a talajban telel és lárva, vagy kifejlett alakban mászik fel a törzsön a koronába. A törzs és a vázágak bemesze-lésével hatékonyan védekezhetünk nem csak ellenük, hanem több kórokozót is sikeresen gyéríthetünk ezzel az „ősi” módszerrel.
Ugyancsak „ősi” eljárás a hernyófogó övek felrakása. Ma már kapható erre a célra gyártott termék, de magunk is készíthetünk. A törzs közepére tekert arasz-nyi széles papírcsíkot enyvvel kell bekenni. Természetesen az öveket hetente illik újra cserélni, a régit pedig megsemmisíteni.
A vadak tavasszal sem kímélik a gyümölcsöst! Riasztásukról most se feledkez-zünk meg. A gyakorlatban nagyon jól bevált vad elleni védekezés a kerítés és a növények bekenése híg sertéstrágyával.
Egyéb, de nagyon fontos teendők
Nagy hibát követ el az a tulajdonos, aki azért nem gondozza gyümölcsösét, mert elfagyott! A legyengül, tápanyaghiányos növények sokkal érzékenyeb-bek a kártevőkre és kórokozókra, termőképességük erőteljesen lecsökken jö-vőre.
A tavaszi fejtrágyázást tehát az ilyen kertekben is el kell végezni.
A virágzás után, a jobb kötődés érdekében, ajánlott olyan lombtrágyákat használni, amelyek bórtartalma magas. A gyümölcskötődéshez, a magvak ki-fejlődéséhez a bór elengedhetetlen.
Az almagyümölcs foltosodásos betegségeinek kialakulásában a kalcium hiá-nya az egyik legfontosabb tényező. A pótlást a kötődés után el kell kezdeni kalciumos lombtrágyázással és 10-14 naponként meg kell ismételni július vé-géig.
A csapadékviszonyoktól függően a növények vízigényét öntözéssel egészít-jük ki. Ebből a szempontból a tavasszal telepített növényekre, és a pótlásokra kell a legnagyobb figyelmet fordítani.
Dr. Sipos Béla Zoltán
Címlapkép: Getty Images
