A minimálisan és maximálisan fizethető egyszerűsített foglalkoztatási munkabér
- 2013-ban az egyszerűsített foglalkoztatási bérek számolása kapcsán az alábbiakra kell figyelni:
- Egyszerűsített foglalkoztatás kizárólagosan órabéres megállapodás legyen.
- A minimálisan kifizetendő bérek az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán 2013-ban:
- minimálbér (564 Ft/óra) 85%-a, azaz 479 Ft/óra vagy
- a szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum (656 Ft/óra) 87%-a, azaz 571 Ft/óra.
- Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár 15%-os éjszakai pótlék (22–06) óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje 22–06 óra között meghaladja az 1 órát.
- Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, 150% „túlóra pénzt” is kell fizetni. (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás pl. egybefüggő 2 nap bejelentés 1. nap 12 óra, 2. nap 4 óra munka, átlagosan maximum 8 óra).
- Boltokban, közértekben stb., ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység (pl. fizetett ünnepen) 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni.
- Egyszerűsített foglalkoztatás keretében maximálisan kifizethető napi munkabér összege az 1000 Ft-os vagy 500 Ft-os közteher erejéig, 2013-ban: 9020 Ft/nap/fő.
- Kell munkaidő-nyilvántartás (jelenléti ív) és munkabér-elszámolás, vagy ezek helyett csak az egyszerűsített munkaszerződés.
- Az egyszerűsített foglalkoztatottaknak a napi bejelentéses módszert alkalmazva a szabadnapja előtt ki kell fizetni az egyszerűsített foglalkoztatási munkabért.
A minimálbér és garantált bérminimum havi, heti, napi és óránkénti összege 2013-ban
A béren kívüli juttatások és adók adózásának 2013. évi változása:
A 2013. évi jogszabályváltozások továbbra is lehetővé teszik a béren kívüli juttatások (cafeteria) alkalmazását, azonban növekszik a juttatásokra kivetett adó mértéke, fokozatosan csökkentve annak ösztönző erejét. Az egyik leglényegesebb, mindenkit érintő változás, hogy a juttatások értékének 1,19-szerese után a juttatónak a jövedelemadón felül, a korábbi 10% helyett, 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ezzel a közteher 30,94%-ról 35,7%-ra emelkedik (1,19x0,16+1,19x0,14).
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. § alapján béren kívüli juttatásnak minősül:
- munkahelyi étkeztetés, havi 12 500 Ft-ig;
- Erzsébet-utalvány juttatása, havi 8 000 Ft-ig;
- iskolakezdési támogatás címén adott támogatás, évente a minimálbér 30%-áig;
- Széchenyi-pihenőkártyán adott támogatás; évi 450 000 Ft-ig;
- helyi utazási bérlet juttatása;
- munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba, havonta a minimálbér 50 százalékáig;
- munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárakba havonta a minimálbér 30%-áig;
- foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50%-áig;
- iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása évente a minimálbér két és félszereséig;
- kedvezményes üdültetés, évente a minimálbér mértékéig.
Ezeken belül néhány tartalmi változás
Munkahelyi étkeztetés
Változás, hogy az utalvány formájában biztosított munkahelyi étkeztetést 2013-tól nemcsak a munkáltató munkavállalói által kizárólagosan használt étkezőhelyen lehet igénybe venni. Nem szűnik meg azonban azon feltételre vonatkozó követelmény, miszerint csak olyan étkezőhelyről lehet szó, amelyik a munkáltató telephelyén található. Nem változott továbbá, hogy a munkahelyi étkeztetés címén havi 12 500 Ft juttatás adható, illetve, hogy az utalvány kibocsátására a munkáltató vagy az étkezőhelyet működtető személy jogosult.
Erzsébet-utalvány
Az Erzsébet-utalvány rendszerét érintő változás, hogy a béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 5000 Ft-ról 8000 Ft-ra emelkedik. Formai változás a szabályozásban, hogy 2013-tól bekerül az Erzsébet-utalvány fogalmába az, hogy nem csak fogyasztásra kész étel vásárlására fordítható, hanem melegkonyhás éttermi szolgáltatás igénybevételére is.
Iskolakezdési támogatás
2013-tól ez a támogatási forma kizárólag papíralapú vagy elektronikus utalvány formájában nyújtható, megszűnik a számlával való elszámolás lehetősége. Az iskolakezdési utalvány felhasználási köre nem változik, lehet ez pl. tanszer, taneszköz, ruházat, a felhasználhatóság időszaka viszont meghosszabbodik.
A tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig, azaz július 1.–december 31-ig lesz az iskolakezdési utalvány felhasználható.
Ez a kedvezmény a magánszemély nyilatkozata alapján vehető igénybe, tehát a juttató munkáltatónak nem kötelessége vizsgálni, hogy erre a kedvezményes juttatási formára jogosult-e a magánszemély. Továbbra sem kell pl. iskolalátogatási igazolást benyújtani. Amennyiben a magánszemély valótlanul nyilatkozik, őt terheli az esetlegesen felmerülő többlet közteher-fizetési kötelezettség.
A juttatások éves keretösszege
A béren kívüli juttatásoknál változatlanul megmarad az 500 000 Ft-os éves keretösszeg. Nem változott, hogy ha a juttatások külön-külön önmagukban megfelelnek a béren kívüli juttatások kritériumainak, de együttes értékük az adóévi 500 000 Ft-ot, illetve év közben kezdődő, megszűnő jogviszony esetén a foglalkoztatás időarányos részét meghaladják, akkor a meghaladó rész már egyes meghatározott juttatásnak minősül át. Ebben az esetben a kötelezettségként megállapítandó egészségügyi hozzájárulás mértékét 14%-ról 27%-ra kell kiegészíteni.
2013-tól új pontosító rendelkezés, hogy ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, akkor ebben az esetben az arányosítást nem kell végrehajtani. Ez a mentesítő szabály már 2012-re vonatkozóan is alkalmazható.
Krenovszkyné Lovász Andrea
Reg. Okl. adószakértő
A cikk szerzője: Krenovszkyné Lovász Andrea
