Átlagos időjárási feltételek mellett a búza betakarítható területe globális szinten meghaladhatja a 222 millió hektárt, így az elmúlt négy év legnagyobb területéről takaríthatnak be búzát. A termőterület növekedésére leginkább az Európai Unióban, Oroszországban, Ukrajnában, Kazahsztánban, Kanadában számítanak, de Dél-Amerikában és Ausztráliában is emelkedhet a búza vetésterülete. A világ búzatermése a becslések szerint 4 százalékkal haladja meg az előző szezon kibocsátását, várhatóan 680 millió tonna kerülhet a magtárakba a 2013/2014. gazdasági év végére.
Nagyobb búzatermésre számítanak az elemzők az Európai Unióban, a nyár folyamán akár 139 millió tonna (+5%) búza is lekerülhet a táblákról. Becslések szerint az előző évi szezonhoz hasonlóan akár 20 millió tonna búzát is exportálhat az EU a harmadik országok irányába. Nincsenek jó hírek viszont az USA búzaállományának állapotát illetően: az USA mezőgazdasági minisztériumának (USDA) jelentése alapján 2013. április 21-én az USA őszi búza állományának 35 százaléka bizonyult jó/kiváló állapotúnak, szemben az előző év azonos időszakának 63 százalékos értékével. Gyengének/nagyon gyengének a növények 33 százalékát (tavaly 10 százalék) minősítették, így akár a szokásosnál nagyobb mértékű kitárcsázásra is számítani lehet. Kedvezően alakulhat a búzatermés a fekete-tengeri régióban is: Oroszországban 52 millió tonna (+38 százalék) termésre számítanak, ebből exportra 15 millió tonna körüli mennyiség mehet. Ukrajna 2013. évi búzakibocsátását 20,2 millió tonnára (+42 százalék) becsülik. A betakarítható terület a 6,6 millió hektárt (+1 millió hektár) is elérheti, míg a 3,1 tonna/hektár várható hozam 22 százalékkal haladhatja meg a 2012/2013. gazdasági évi eredményt. A vonzó piaci árak következtében folytatódik a búza területnövekedése Kanadában, 13%-kal nagyobb területen, vagyis 10,8 millió hektáron vetettek búzát. Ebből a durumbúza területe meghaladja a 2,1 millió hektárt. Ausztrália búzatermését 24 millió tonnára prognosztizálják a 2013/2014. gazdasági évre, 2 millió tonnával többre a 2012/2013. évi szezonénál. A kontinens a terményből előreláthatóan 20 millió tonnát (+2 millió tonna) értékesíthet a külpiacokon.
Rekord kukoricatermést becsülnek világ szinten
Az International Grains Council (IGC) az előrejelzésében 173,5 millió hektárra teszi a kukorica globális vetésterületét a 2013/2014. gazdasági évre, 300 ezer hektárral nagyobbra az előző évinél. A vetésterület növekedésére az USA-ban és Mexikóban számítanak, Kanadában és Oroszországban csökkenést jeleznek. Normális időjárási körülményeket és átlagos hozamokat feltételezve a 2013. évi kukoricatermés eléri akár a 939 millió tonnát (rekord!), így a tavalyinál 88 millió tonnával több kukorica kerülhet a raktárakba. Az USA-ban 40 millió hektáron (+2 százalék) kerülhet idén mag a talajba, a hozamok esetében az elmúlt öt év átlagával (9,7 tonna/hektár) számolva 357 millió tonna kukoricát (+30 százalék) takaríthatnak be. Kedvező hírek érkeznek a dél-amerikai országok kukoricatermelésével kapcsolatosan is, a hírek fontosságát mutatja, hogy a 2012/2013. gazdasági évben a két ország kukoricaexportja meghaladta a piacvezető USA kukoricakivitelét! Argentina mezőgazdasági minisztériumának jelentése szerint 2013. április 12-ig a kukoricaterület 36 százalékán végeztek az aratással, szemben az előző év azonos időszakának 30 százalékos eredményével. A latin-amerikai ország kukoricatermését 26,5 millió tonnára teszik az elemzők a folyó gazdasági évben, 26 százalékkal nagyobbra az előző szezon alacsony kibocsátásánál. Brazíliában a heves esőzések miatt elhúzódó szójavetés késleltette a kukorica másodvetését. A növény teljes területe 15,5 millió hektárra (+2 százalék) tehető, az összes termés elérheti a 74 millió tonnát (+1 millió). A Dél-Afrikai Köztársaságban a tavalyihoz hasonlóan 11,6 millió tonna körüli termény betakarításával számolnak.
A múlt évihez hasonlóan a kukorica előirányzott vetésterületét 9,1 millió hektárra teszik az EU-28-ban (Horvátországgal). Termésnövekedést Bulgáriában, Magyarországon és Romániában várnak. A talaj nedvességtartalma többnyire mindenhol megfelelő az Európai Unióban, így 6,9 tonna/hektár hozamot feltételezve 63,7 millió tonna (+12 százalék) termés kerülhet a raktárakba a 2013/2014. évben. Ukrajnában előreláthatóan 4,4 millió hektár marad a kukorica vetésterülete, a kibocsátás a tavalyihoz hasonlóan 21 millió tonna körül alakulhat. A NÉBiH 2013. április 29-i jelentése alapján Magyarországon a szemeskukorica 1,232 millió hektárra tervezett területének 48 százalékán végeztek a vetési munkálatokkal. A silókukoricának előirányzott 80 ezer hektár 37 százalékán, a vetőmag-előállítás céljára tervezett 25,24 ezer hektár 30 százalékán vetették el a kukoricát.
Növekedhet a fekete-tengeri térség repceexportja
Kedvezőek a kilátások a repcét illetően is: a 2013/2014. gazdasági év globális termése várhatóan meghaladja a 64 millió tonnát (+1,6 millió tonna), ezzel akár rekordot is dönthet. Termésnövekedésre elsősorban az EU-ban – a világ vezető repcetermelő térségében –, Kanadában és a volt szovjet utódállamokban számítanak. Az őszi vetések úgy tűnik jó kondícióban teleltek át az Európai Unióban, a téli kipusztulás csekélynek bizonyul, így akár 20,2 millió tonna repcemag (+5%) is betakarításra kerülhet a nyár folyamán. Egyelőre Németországban (+13%), Lengyelországban (+14%) és a balkáni országokban számítanak nagyobb termésre. Kanada 2013/2014. gazdasági évi canola termését – a vetésterület csökkenése ellenére – 14,5 millió tonnára becsülik, ami 600 ezer tonnával haladná meg a folyó szezonét. Kitűnő állapotban van az őszi vetésű repce Ukrajnában is, ahol csaknem 1,08 millió hektáron (+20 ezer) vetettek el repcemagot. Az Oil World legfrissebb adatai szerint a kibocsátás 1,9 millió tonna (+800 ezer) körül lehet. Visszatért az emelkedő trendje Oroszországban is a repcének, a 2013. évi szezonban akár minden idők legnagyobb termését takaríthatják be a gazdák. A terméselőrejelzések alapján a fekete-tengeri térségből intenzív repceexportra lehet számítani a betakarítást követő első negyedévben.
Tavalyinál nagyobb napraforgótermést becsülnek az EU-ban
A 2013/2014. évi napraforgótermésre vonatkozóan előrejelzést egyelőre csak a főbb termelő országokra adott ki az Oil World, globális szinten a termést még nem prognosztizálták. Az elemzés alapján valamennyi nagy piaci szereplőnél a napraforgótermés növekedésére lehet számítani a 2012/2013. gazdasági évihez képest. Az EU-27 kibocsátását a termésátlagok közel 13%-os javulása következtében a múlt évi 6,83 millió tonnával szemben 7,95 millió tonnára becsülik. Kevésbé a vetésterület-növekedés, mint inkább a hozamok erős javulása alapján becsülnek 60%-kal nagyobb termést Spanyolországban. A múlt évinél jobb termésátlagot remélnek Franciaországban és Romániában, az előbbinél 13%-kal, az utóbbinál 27%-kal nagyobb termést is betakaríthatnak. Az őszi vetések jó állapota miatt nem számítanak a vetésterület növelésére az EU többi jelentős napraforgó-termesztőjénél, úgy mint Bulgáriában, Romániában, sőt Magyarországon sem. A NÉBiH 2013. április 29-i jelentése szerint a napraforgó tervezett vetésterülete Magyarországon meghaladja az 592 ezer hektárt, igaz 4,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vetési munkálatokat ez idáig 400 ezer hektáron végezték el.
Nem várható számottevő napraforgóterület-növekedés a fekete-tengeri régió két legjelentősebb termesztő országánál sem. Ukrajnában a vetésterület várhatóan 5,2–5,4 millió hektár körül alakul, szemben a rekordnak számító 2012. évi 5,6 millió hektárral. A jövedelmezőség csökkenése az egyes körzetekben a termelési kedvet visszavetette, a folyamatosan bővülő feldolgozó kapacitások és a napraforgóolaj iránti külpiaci kereslet miatt azonban továbbra is csekély lehet a területnövekedés. Becslések szerint Ukrajna napraforgó termelése meghaladhatja akár a 9,4 millió tonnát (+400 ezer tonna) is a 2013/2014. gazdasági évben. Oroszország napraforgó-kibocsátása is várhatóan felülmúlja a múlt évi eredményt, óvatos becslések szerint a 6,8 millió hektár területről közel 7,8–8,4 millió tonna napraforgómagot takaríthatnak be a gazdák.
Varga Edina
Agrárgazdasági Kutató Intézet
A cikk szerzője: Varga Edina
