2013-tól változtak a számla kötelező tartalmi elemei: 

- 2 millió Ft adóösszeget elérő vagy meghaladó számlánál a vevő adószámát is szerepeltetni kell a számlán,

- Pénzforgalmi adózású adóalany által kiállított számlán erre a tényre történő utalást „pénzforgalmi adózás” felirattal kell jelölni a számlán, 

- A fordított adózást („fordított adózás”), a különbözet szerinti adózást („különbözet szerinti adózás – utazási irodák,  …. – használt cikkek, … – műalkotások, … – régiségek”) és az önszámlázás tényét – amikor az értékesítő helyett a vevő-befogadó állítja ki a számlát – „önszámlázás” kifejezés feltüntetésével jelölni kell a számlán.

A közösségi mentes értékesítésnél az időszaki elszámolás során le kell zárni a hónapot, az elszámolási időszak 1 hónapnál nem lehet hosszabb. A közösségi mentes értékesítés előlege nem számlakibocsátási alap.

A NAV által közzétett, részletes számlázási szabályok:

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 169. § szerint 2013. január 1-jétől a számla kötelező adattartalma a következő:

a, „a számla kibocsátásának kelte;

b, a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;

c, a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;

d, a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének

da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy

db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy

dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;

e, a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;

f, az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

g, a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;

h, a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;

i, az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;

j, az alkalmazott adó mértéke;

k, az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;

az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;

adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;

a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;

új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;

a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;

a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;

pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.”

A vevő adószáma (annak első nyolc számjegye)

A d) pont dc) alpontjában szereplő kötelezettség, mely szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője adószámának (csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának) első nyolc számjegyét fel kell tüntetni a számlán abban az esetben, ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja a 2 000 000 forintot, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/B. § (2) bekezdésében előírt számlánkénti nyilatkozattételi kötelezettséggel van összefüggésben. A dc) alpontban szereplő kötelezettséget az Áfa tv. a belföldön letelepedett adóalanyra írja elő kötelezően, a belföldön nem letelepedett („csak” áfaregisztrációval rendelkező külföldi) adóalanyok számára a vevő adószámának feltüntetése nem kötelező, azonban  ez – ez esetben is, mint bármely más kötelező adattartalmon kívüli információ feltüntetése – lehetőségként adott az adóalany számára. Az Art. 31/B. §-a szerinti nyilatkozattételi kötelezettség azonban a feltételek fennállása esetén valamennyi belföldön nyilvántartásba vett  áfaalanyra vonatkozik, függetlenül attól, hogy belföldön letelepedett-e.

Krenovszkyné Lovász Andrea

Reg. Okl. adószakértő

A cikk szerzője: Krenovszkyné Lovász Andrea