Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a programjuk kezdetekor nem bíztak annak ilyen mértékű sikerességében. Működésük elsődleges célja az volt, hogy a termelők számára olyan objektív vizsgálati eredményt produkáljanak, amely a már forgalomban lévő fajtákról nyújt teljes mértékben biztos információkat. Ez kiemelt fontosságú a változó világban – kivált az időjárás tekintetében. A fajták és hibridek reakciója ezekre a változó körülményekre évjáratonként lényeges, tehát folyamatos információkkal kell szolgálni a megfelelőségeiket illetően. Fontos döntés volt tehát a FIT létrehozása, és az, hogy két szakmai szervezet egyöntetűen és egységesen tudjon ebben a kérdésben dönteni. Olyan programot tudtak letenni az asztalra, amelynek köszönhetően ma már az eredmények is láthatók.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a tőle megszokott módon vezette a tanácskozást – pontosan betartva a program pontjainak tervezett időigényét, tisztelve az előadók és a résztvevők dologidejét. Bevezető gondolataiból kiderült, hogy a kezdetekben nemigen tetszett a nemesítőházaknak az a gondolat, miszerint a termelő olyan hibridet vessen, amely neki tetszik. Rövid időn belül bebizonyosodott azonban, hogy érdemes a gazdák döntéseire odafigyelni. A FIT munkájának támogatásával így a nemesítőházak is, ahogy a mezőgazdaságban érdekelt résztvevők mindegyike azon dolgoznak, hogy a termelők a legjobbat hozhassák mindabból, ami ma lehetséges – a világban és itthon is.
Dr. Gyuricza Csaba, az MKK dékánja házigazdaként köszöntötte az ünnepi rendezvény résztvevőit. Az ország legnagyobb agrárkarának vezetője elmondta, hogy miközben az elmúlt időszakban 15 ezerrel csökkent országosan a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, a gödöllői intézménybe, azon belül is az MKK-ra első helyen jelentkezők száma növekedett.
A kar népszerűségének oka az intézmény nevével összeforrt jó hírnevén túl, hogy a legnagyobb mértékben igyekeznek gyakorlatorientált képzést folytatni az elméleti tudásátadás megfelelő aránya mellett. Erre óriási hangsúlyt fektetnek, és ennek érdekében stratégiai megállapodásokat kötöttek már az elmúlt időszakban is az ágazati szervezetekkel, akik ebben partnerként működnek közre. Piacképes, eladható tudást kívánnak biztosítani – ahhoz pedig napi kapcsolatra van szükség az agrár-gazdaság szereplőivel, az ágazati szervezetekkel.
Nagyon fontos partnerüknek tekintik a GOSZ-t, amely szervezettel közösen tartanak rendezvényeket, igényt formálnak egymás szakismeretére illetve szaktudására, és közös kísérleteket is indítanak. A gyakorlati életben is helytálló tudás biztosításához elengedhetetlen a tangazdasági háttér fejlesztése, a korszerű tudás oktatása és prezentálása. A dékán beszélt ehhez kapcsolódó céljukról is, egy Európában egyedülálló szociális tangazdaság létrehozásáról. Ehhez a kormányzati támogatást is bírják, amely segítségével egy olyan világszínvonalú rendszert hoznak létre, amelyet az oktatásban és a kutatásban is kiválóan tudnak majd használni, egyúttal a szaktanácsadás egy új lehetősége is lehet a jövőben.
Dr. Bódis László, az Agrofórum havilap cégvezetője és a szerkesztőbizottság elnöke a posztregisztrációs kísérletekről szólt. Ő maga egyébként 2006-ban kötelezte el magát a szakmai folyóirathoz, és éppen akkortájt szűnt meg az a fajta kísérleti rendszer, amelyet az angol mintát szem előtt tartva kezdték meg annak idején, s amit ma posztregisztrációs kísérletnek neveznek.
Dr. Czirák László, a Debreceni Egyetem AGTC Kutatóintézetek és Tangazdaság igazgatója a mai kísérletek előzményeként (1994–2005 között) működött programot ismertette. A tizenkét évet megélt fajtakísérlet 12 növényfaj bevonásával plusz egy lucernakísérlet-sorozattal zajlott az országban 53 ponton elhelyezve, egy minisztériumi biológiai alap pályázati lehetőség támogató finanszírozásával, és némi intézeti hozzájárulással. A dotációba beszálltak a nemesítőházak is, negyedik támogatóként pedig a növényvédő szer gyártók jelentek meg. Igen sok növénnyel, és a fajtaszám dupláját is elérő mennyiséggel dolgoztak. Bemutatókat szerveztek minden növényfaj esetében, és az eredményekből kiadványokat készítettek, amelyeket ma is keresnek a termelők.
Ertseyné dr. Peregi Katalin a FIT és a posztregisztrációs kísérletek újraindításának szervezőjeként részletesen ismertette előadásában az újrakezdés állomásait. Amikor 2005. január 1-jétől átvette az intézmény vezetését, már a következő hónapban megfogalmazták a szakemberek előtt álló feladatokat. A korábbi potenciálok nem álltak rendelkezésre, így meg kellett vizsgálniuk, milyen egyéb lehetőségeket tudnak megteremteni a pénzügyi, személyi és műszaki feltételek biztosításához. Összefoglalták a támogató- és ellenvéleményeket, ugyanakkor mérlegelték azt is, hogy amennyiben ők maguk nem tudják folytatni a kísérleteket, akkor azt előbb-utóbb egy civil szervezet fogja elvégezni – és az talán erősen befolyásolja majd az objektív, hivatalos eredményeket.
A kétségeik ellenére úgy döntöttek, hogy érdemes a munkát folytatni, bár látható volt, hogy a csatlakozást követően szűkülnek majd a pénzügyi keretek. De 2006 kora nyári időszakára már sikerült a szakmai kerekasztalt létrehozniuk, ahol a GOSZ véleménye alapján felvetett, a VSZT által is támogatott rendszer megvalósítása fogalmazódott meg. Ez alapján dolgozták ki a szakmai megoldásokat. Négy kultúrában gondolkoztak (kukorica, őszi búza, napraforgó és repce), s megindult a komoly háttérmunka. A megvalósítás egyetlen fix pillére az a határozott elképzelés maradt, hogy a kísérletek kizárólag a gazdálkodók érdekeit szolgálják.
A 2007-es kukoricakísérleteik igen eredményesek voltak, és ezt követően indulhatott a valódi szervezett munka, fenntartható keretek között. A következő év tavaszán, 2008. április 23-án megalakult a FIT, és megszületett a döntés, miszerint a VSZT illetve a GOSZ hosszú távon felvállalja ezeknek a kísérleteknek a szervezését. A következő évben már 33 búzával és 45 kukoricahibriddel elindult a nagyszabású munka, és azóta – az interneten is követhető módon – megtekinthetők a posztregisztrációs kukorica- és őszi búza kísérletek. Amikor megszületett az a döntés, hogy (közjegyzői felügyelet mellett) teljesen kódolt, és csak a kísérlet végén visszakódolt eredményekkel lépjenek ki a nyilvánosság elé, a külső szemlélőben megerősítést nyert a hitelesség, és ez nagyban hozzájárul a kísérletek szélesebb körben való elfogadtatásához.
Az előadó hozzátette, hogy rendkívül örömteli egy 5 éve működő szakmai társulás léte, amelynek nem csak jelene, de jövője is van. Ha valamikor, akkor manapság komoly igény és lehetőség van a kísérletek folytatására. A mai agrárpolitika is abba az irányba mutat, hogy Magyarországon olyan birtokrendszer alakuljon ki, ahol megérdemelt fontosságú szerepet kap az önálló kis családi- vagy középbirtok. A közelmúltban jelent meg az az uniós anyag – amelyet a parlament valószínűleg ezen formájában el is fogad –, amelyben változatlanul kiemelt szerepe van a növényfajták regisztrációjának. A termesztéshez kötött fajtáknak értékeltnek kell lenniük, és a (korábban vitatható) teljesítményvizsgálatoknak is meg kell jelenniük.
- Keresztes
