A Pannonagri Kft. 1995. óta foglalkozik gabonaszárító telepek létesítésével. Több mint 160 beruházás fűződik a cég nevéhez, amelyek elsősorban német gyártmányú STELA, és francia gyártmányú LAW alapgépekkel létesültek.
A klíma változásával a szárítási szakmát is újra kell gondolni. A Pannonagri közös fejlesztési munkát kezdett egy török gyártóval annak érdekében, hogy a hazai gazdákat egy megfizethető, jól működő, a változó körülményeknek megfelelő szárítóberendezéssel lássa el, illetve olyan technológiai alternatívákat tudjon kínálni, amelyek a klímaváltozás viszonyai mellett is biztosítani tudják a szárított mag megfelelő tárolási hőmérsékletre történő lehűtését, gazdaságos és energiatakarékos szárítását.
Nézzünk néhány egyszerű példát. Kukorica szárításánál 24-ről 14%-ra az aknás toronyszárítóknál a szárítótorony befogadóképessége általában kb. háromszor nagyobb, mint a szárítási teljesítmény. Tehát egy 10 tonna teljesítményű szárítótorony befogadóképessége általában kb. 30 tonna. A szárító befogadóképességének mintegy 70–80%-át használjuk meleg levegős szárításra, az ürítés előtt lévő utolsó szekciókat pedig, amelyek a szárítótorony befogadóképességének 20–30%-át teszik ki, környezeti levegővel történő hűtésre. Az egyik probléma, hogy az alacsony betakarítási nedvességtartalom miatt a mag nagyon gyorsan halad át a szárítón. Ugyanakkor október hónapban nem ritka a 20°C körüli környezeti levegő hőmérséklet. 20°C-os levegővel 50–60°C hőmérsékletű magot rövid idő alatt szinte lehetetlen környezeti hőmérséklet plusz 5°C körüli hőmérsékletre, azaz 25°C-ra lehűteni. Ugyanakkor a szakirodalom szerint 25–28°C-os mag sem tárolható biztonságosan, ilyen magas hőmérséklet beltartalmi károsodást okozhat.
A Pannonagri által kifejlesztett Agriteco szárító fűtés-hűtés aránya ugyanakkor 50-50%, alkalmazkodva a klímaváltozás diktálta körülményekhez.
Hasznos és gazdaságos műszaki megoldás, amikor a teljes toronyszárítóban csak gabonaszárítást végzünk, a mag lehűtése pedig a szárító mellé telepített hűtősilóban történik. A Magyarországon működő szárítók többsége beállítható ilyen módon. A hűtősiló mérete ugyanakkor utólagosan úgy választható meg, hogy figyelembe véve a betakarítási körülményeket, a hűtőkapacitás elegendő legyen a tökéletes maghűtés biztosításához.
Az általunk készletről felkínált hűtősilók szerkezete hasonló az amerikai rendszerű szárítókhoz: a mag egy külső és egy belső perforált körpalást között áramlik lefelé, miközben a középen elhelyezkedő légcsatornában egy ventilátorral túlnyomást hozunk létre és a belső perforált lemezen, a magon, valamint a külső perforált lemezen átkényszerítjük a környezetből beszívott levegőt, amely a magot lehűti.
Természetesen szükség van egy felvonóra, amely ezt a hűtősilót megtölti, illetve a hűtősiló ürítő kúpjából a magot vissza kell vezetni a technológiai folyamatba.
Mivel a Pannonagri Kft. által forgalmazott AGRITECO gabonaszárító fűtés-hűtés aránya 50-50%, egy második égőfej beépítésével, fűtés+fűtés üzemmódban ennek a szárítógépnek a teljesítménye – figyelembe véve a hűtősiló telepítésének költségét is – fajlagosan nagyon alacsony költséggel megduplázható.
Vannak már tapasztalataink, de szükség van még gyakorlati próbákra. Bizonyos azonban, hogy a hűtési tömeg megnövelésével a mag lehűtése tökéletesebb lesz.
További kérdés az energiatakarékosság. Nyilvánvaló, hogy a magból távozó hő nedvességet is visz magával, de azt még pontosan ki kell tapasztalnunk, hogy amennyiben 13–14% tárolási egyensúlyi nedvességet kívánunk elérni, a hűtősilóba 18–17–16 vagy 15% nedvességtartalmú meleg magot kell-e beadagolnunk. Természetesen ez függ a hűtősiló méretétől, kialakításától is.
Mellékeljük a kukorica szárítási görbéjét. W függőleges tengely a nedvességtartalom, T az idő. „A” ponttól „K1A” pontig – magasabb nedvességtartományban – a vízleadás gyors, majd „K1A” ponttól „VA” pontig, az egyensúlyi nedvességtartalomhoz közelítve sokkal lassúbb, energiaigényesebb. Tehát minél több vizet vonunk el közel az egyensúlyi nedvességtartalomhoz a hűtősilóban, annál gazdaságosabbá tudjuk tenni a szárítási folyamatot.
A Pannonagri Kft. készletről szállít hűtősilókat, és rendelkezik a szükséges ismeretekkel ahhoz, hogy egy ilyen berendezést létező technológiába beépítsen. Keresünk olyan partnereket, akik a gabona lehűtésével kapcsolatos problémákkal küzdenek, illetve szárítótelepük teljesítményét, működésének gazdaságosságát is szeretnék javítani. Kedvező, bevezető költségszint mellett felajánljuk az itt leírt technológia kipróbálásának lehetőségét azoknak a gazdálkodóknak, akiknek van kísérletező kedvük, fogékonyak az új, gazdaságos megoldások iránt.
Mintegy 10 évvel ezelőtt ügyfelünk felkérésére Medgyesegyházán egy 8 szekciós STELA gabonaszárítót két szekcióval 10 szekciós géppé bővítettünk, amit a szárítandó termény mennyiségének növekedése indokolt. A szárító alap méretezése nem tette lehetővé kettőnél több szekció ráépítését. Ugyanakkor a szárító befogadóképességének növelése miatt növelnünk kellett a ventilátorteljesítményeket és az égőteljesítményt, amely csak új ventilátorok és új égő beépítésével volt lehetséges. Ezenkívül le kellett bontani a szárító tetejéről az előtároló részt és a két szekció felszerelése után azt vissza kellett építeni, a szigetelést helyre kellett állítani, illetve új szigetelést tenni az új szekciókra. A gép magasságának növekedése miatt a kiszolgáló serleges felvonó magasságát is meg kellett növelni. Mindez aránytalanul nagy költségekkel járt, de a megrendelő ennek tudatában is elvégeztette a teljesítménynövelést.
Fentieket azért írtam le, hogy érzékeltessem, mennyivel egyszerűbb és költségtakarékosabb egy gabonaszárító telep teljesítményét egy plusz hűtősiló beépítésével megnövelni.
Az egyszerű dolgok, a józan paraszti ész működik a legjobban. Biztosra vehetjük, hogy egy külső hűtősiló alkalmazása pozitív irányba befolyásolja majd a mag lehűtésének folyamatát, ezáltal minőségét és a szárítás gazdaságosságát is. A pozitív változások mértékét azonban nem tudjuk megjósolni, ezt közösen ki kell próbálnunk. Várjuk hát a vállalkozó szellemű gazdálkodók jelentkezését! Üzemi tapasztalatainkról, ennek alapján technológiafejlesztési javaslatainkról az ősz folyamán mindenképpen beszámolunk Tisztelt Olvasóinknak.
Petróczy László
06-30/956-3034
