Ami a változó klímát és az időjárási szélsőségeket illeti, mindenképpen jó irány az, hogy a sávos művelés hátterében a talaj egy kisebb mértékű bolygatása áll. A sávokban történő talajbolygatás mindenképpen azt szolgálja, hogy a talajok kevésbé veszítsenek nedvességtartalmukból – s ezzel a szerves anyag tartalmat is óvják.
A technológia gyenge pontja ugyanakkor például (főleg kukoricánál) a szármaradvány kezelésének a problémája. Sokan felismerik ma már a hazai gazdálkodók közül is, hogy a szántás manapság egyre problémásabb, és keresik a forgatás nélküli technológiák jelentette kiutat. Aki viszont nem szánt, annak számolnia kell szármaradvánnyal, amit a gazdálkodók zöme szükséges rossznak tart.
A sávos művelésnél ottmaradt szármaradványnál azonban nagyon lényeges, hogy az milyen mértékben zúzott. A szármaradvány egyrészt hasznos, mert fedi (tehát védi) a talajfelszínt, ugyanakkor növénykórtani szempontból fertőző forrást jelenthet, mint a gombabetegségek melegágya.
Igen lényeges azonban a szecska milyensége is: például kukoricánál, ha nincs megfelelően, minél kisebb méretűre zúzva a szár, és lehetőleg hosszirányban is tépve, akkor komoly gondot okozhat a kukoricamoly. Ez a kártevő ugyanis éppen a szármaradványban tud áttelelni, ha azonban az megfelelően apróra szecskázott és megroppantott, illetve hosszirányban is tépett, akkor azt már nem szereti. Ezek olyan kívánalmak, amelyeket a sávos talajművelést folytató gazdaságoknak tudniuk kell. Másik probléma a sávos technológiánál, hogy sok talajtípust sajnos nem lehet lazítani bizonyos időpontokban. A nagyon száraz és kiszáradt talajokat azért nem szabad lazítani, mert olyan nagyméretű rögök és hantok keletkeznek, amelyek után nem lehet hatékonyan tömöríteni. Ha pedig levegős, hézagos, üreges marad a talaj, abba „öngyilkosság” vetni, elsősorban repcét. Éppen ezért a Väderstad sajátos sávos technológiáját a középkötött talajokra ajánlja.
A fentieket figyelembe véve a sávos művelés tehát jó gyakorlat lehet. A legtöbb sávos talajművelés alapját egy nehézkultivátor és egy ráépített vetőgép jelenti, ugyanakkor a talajelőkészítés és a vetés kettő vagy több menetszámban valósul meg, ezért feltételezi a GPS-technológia szükségességét.
Saját fejlesztésünk a Spirit Strip Drill, egy olyan egymenetes megoldás, amely biztosítja, hogy az összes feladat egyetlen műveletben, GPS-támogatás nélkül valósuljon meg. A Spirit Combi vetőgépre épül a rendszer, amelyen 33 cm-es osztásközben lazító kések helyezkednek el, amik akár 30 cm mélységben is meglazíthatják a sávokat. A műtrágya lehelyezése két rétegben történik.
Egyelőre a Väderstad nem a kukoricára vezette be a sávos technológiát, hanem gabonára és repcére. A vetés repcénél a lazított sávokban, gabonánál a lazított sávok között valósul meg. A magyarországi felhasználáshoz nem volt szükség technikai módosításokra, inkább megkötésekre. A Väderstad Spirit Strip Drill-nek elsősorban középkötött talajokon van létjogosultsága. A fejlesztői munka egyik kritikus pontja volt a lazító kés szélességének ideális megtalálása – kellően keskeny legyen ahhoz, hogy ne bolygassa a talajt, de éppen jó szélességű legyen a sávok megfelelő méretű kialakításához.
A Carrierrel végzett sekély művelést követően a Strip Drill sávos művelés alkalmazása 20 liter üzemanyag felhasználását és mintegy 20 perc időszükségletet jelent hektáronként, terméscsökkenés kockázata nélkül.
A Horsch gyár a sávos talajművelés fejlesztését 2002-ben kezdte. Ebben az évben kerültem a gyártóhoz. Én vittem a gyárból a Horsch csehországi farmjára az egyik „kiforrott” prototípus gépet kamionnal. A gazdaságban kötött agyagos (60% agyagtartalommal rendelkező) talajokon dolgoznak. Többéves tapasztalat a következő volt: ősszel, mikor száraz volt a talaj, akkor jó munkát lehetett végezni, ha csapadékos ősz volt, akkor nem. Másik tapasztalat, hogy a sávok tényleg növényi szármaradvány-mentesek. Ezáltal hamar felmelegednek, de a sorok között ott van a bolygatatlan növényi szármaradvány, ami nem engedi, vagy csak nehezen a talajok felmelegedését. Hogy így mi történt? Vetés után robbanásszerű kelés, majd amikor kellett volna a N-utánpótlás, akkor a növények megálltak a fejlődésben, és vártak, vagyis nehezen tudták felvenni a N-t a még hideg, tömör sorközből.
A Horsch az EVO fantázianévre hallgató StripTill kultivátort vontatott kivitelben gyártja. Ez azt jelenti, hogy rá lehet szerelni a Maestro 12 SW szemenkénti vetőgép tartályára, így 7000 l-es műtrágyatartályt húzunk előtte. Másik megoldás a Pronto 6 AS gabona vetőgép 3500 l-es tartálya, ebben az esetben még egy rövidtárcsa is tud segíteni a talajművelésben – a szalma talajjal való keverésében, a gyorsabb rothadás érdekében. Ebben a kivitelben már 2006-ban volt két kísérletük Magyarországon, az egyik Pápán, a másik Dalmandon. A szépséghiba csak annyi volt, hogy hiányzott az RTK GPS. Ősszel még elment a gép nyomjelzővel, de tavasszal, ha keresztbe mentünk volna rajta, akkor többször eltaláljuk a sorokat. Ekkor döntöttük úgy, hogy addig, míg nincs GPS és főleg RTK, nincs értelme vele foglalkozni.
Jelenleg ha nagyon lejtős területeken dolgozunk és nagy az elsodródás, akkor aktív gépkormányzással tartjuk az EVO sávos művelőt egyenesen, és ugyanezt a rendszert rá lehet szerelni a vetőgépre is. Ezzel szemben a hárompont függesztett StripTill kultivátornál elég, ha csak a traktor van kormányozva, de a vontatott vetőgép ugyanúgy el fog vagy tud sodródni, így oda az elméleti 2 cm-es pontosság.
A fejlesztések nálunk továbbhaladtak, vagyis mi úgy érezzük és az elmúlt 10 év tapasztalata azt sugallja, hogy biztonságosabb, ha egy kultivátorral teljesen átdolgozzuk a talajt, és a műtrágyát helyezzük ki sávosan. Természetesen a Horsch-ra jellemző, hogy egyből 6 m kultivátorral indítja a fejlesztést. Ez a Terrano 6.50 FM, amihez 400–600 LE-s traktor kell, és majd ebből haladunk visszafele.
2-3 hete jártuk körbe az országot egyik fejlesztő agronómus kollégámmal, és megnéztünk néhány parcellát, beszélgettünk termelőkkel, azonban nagyon sok tapasztalat még nincs az országban erről a technológiáról. Összefoglalva, még sokat kell kísérletezni, és több év átlagát (minimum 5) kell nézni ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni, ez a technológia mennyire alkalmas Magyarországra, vagy azt mondjuk, hogy amikor jó idő van (száraz a talaj), akkor sávos talajművelést végzünk, ha csapadékos idő van, akkor szántunk.
A Horsch gépek jelenlegi állapotukban alkalmasak e technológiára, ha pedig a Terrano 6.50 FM vonalán megyünk tovább, akkor egyaránt csapadékos és száraz talajviszonyok mellett is tudunk dolgozni és nemcsak a széles sortávú növények elé tudunk talajt művelni és műtrágyázni, hanem a repce, ill. gabonák alá is, amikor a műtrágya az összes kapa mögött kihelyezésre kerül.
