Az ökológiai gazdálkodást az Európai Unióban az EU 2092/91sz. rendelete szabályozza. Ezzel összhangban, hazánkban két rendeletet alkottak: a 140/1999 sz.
Kormányrendeletet és a 2/2000 sz. FVM-KöM együttes rendeletet. Mind a hazai, mind az EU rendeletek kimondják, hogy a termelő csak ökológiai gazdálkodásból származó vetőmagot vagy vegetatív szaporítóanyagot használhat fel.
A vetőmag és a vegetatív szaporítóanyag akkor tekinthető ökológiai gazdálkodásból származónak, ha az anyanövényeket vetőmag és vegetatív szaporítású egyéves növény (pl. burgonya) esetén legalább egy generáción, évelő kultúrák esetén legalább két vegetációs időszakon keresztül az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően termelték. E rendelkezés alól egyelőre csak az EU jogszabály ad 2003. december 31-ig felmentést, ami azt jelenti, hogy amennyiben nem szerezhető be kellő mennyiségben vagy minőségben ökológiai vetőmag vagy vegetatív szaportóképlet, engedélyezhető a konvencionális, tiltott anyagokkal nem kezelt szaporítóanyag felhasználása. A 2/2000 FVM-KöM rendelet azonban 2001. január 1-től kötelezi a termelőt az ökológiai szaporítóanyag használatára. Ismerve a ökológiai vetőmag-készleteket, és a EU jogharmonizáció menetét a határidő meghosszabbítása hamarosan bekerül a hazai rendeletbe is. A jogi szabályozásból egyértelmûen következik, amíg valamely fajtából rendelkezésre áll megfelelő mennyiségû ökológiai vetőmag, addig nem engedélyezhető a konvencionális vetőmagok használata, tehát nagy szükség van minősített ökológiai vetőmagokra.
Ökológiai vetőmagtermesztés során egyrészt figyelembe kell venni az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, másrészt a vetőmag-minősítés követelményeit. Ez utóbbi követelményrendszer egyaránt vonatkozik a konvencionális és az ökológiai vetőmagtermesztésre. A vetőmag minősítése hazánkban az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) feladata, az ökológiai gazdálkodás szabályainak betartását az FVM által elismert ellenőrző szervezetek hivatottak vizsgálni.
Termesztési tényezők
A vetőmagtermesztés során az első lépés a megfelelő fajta és a termőhely kiválasztása. Természetesen minden tulajdonságban kiváló fajta nincs, ezért rangsort kell felállítani az előnyös jellemzők között. A jó termékminőség mellett az ökogazda számára kiemelt értéket képvisel a fajta betegség-ellenállósága, gyomelnyomó képessége és alkalmazkodóképessége. Ezenkívül fontos szempont, hogy az ökogazdálkodás szabályrendszere tiltja a genetikailag módosított növényfajták termesztését.
A terület kiválasztásánál figyelembe kell venni a talajszerkezetet, a tábla előéletét és a környező táblákon termesztett növényeket. Alapvető követelmények a vetőmagtermesztésben a vetésváltás, az elővetemény korlátozás és az izoláció betartása. Az elővetemény korlátozás azt jelenti, hogy csak olyan vetőmag-szaporító tábla növényállománya részesíthető szántóföldi ellenőrzésben, amelyben egyéves növény esetében a megelőző évben, évelő növény esetében legalább két éven át nem termesztettek korlátozás alá eső fajú növényt, amely faj- vagy fajtakeveredést okozhat az állományban.
Az ökológiai gazdálkodás során a megelőzés és az agrotechnika kiemelt szerepet kap, hiszen tilos a szintetikus trágyák és növényvédő szerek használata. A vetést megelőzően a talajelőkészítésre rendkívül nagy gondot kell fordítani. A jó magágy előfeltétele az egyenletesen kelésnek, a kiegyenlített, jó gyomelnyomó-képességû növényállománynak. Ez különösen fontos, hiszen az ökológiai gazdálkodás során gyomszabályzásra csak mechanikai eszközök állnak rendelkezésre. A vetést optimális időben végezzük, ezzel is segítve a növényállomány erőteljes fejlődését.
A talaj termőképességét és biológiai aktivitását az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint kell fenntartani ill. növelni (pl. megfelelő vetésforgó alkalmazása, pillangós virágú- és zöldtrágya növények termesztése illetve, istállótrágya, ásványi anyagok kijuttatása). Mûtrágyák használata nem megengedett.
A kártevők, betegségek és gyomok elterjedését elsősorban preventív eljárásokkal kell megakadályozni (pl. megfelelő fajta kiválasztása, talajmûvelés, vetésforgó). A szintetikus növényvédő szerek, gyomirtók használata tilos, helyettük a biológiai védekezés, természetes alapanyagú növényvédő szerek, a mechanikus/termikus gyomszabályozás alkalmazását kell előtérbe helyezni.
A betakarított ökológiai vetőmag feldolgozásakor fontos szempont annak térbeli/időbeli elkülönítése a gazdaságban esetleg előforduló konvencionális termékektől. Kiemelten fontos ez akkor, ha a gazdaságban azonos fajtát termesztenek mind az öko, mind a konvencionális egységben. Ebben az esetben a termelő köteles értesíteni az ellenőrző szervezetet a betakarításról legalább 48 órával a munka megkezdése előtt, valamint a betakarítás befejeztével a betakarított termés pontos mennyiségéről és a termékek elkülönítésére tett intézkedésekről. Csávázószerként csak az ökológiai gazdálkodásban megengedett szerek használhatók.
Szántóföldi szemle, vetőmagminősítés, jelölés Amikor egy gazdálkodó elhatározza, hogy ökológiai vetőmagot kíván előállítani, írásban be kell jelentkeznie az OMMI területileg illetékes vetőmag-felügyelőségéhez, illetve – ha nem jelentkezett be korábban – egy, az FVM által elismert ökológiai gazdálkodást ellenőrző szervezethez.
Mindkét szerv elvégzi a szántóföldi szemlét, illetve a szükséges ellenőrzéseket, elkészítik az ellenőrzési jegyzőkönyvet, melynek észrevételei alapján minősítik a táblát.
Az ökológiai vetőmagnak alkalmas minősítést kapott tábla termése csak az egyes vetőmagvakra vonatkozó minőségi vizsgálatok elvégzése után, fémzároltan kerülhet forgalomba. Ezek a vizsgálatok megegyeznek a konvencionális vetőmagvak esetében végzettekkel (pl. nedvességtartalom, genetikai, technikai tisztaság, csírázóképesség vizsgálat). Jelöléskor mind a vetőmagra, mind az ökotermékre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni.
Magyarországon a vetőmagtermesztés ökológiai feltételei adottak, a vetőmagtermesztésnek nagy hagyománya és gyakorlata van. A ökológiai gazdálkodás előírásainak, és a nyugat-európai változásoknak (BSE válság) köszönhetően a kereslet növekedése várható az ökovetőmagok piacán. Így a rendkívül nagy szakmai felkészültséget igénylő ökológiai vetőmagtermesztés mindenképpen az ökológiai gazdálkodás egyik sikertörténete lehet a közeljövőben.
Szemanik Enikő, okl. agrármérnök
Hungária Öko Garancia Kft.
Címlapkép: Getty Images
