A borsó a savanyú talajok kivételével minden szántóföldi termesztésre alkalmas talaptípusra ajánlható. Igen kedvező elővetemény hatásánál fogva a termesztésbe jól beilleszthető. A kalászos elővetemény kedvező számára, mert a tarlóhántás és 30 cm körüli mélyszántás után korai tavaszi vetéséhez a magágy egymenetben előkészíthető.

A foszfor és kálium tartalmú mûtrágyát ősszel, a nitrogént ősszel és tavasszal megosztva célszerû kijuttatni.

Vetését 5 °C talajhőmérséklet felett már el lehet kezdeni, a vetés mélysége 5-8 cm lehet. Az ajánlott csíraszám 1,3 millió ha-ként. A gyomirtást már az előveteménynél el kell kezdeni, hogy ne kerüljön elgyomosodott táblába. A gyomirtás kelés előtt és kelés után is elvégezhető. Ügyelni kell, hogy a kelés előtti gyomirtás a vetés után gyorsan történjen, hogy a kelő növény ne károsodjon. Kelés utáni gyomirtáskor pedig meg kell várni, hogy a levélen kialakuljon a viaszréteg.

A kártevők ellen megjelenésükkor a védekezést azonnal el kell végezni. A borsórozsda és lisztharmat okozhat olyan fertőzést, amely ellen védekezni szükséges. A borsófuzárium ellen a fajták zöme rezisztens, az érzékeny fajták esetében a 4 éves vetésforgó betartása indokolt.

Nagyon fontos a betakarítás idejének megválasztása. Az optimális időben történő betakarításnál alig kell betakarítási veszteséggel számolni, másrészt a mag színe is gyorsan fakul, ezért a 18 % magnedvességnél végzett aratás a kedvező. A mag sérülését a betakarítógép jó beállításával lehet megelőzni.

Az államilag elismert szárazborsó fajták legnagyobb része étkezési szárazborsónak is sikeresen termeszthető. A fajtaválasztékban bőségesen található sárgamagvú és zöldmagvú étkezési fajta. A fajták jelentős része kiváló állóképességgel rendelkező, ún. afila típusú, kacsos fajta. A fajták kiválasztásához mellékeljük a 2000. évi kísérleti eredményeket összefoglaló táblázatot.

Berta András

OMMI Eacute;tkezési száraz-, és takarmányborsó fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei 2000