Legveszélyesebb betegsége a xantomonászos betegség (baktériumos rothadás), mely növényházban és szabad földön is rendszeresen, járványszerûen lép fel. Magas hőmérséklet és magas páratartalom mellett a növények 80-l00 %-át is elpusztíthatja, akár 3-4 hét alatt. A kerti muskátli fajták levelén félkör alakú vagy az érközökben ék alakú vizenyős foltok keletkeznek, melyek közepe megbarnul vagy megfeketedik. A foltok összefolynak és a levél elszárad. A futómuskátlin a levélnyél elhal, a levél foltosodás nélkül szárad el és sokáig lógva marad a száron. Másik jellegzetes tünet a szárrothadás, amikor a száron vizenyős, nyálkásan rothadó elhalások láthatók. Végül az egész szár elrothad, ráncosan összetöpped, megfeketedve elszárad. Fertőzési források a beteg anyanövények és dugványok, valamint a talajon lévő növénymaradványok. Állományban öntözővízzel és dugványvágó eszközökkel terjed. Nagyobb távolságokra dugványokkal hurcolható szét. A védekezésben rendkívül nagy szerepe van a megelőzésnek és a higiéne betartásának. A muskátlit gőzölt vagy termesztésre még nem használt talajban neveljük. Csak egészséges dugványokat használjunk fel. A növényeket szellősen ültessük. Kerüljük a felülről való öntözést, amely a leveleken terjeszti a betegséget. A beteg növényeket azonnal semmisítsük meg. Növényházban szellőztetéssel csökkentsük a páratartalmat. A növény számára biztosítsuk az optimális hőmérsékletet. A termesztés megkezdése előtt a termesztőberendezést és az eszközöket fertőtlenítsük. A dugványvágó kést minden vágás után mártsuk fertőtlenítő oldatba (klorogén vagy hypó). Tisztogatásnál a kezünket is sterilizáljuk. Állományban a fertőződést a baktériumok ellen is hatékony gombaölő szerekkel csökkenthetjük.
Gombás betegségek közül a kerti muskátlin súlyos károkat okoz a muskátlirozsda, mely szabad földön és növényházban is előfordul. A levelek színén kerek, sárga foltok, a fonákját barna, szétporzódó spóratelepek láthatók. A levelek elszáradnak, lehullanak, a növények felkopaszodnak. A kórokozó szabad földön nem tud áttelelni. Fertőzési források a növényházban áttelelő növények. Dugványokkal hurcolható szét. Növényállományban légárammal terjednek a spórái (uredospórák). Nyári nagy melegben a betegség visszaszorul, de lehûléskor, l6-l8 0C-on hirtelen elhatalmasodik. Egészséges dugványokat használjunk fel. A beteg leveleket semmisítsük meg. A növényeket rendszeresen ellenőrizzük és a betegség észlelésekor 7-10 naponként permetezzünk rozsda elleni készítményekkel.
Állati kártevők közül növényházban feltétlenül számolnunk kell az üvegházi molytetûvel. Lárvái és imágói elsősorban a fiatal levelek fonákján szívogatnak. A károsított levelek kezdetben halványulnak, majd elhalnak, lehullanak, később az egész növény elpusztul. Az általuk termelt mézharmaton megtelepedő korompenész csökkenti a növények díszítőértékét. Jól kezelt növényházakban nem következik be tömegszaporodás. Szabadföldi kiültetés után a kártétel valószínûsége tovább csökken. Ha mégis indokolt a védekezés, válasszuk a rovarok fejlődésére és szaporodására ható készítményeket. A levéltetvek a fiatal leveleken, bimbókon, virágokon szívogatnak. Szintén termelnek mézharmatot. Növényházban és szabad földön egyaránt előfordulnak. Közvetlen kártételük nem számottevő, ellenben a polifág uborkamozaik vírus terjesztésével súlyos károkat okoznak. Az átvitel megakadályozása miatt az első telepek észlelésekor permetezzük le azokat speciális levéltetû ölő készítményekkel. A nyugati virágtripsz a muskátli fiatal hajtásain és a bimbókban szívogat. Ellentétben a többi növénnyel, a muskátlin nem okoz jelentős kárt és feltûnő kárképet. Mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül, mert a bimbós vagy virágzó szaporító anyaggal továbbterjeszthetjük. Másrészt veszedelmes vírusterjesztő. Az imágók jelenlétét kék színû, ragadós lapokkal ,a lárvákét a virágok fehér lap fölötti ütögetésével mutathatjuk ki. A károsított bimbókat, virágokat semmisítsük meg. A termesztőberendezést és környékét tartsuk gyommentesen. Bonyolult életmódjából adódóan a kémiai védelem akkor hatékony, ha kétnaponként, legalább négy alkalommal megismételjük. A kezeléseket már kis egyedszám észlelésekor ( 1-2 állat/virág) el kell kezdeni. Szabad földön a káposzta-bagolylepke és a gamma-bagolylepke lárvái hámozgatják, majd lyuggatják vagy karéjozva rágják a leveleket A gyapottok-bagolylepke hernyói egyes években a virágok szabálytalan rágásával okoznak súlyos kártételt. Csak a fiatal bagolylepke lárvák ellen lehet hatékonyan védekezni. Elhúzódó kelésük miatt a permetezéseket szükség szerint meg kell ismételni.
Mindhárom faj betelepedhet a növényházba is. Magas hőmérséklet és alacsony páratartalom mellett észrevétlenül felszaporodhat a közönséges takácsatka. A levelek fonákján, szövedék védelmében szívogat A levelek színén apró, világos foltok láthatók, később torzulnak, majd elbarnulva lehullanak a levelek. A kártevő megtámadhatja a bimbókat és a virágokat is. Egyedsûrûsége növényvizsgálattal ellenőrizhető. Növényházban a párásítás gátolja a felszaporodást. A gyomokat távolítsuk el a növényházból és környékéről. Szükség esetén permetezzünk speciális atkaölő szerekkel vagy atkaölő mellékhatással is rendelkező rovarölő szerekkel.

Budapest, 2001.03.12
Dr. Ördögh Gizella