A levélanalízis adatok alapján jelentős korrekciót hajthatunk végre, ha a módosítást az 1/x2 függvény tendenciája alapján végezzük (1. ábra).
ábra. A fenntartó trágyaadag korrekciójának mértéke a levélanalízis alapján
GRAFIKON
A függvényben az x-érték egy hányadost jelent, mégpedig a gyümölcsösünkben mért levélanalízis érték (v) és az optimum érték (vs) hányadosát. Ennek alapján a hiány fokozódásával - a levélanalízis szorzófaktor bevonásával - akár 2-4-szeresére is növelhető a terméshozam és a végleges kivonás szorzataként megállapított fenntartó tápanyag mennyisége. Ha az optimumhoz képest 20 %-kal magasabb a levélben mért tápelem tartalom, akkor az illető elemből jelentősen csökkenthető vagy átmenetileg szüneteltethető a tápanyag utánpótlás, különösen akkor, ha az időszakos talajvizsgálat is kedvező tápanyagtartalmat jelez.
A gyümölcsösök számára az 1. és a 2. táblázatok szerinti talajbeli tápanyagtartalmak jelentenek jó ellátottságot. A megadott értékek a gyümölcsfák esetében a 0-60 cm-es, míg a bogyós gyümölcsûeknél a 0-40 cm-es talajréteg átlagára vonatkoznak.
Ezen talaj tápanyag szinteket lehetőleg már a telepítés előtti trágyázásokkal kell elérni és a későbbiekkel fenntartani. A kísérletek és egyéb megfigyelések alapján ilyen tápanyag háttér jelenti azt a kínálatot, ami mellett kielégítő lehet a talaj tápanyag szolgáltató képessége és a gyümölcsösök tápláltsága, de ez még nem számít túltrágyázásnak.
A gyümölcsösök talajának kedvező foszfortartalma
A talaj kálium- és magnézium tartalmának megítélésében a kötöttséget kell figyelembe venni. A növény által felvehető frakciót a káliumnál szintén az AL-kivonatból, míg a magnéziumot a KCl-os oldatból határozzák meg.
2. táblázat. A gyümölcsösök talajának kedvező kálium- és magnézium tartalma
A tényleges tápláltságot sok egyéb tényező befolyásolja. Elsődlegesen a termőrefordulás előtti évtől rendszeresen végzett lombanalízis hivatott a tápláltság ellenőrzésére. Gyakran előfordul, hogy a jó talaj tápanyagtartalom mellett a levélvizsgálat hiányos ellátottságot jelez. Ha az említett levélanalízis szerinti korrekció alapján végzett dózis emelés a megfelelő trágyázási mód alkalmazásával 1-2 év alatt sem hoz javulást, akkor szakemberek bevonásával felül kell vizsgáltatni az addigi trágyázási gyakorlatot, a tápanyagok érvényesülését befolyásoló számos talajbeli tényezőt, a vízellátottságot, a növény egészségi állapotát, beleértve a gyökereket is, továbbá a gyümölcsterhelés és a lomb tápelem tartalom közötti kölcsönhatást is. A fenntartó trágyázás tápelem igényének meghatározásához az eddigieken (véglegesen kivont tápelemek, terméshozam, levélanalízis korrekció, talaj tápanyag tartalom) túl figyelembe kell venni a tápelemek dinamikáját befolyásoló talajtulajdonságokat (pl. agyag-, humusz- és mésztartalom, kémhatás).
A végleges kivonásként az előző számban közölt adatok elegendőnek tekinthetők egy homokos vályog kötöttségû, közepes humusztartalmú, foszforral, káliummal és magnéziummal kedvezően ellátott, semleges kémhatású talajon lévő gyümölcsösben. Ezen mennyiségek kismértékû rátartást tartalmaznak az átlagosnak tekinthető kivonást meghaladó esetek miatt, továbbá egy minimális lekötődés vagy kimosódás ellensúlyozására.
Ha a talajtulajdonságok az imént említettől jelentősen eltérnek, akkor a fenntartó trágya dózisok növelhetők, illetve csökkenthetők akár 10-70 %-kal is. Ezek és az egész fenntartó trágyázás számszerû figyelembevételére matematikai számítási módszert dolgoztunk ki Horák Endrével, melyet több helyen is publikáltunk. (Pl. Trágyázás in.: Alma, szerk.: Pethő, Mg. Kiadó, 1984. vagy A gyümölcsösök talaj- és tápanyagigénye, trágyázása in.: Tápanyag-gazdálkodás, szerk.: Füleky, Mezőgazda Kiadó, 1999). Itt bővebb információt találhat az érdeklődő.
Dr. Szûcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht.
Budapest
Címlapkép: Getty Images
