Sajnos az egyensúly, a kiegyenlített tápláltság visszaállítása, a tápanyaghiány megszüntetése nem egyszerû feladat. Ezért is a megelőzésre helyezem a hangsúlyt, még akkor is, ha ez is sokrétû ismeretet igényel. Ilyen céllal íródtak a gyümölcsösök tápanyag gazdálkodásával foglalkozó korábbi cikkek és készül még néhány. Az alapvető szempontok, az összefüggések felvázolása, az adatszerû információk segíthetik az olvasót abban, hogy legalább a nagyobb mennyiségben szükséges 5 elem (N P K Ca Mg) esetében a gyümölcsösök megkapják a szükséges, de a túlzásoktól mentes tápelem ellátottságukat és ne alakuljon ki helyrehozhatatlan aránytalanság.
Ha az előző évi tünetek vagy tápelem analízis alapján valamely elemből hiány várható, akkor legcélszerûbb a vegetáció elején, még a tünetek újabb jelentkezése előtt kiegészítő trágyázást végezni. Pl. magnézium hiány esetén az idejekorán néhányszor alkalmazott 2 %-os magnéziumszulfátos permettrágyázás sokkal hatékonyabb, mint a tünetes növények többszöri kezelése akár 4 %-os emelt permetlé töménységgel.
A talaj tömődöttsége általános tápláltsági hiányt okozhat, mert az ilyen talaj levegőtlensége, kevesebb hasznos vízkészlete, viszonylagos hidegsége és csökkent mikrobiológiai tevékenysége gyenge gyökéraktivitást eredményez. Ilyenkor a tápanyaghiány megszüntetésére hiába végzünk újabb trágyázásokat. Megelőzésként vagy gyógyításként a jó talajviszonyokat kell biztosítani.
A meszes talajon a vashiány megszüntetése költséges és nehéz feladat. Megelőzésként a gyümölcsfajok és esetleg azok alanyainak megválasztása a jobb megoldás. Gesztenyét meszes talajra egyáltalán ne ültessenek. A bogyós gyümölcsûek, a birs és a körte leginkább a gyengén savanyú vagy a csak néhány százalék (1-5 %) meszet tartalmazó talajon fejlődnek jól. Telepítést kizáró tényezőnek számít 10 % talajbeli mésztartalmat meghaladó érték a málna és köszméte, a 15 % a ribiszke és a szamóca esetében, míg a körte, birs, dió, a vadőszibarack és az őszibarack vegetatív alanyai esetén ez az érték 20 %. Az almát 25 % CaCO3 tartalmat meghaladó talajba nem lehet telepíteni, de már 15-20 % között is előfordulhat erős klorózis. Almánál a Starking fajtakör fái érzékenyebbek a mész indukálta vashiányra, mint a Jonathán típusúak. A meszes talajt a csonthéjasok és a mandula kedvelik és tûrik is leginkább. A kritikus értéket a 30 %, míg mandulánál a 40 % mész jelenti.
Az alanyhasználattal való vashiány megelőzésben az őszibarack esetében van a legtöbb lehetőségünk. A vadőszibarack vagy őszibarack magonc alanyon álló fákon jelentkezhet leghamarabb a vashiány (már 10-13 % körüli talajbeli mésztartalomnál), tünetmentesebb a vegetatív úton mikroszaporítással előállított GF 677-es és még inkább a mandulabarack hibridek közül a Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht. jogelődjeinek munkatársai által szelektált Cadaman alanyú őszibarackfa. Magas (>18-20 % CaCO3) mésztartalmú talajon csak keserû mandulára szemzett őszibarackot érdemes ültetni.
A sok mész káros hatása bizonyos mértékig ellensúlyozható a talaj humusz- és kálium tartalmának növelésével. Illetve ezek hiánya, valamint a talaj levegőtlensége, túlzott vízbősége fokozza a tüneteket és a káros hatásokat.
Ha nem a talajnak megfelelő alanyú fája van valakinek, akkor enyhe vashiány tünetek esetén (főleg megelőzésként) az évenkénti többszöri permettrágyázás, míg erősebb vashiánynál a talajon keresztül vaskelát adagolás is szükséges.
A táplálkozási rendellenességek jelentős része relatív hiányból, illetve többletből, aránytalanságból származik. Sőt ezt gyakran a termesztési beavatkozásokkal a kertészkedők, a termelők váltják ki.
A gyenge homoktalajainkat kivéve általában elegendő magnézium van a talajban. Ha nem a talajtípusnak megfelelő mértékû kálium trágyázást végeznek, vagy elhagyják a magnézium szint arányos feltöltését, akkor a túlzott kálium adagolással évekre kiterjedő magnézium hiányt okozhatnak. Hasonló helyzet állhat elő azzal is, ha a teljes tenyészterületre szánt kálium mûtrágyát csak a facsíkba juttatják ki. Magnézium hiánynál az érközi sárgulás az éves hajtások idősebb levelein kezdődik, és a hiány mértékétől függően terjed a fiatalabb levelek felé. Később a klorotikus részek beszáradnak, deformálódnak, már a nyár közepén erős lombhullás következhet. A kálium trágyázást fel kell függeszteni és minél előbb magnéziumot kell adagolni permettrágya és súlyosabb esetben tápoldat formájában a talajba is.
Dr. Szûcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht.
1223 Budapest, Park u. 2.
