Az arató-cséplő gépek kiforrott, jól kidolgozott konstrukciók. Magyarországi viszonyok között az önjáró változatok alkalmazhatók leginkább. A cséplőszerkezeti kialakítást tekintve pedig a keresztben elhelyezett cséplőszerkezetû és szalmarázós magleválasztású gépek a hazai gabona betakarításban jól használhatók. (2.ábra) A szemtörésre érzékenyebb növények betakarítására pedig az axiális cséplőszerkezetû gépek ajánlhatók. Az utóbbi időben pedig - különösen a nagyobb teljesítménykategóriában - a keresztben elhelyezett cséplőszerkezetû és tangenciális magleválasztó gépek terjedtek el. Szinte valamennyi gyártó rendelkezik különböző konstrukciójú, lejtős területen alkalmazható változatokkal is.
Az arató-cséplő gépek kiválasztásánál a termőterület nagyságát, tagoltságát, domborzatát az üzemeltetés körülményeit ( pl. bérvállalkozás) fontos szempontként kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy kis termőterülettel rendelkező vállalkozók elsősorban a kisebb teljesítményû, illetve áteresztőképességû 4-6 kg/s, valamint 1100-1400 mm dobszélességû gépeket tudják gazdaságosan használni. Ezek a gépek 85-150 kW motorteljesítménnyel rendelkeznek. Azokban a gazdaságokban, ahol kisebb vándorlási távolságok vannak, az egyszerûbb mechanikus variátoros meghajtású járószerkezetû gépek is megfelelőek.
A nagyobb vállalkozások részére az 1400-1600 mm cséplődob szélességû 5-6 szalmarázóládás, 8-12 kg/s áteresztőképességû, hagyományos építésû gépek mellett a hasonló cséplőszerkezetû és axiális magleválasztású 14-19 kg/s áteresztőképességû arató-cséplő gépek használata javasolható. Természetesen a nagy áteresztőképesség kihasználására ezekbe a gépekbe nagyteljesítményû és nagy nyomatékrugalmasságú motorokat építenek. A járószerkezet hajtása szinte kizárólag háromfokozatú + hátrameneti fokozattal rendelkező váltón keresztül hidrosztatikusan történik, vagyis a sebességszabályozás az egyes fokozatokon belül folyamatos. A nagyteljesítményû gépek többsége rendelkezik a gép üzemeltetési adatait kijelző fedélzeti számítógéppel és megrendelhetők GPS rendszerrel is. Abban az esetben, ha a szalmát nem kívánjuk betakarítani, szinte valamennyi géphez kapható szalmaszecskázó és egyes típusokhoz pelyvaterítő is.
Néhány nagyteljesítményû arató-cséplő gép fontosabb jellemzőit az 1. táblázatban foglaltuk össze.
Az arató-cséplő gépeket a gabona-betakarításhoz be kell szabályozni, illetve a mûködő részek paramétereit be kell állítani. A beállítási értékek jelentősen függhetnek a konstrukciós kialakítástól is. A beállításnál figyelembe kell venni a gabona fajtáját, a fizikai jellemzőit, szem-szár arányát, magasságát, hozamát, stb. A betakarítandó növények tulajdonságainak figyelembevételével a beállításokat csak a kezelési utasítás előírásai szerint és üzemi próbákkal tudjuk elvégezni.
Nagyteljesítményû arató-cséplő gépek fontosabb jellemzői Az arató-cséplő gépek üzemeltetése során a vágási magasság a csúszótalpak magasságával állítható be. A vágási magasság beállítása mechanikusan, illetve a vezetőfülkéből automatikus talajkövető üzemmódban elvégezhető. Egyes típusok a hosszirányú terepkövetés mellett a keresztirányú talajkövetésre alkalmas vágóasztallal is felszerelhetők.
A motolla helyzetét, magasságát egy típusoknál a kinyúlását is a betakarítandó növény magasságához, a fordulatszámot pedig a munkasebességhez kell igazítani.
A cséplőszerkezet esetében a cséplődob fordulatszámát és a cséplődob és dobkosár közötti hézagot kell beállítani. Erre az esetre a kezelési utasítás konkrét előírásokat tartalmaz, figyelembe kell azonban venni a szem-szalma arányt, a nedvességtartalmat, a fajta jellemzőit (pl. a csépelhetőséget).
Száraz, nehezen csépelhető fajták esetében a dobfordulatszámot magasabb, a cséplőrést pedig kisebb értékre kell állítani. Ez esetben azonban a tisztítószerkezetnek a rostáknak a terhelése megnő, következésképp a tisztítólevegő mennyiségét növelni kell, vagyis a ventilátor fordulatát magasabbra kell állítani.
Az arató-cséplő gépek munkasebességét a hozam figyelembevételével kell megválasztani, hogy a gép áteresztőképességét kihasználjuk. Az áteresztőképesség alatt azt a legnagyobb szem-szalma keverékre vonatkozó tömegteljesítményt értjük, amely 1,5 % szemveszteség mellett érhető el.
A legtöbb típus rendelkezik szemveszteségjelzővel, a szemveszteségjelző berendezést azonban az üzembe helyezéskor, de az üzemelés közben, az üzemi viszonyok, körülmények, fajta, nedvességtartalom, stb. változásakor újra kell kalibrálni. Vagyis a szemveszteségjelzők csak szántóföldi próbával állíthatók be.
A betakarító gépek tömegteljesítménye csak megfelelő kiszolgálás mellett használható ki, vagyis a szem szállítását pontosan meg kell szervezni. Az arató-cséplő gépek tömegteljesítményének megfelelő szállítókapacitást kell biztosítani. A szállítókapacitás biztosítása egyes gépüzemeltetés mellett csere-pótkocsik alkalmazásával az esetek többségében megoldható. A gépcsoportban üzemeltetett arató-cséplő gépek esetében az összesített betakarítási teljesítményeket kell figyelembe venni és ehhez kell a szállítógép darabszámot meghatározni.
Tehát az aratás gondos gépbeállítással és üzemeltetéssel végezhető el, azonban ez a gondosság biztosítja a veszteségek minimalizálását és hozzájárulhatnak a betakarított termény minőségének és a termelés jövedelmezhetőségének javításához.
Gödöllő, 2001. május 15.
Dr. Kelemen Zsolt
FVMMI GM Kht. - Gödöllő
Címlapkép: Getty Images
