A mészszükséglet meghatározására Schachtschabel a következő eljárást dolgozta ki: először megmérjük a kémhatást a talajmintához 0,01 M CaCl2 oldat hozzáadásával készült szuszpenzióból (ez a kiindulási pH-érték), majd 1,5 M Ca-acetát oldat hozzáadása után újból megmérjük a kémhatást (ez a végső pH-érték). Ezt követően empirikus táblázatokból kiolvasható az optimális pH-érték eléréséhez szükséges CaO-szükséglet (ld. 1. táblázat). Pl. ha egy talaj kiindulási pH-értéke 5,5, végső pH-értéke pedig 6,4 és 6,5 pH-értéket szeretnénk elérni, 3,5 t/ha CaO kijuttatása szükséges.
1. táblázat: pH 6,5 eléréséhez szükséges CaO mennyisége (t/ha) a
kiindulási és a végső pH-érték függvényében (VDLUFA, 1991.)
Érdekes a továbbiakban egy másik módszert is ismertetni a talaj optimális kémhatáshoz szükséges kalciumigénye meghatározása céljából. Kerschberger és Richter (1982) kidolgozták a főbb szántóföldi növények pH-optimumát a talaj humusztartalma és fizikai félesége függvényében (2. táblázat), valamint összefoglalták a talaj kémhatása és humusztartalma függvényében az optimális kémhatás eléréséhez szükséges CaO mennyiségét (3. táblázat).
2. táblázat: optimális pH-értékek a talaj humusztartalma és fi zikai
félesége függvényében (Kersachberger és Richter, 1982.)
A meszezés azonban nem csupán a kémhatás kiegyenlítése szempontjából jelentős, ugyanennyire fontos, hogy gyarapítja a talaj kalciumtartalmát. Egy átlagos termés betakarításával a talajból kivont kalcium mennyisége 15–80 kg/ha között alakul, pillangósvirágúak esetében azonban ez az érték akár 300 kg/ha is lehet. Nagy mennyiséget tehet ki a kalciumkimosódás is, ez elérheti akár a 200 kg/ha mennyiséget.
3. táblázat: az optimális kémhatás eléréséhez szükséges CaO mennyisége (t/ha) (Kerschberger, 1987.)
Noha nem áll rendelkezésre elérhető pontos nyilvántartás a Magyarországon az egységnyi területre jutó meszező anyag felhasználásról, a gyakorlati benyomások egyértelmű képet festenek abban a vonatkozásban, hogy ez messze elmarad a kívánatos szinttől. Mivel a legjelentősebb ilyen anyag a cukorgyári mésziszap, ennek korlátozott elérhetősége meghatározó oka ennek a helyzetnek.
A kalcium szerepe:
- sejtfal és szövetek stabilizálása,
- a gyümölcsfal felépítése,
- segíti a tápelemfelvételt, mind a gyökéren keresztül, mind pedig a növényen belüli tápelemáramlást,
- szükséges a gyökérnövekedéshez,
- segíti a szemképződést.
Hiánytünetei:
- visszamaradás a gyökérfejlődésben,
- sok gyümölcsön és zöldségen küllemi rendellenességek megjelenése,
- virág- és rügyhullás,
- deformált levelek és termés,
- rügyelhalás.
A hiányt erősítő tényezők:
- savas talaj pH,
- homoktalaj,
- magas talaj Al-tartalom,
- szárazság.
Forrás: YaraVita Plant Nutrient Deficiences. Yara North America.
A kalciumot a gyökér veszi fel és szállítja a növényben a párolgási irányt követve. Így amikor a termés már az érési szakaszban van, csak csekély mennyiségű kalcium jut el ide, hiszen az a sokkal többet párologtató levelekbe kerül. A termésnek szüksége van viszont a kalciumra, mert hiánya gyengébb héjat és a piacosságot is rontó hiánytünetek megjelenését eredményezi. Ilyenkor levéltrágyázás útján kell kijuttatni a kalciumot, amit a gyümölcsök héjukon keresztül is fel tudnak venni. Ez a gyakorlat jól ismert lehet az alma-, ill. szőlőtermesztésből.
Benedek Szilveszter
A cikk szerzője: Benedek Szilveszter
