A mészszükséglet meghatározására Schachtschabel a következő eljárást dolgozta ki: először megmérjük a kémhatást a talajmintához 0,01 M CaCl2 oldat hozzáadásával készült szuszpenzióból (ez a kiindulási pH-érték), majd 1,5 M Ca-acetát oldat hozzáadása után újból megmérjük a kémhatást (ez a végső pH-érték). Ezt követően empirikus táblázatokból kiolvasható az optimális pH-érték eléréséhez szükséges CaO-szükséglet (ld. 1. táblázat). Pl. ha egy talaj kiindulási pH-értéke 5,5, végső pH-értéke pedig 6,4 és 6,5 pH-értéket szeretnénk elérni, 3,5 t/ha CaO kijuttatása szükséges.

1. táblázat: pH 6,5 eléréséhez szükséges CaO mennyisége (t/ha) a

kiindulási és a végső pH-érték függvényében (VDLUFA, 1991.)

Érdekes a továbbiakban egy másik módszert is ismertetni a talaj optimális kémhatáshoz szükséges kalciumigénye meghatározása céljából. Kerschberger és Richter (1982) kidolgozták a főbb szántóföldi növények pH-optimumát a talaj humusztartalma és fizikai félesége függvényében (2. táblázat), valamint összefoglalták a talaj kémhatása és humusztartalma függvényében az optimális kémhatás eléréséhez szükséges CaO mennyiségét (3. táblázat).

2. táblázat: optimális pH-értékek a talaj humusztartalma és fi zikai

félesége függvényében (Kersachberger és Richter, 1982.)

A meszezés azonban nem csupán a kémhatás kiegyenlítése szempontjából jelentős, ugyanennyire fontos, hogy gyarapítja a talaj kalciumtartalmát. Egy átlagos termés betakarításával a talajból kivont kalcium mennyisége 15–80 kg/ha között alakul, pillangósvirágúak esetében azonban ez az érték akár 300 kg/ha is lehet. Nagy mennyiséget tehet ki a kalciumkimosódás is, ez elérheti akár a 200 kg/ha mennyiséget.

 3. táblázat: az optimális kémhatás eléréséhez szükséges CaO mennyisége (t/ha) (Kerschberger, 1987.)

Noha nem áll rendelkezésre elérhető pontos nyilvántartás a Magyarországon az egységnyi területre jutó meszező anyag felhasználásról, a gyakorlati benyomások egyértelmű képet festenek abban a vonatkozásban, hogy ez messze elmarad a kívánatos szinttől. Mivel a legjelentősebb ilyen anyag a cukorgyári mésziszap, ennek korlátozott elérhetősége meghatározó oka ennek a helyzetnek.

A kalcium szerepe:

- sejtfal és szövetek stabilizálása,

- a gyümölcsfal felépítése,

- segíti a tápelemfelvételt, mind a gyökéren keresztül, mind pedig a növényen belüli tápelemáramlást,

- szükséges a gyökérnövekedéshez,

- segíti a szemképződést.

Hiánytünetei:

- visszamaradás a gyökérfejlődésben,

- sok gyümölcsön és zöldségen küllemi rendellenességek megjelenése,

- virág- és rügyhullás,

- deformált levelek és termés,

- rügyelhalás.

A hiányt erősítő tényezők:

- savas talaj pH,

- homoktalaj,

- magas talaj Al-tartalom,

- szárazság.

Forrás: YaraVita Plant Nutrient Deficiences. Yara North America.

A kalciumot a gyökér veszi fel és szállítja a növényben a párolgási irányt követve. Így amikor a termés már az érési szakaszban van, csak csekély mennyiségű kalcium jut el ide, hiszen az a sokkal többet párologtató levelekbe kerül.
A termésnek szüksége van viszont a kalciumra, mert hiánya gyengébb héjat és a piacosságot is rontó hiánytünetek megjelenését eredményezi. Ilyenkor levéltrágyázás útján kell kijuttatni a kalciumot, amit a gyümölcsök héjukon keresztül is fel tudnak venni. Ez a gyakorlat jól ismert lehet az alma-, ill. szőlőtermesztésből.

Benedek Szilveszter

A cikk szerzője: Benedek Szilveszter