Hogyan kerültek a kóros prionok a szarvasmarhák szervezetébe, és miért pont most jelentkezett emberek között a betegség?
A járvány kialakulása emberi tevékenységre vezethető vissza. Amíg nem kevertek a szarvasmarhák takarmányához beteg és elhullott állatokból készült hús- és csontlisztet, nem ismerték a BSE-t.
Angliában 1981-ban megváltoztatták a fehérje-feldolgozó üzemek technológiáját, alacsonyabb fokú hőkezelést alkalmaztak és elhagyták a zsír oldószeres kivonását. Mivel az üzemek súrlókórban elhullott juhok, és BSE-ben elhullott szarvasmarhák tetemeit is feldolgozták, a prion átlépte a juh és a szarvasmarha között húzódó „faji barriert” és „kergemarhakórt” okozott, majd az emberi népességbe hatolva a vCJD-nek nevezett gyógyíthatatlan betegséget idézte elő.
A fertőzés útján való terjedés elméletét azzal egészítették ki, hogy a prionfehérjék egészséges emlősállatokban és emberben egyaránt előfordulnak, részt vesznek az idegingerületek átvitelében, majd a fehérjebontó enzimek hatására lebomlanak. A mutációval keletkezett prionok aminosav összetétele és térbeli szerkezete eltér az egészséges idegsejtek prionjaitól, ezért a fehérjebontó enzimek nem bontják le őket tökéletesen. A molekulák felszínén víztaszító aminosavak maradnak vissza, fehérje aggregátumok keletkeznek, amelyek neurodegenerativ (Alzheimer-kór, Parkinson-kór, stb) és prionbetegségeket okoznak.
A hosszú lappangási idő miatt emberek között nem ismerik pontosan a kóros prionok elterjedését. Szarvasmarhban négy-öt év alatt alakul ki a betegség. A védekezés legfontosabb feladata, hogy megakadályozzák az emberi népesség közé a kóros prionok további behatolását. Ez a magyarázza a hatóságok Európa-szerte végzett szigorú intézkedéseit, amelyek fő célja a feltételezetten priont hordozó szarvasmarhák kiirtása.
A BSE és az emberi vCJD között igazolt kapcsolat van, mert az eseteket fertőzött marhahús fogyasztására lehetett visszavezetni. Ezért tiltották meg Angliában a 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhák húsának fogyasztását. Az 1985-86-tól észlelt problémát a hatóságok kezdetben csak állategészségügyi kérdésként kezelték, 1996-tól kezdve azonban fiatal emberek között vCJD-nek megfelelő, gyors lefolyású gyógyíthatatlan megbetegedéseket észlelték. A tüneteket gyorsan kialakuló szellemi tompultság, és összerendezetlen mozgások uralták, majd hallucinációk, téveseszmék, depresszió jelentkezett. A hivatalos vélemény szerint hazánkban a betegség emberre terjedésének minimális a valószínûsége, mivel a BSE eddig nem fordult elő. Az 1980-as évek végétől minden idegrendszeri tünetet mutató kérődző agyvelejét megvizsgálták, a vizsgálatok eredménye negatív volt. Ennek ellenére az EU Magyarországot a „kockázatos országok” közé sorolta.
A BSE felszámolása miatt Angliában a beteg, és a betegségre gyanús állatokat leölik és elégetik. Megtiltották az emlős eredetû húsliszt takarmányként történő alkalmazását. Mivel az emberi esetek száma csökkent, szakemberek szerint az emberi vCJD előfordulása néhány éven belül megszûnik. A legnagyobb veszélyt a belsőség fogyasztása jelenti, ezért Angliában 1989 óta a fertőzésre gyanús szarvasmarhák belsőségeit tilos felhasználni. A fertőző anyag 1995-ig mégis utat talált a fogyasztókhoz, mert a „szeparátorhússal” készült termékek előállítását nem tiltották. A hús szeparálás során a csontokról gépi rázással eltávolított húscafatok közé gerincvelődarabok kerültek. Lehetségesnek tartják, hogy a BSE gyógyszerek, kozmetikumok és egyéb anyagok útján is terjed. Az Európai Unió szerint a levágott állatok húsának laboratóriumi vizsgálata mellett leghatásosabb módszer a kockázatos testrészek kivonása a kereskedelemből. Emiatt tilos a szarvasmarha agy- és gerincvelő, lép, szem fogyasztása. Az EU 2001. április 1.-től kibővítette a kockázatos marhatestrészek körét, ezért az egyévesnél idősebb szarvasmarhák gerincoszloppal érintkező húsrészei sem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, és a feldolgozás során el kell távolítani a gerincoszlopot. A csomagolt húsokon fel kell tûntetni az állat származási helyét, és a vágóhidat, ahol a vágás és feldolgozás történt. A BSE-vel kapcsolatos események miatt az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatosan megrendült a fogyasztók bizalma, amit fokozott, hogy a hivatalos szervek a lakosságot nem tájékoztatták kellően. Az európai vásárlók csökkentették a marhahúsfogyasztást és több halat, baromfi-, bárány-, és lóhúst vásárolnak. Egyre többen választják a vegetáriánus életmódot. Szakértők szerint a BSE-, és a ragadós száj- és körömfájás járvány megszûnése után a nemzetközi húspiac helyzete nem lesz többé olyan, mint korábban volt.
Százados Imre dr.
Címlapkép: Getty Images
