Néhány fertőző betegségnél a megelőző vakcinás védekezési lehetőség rendelkezésünkre áll, ezért itt könnyebb dolgunk van.
Más esetekben viszont csak az általános járványvédelmi és higiéniai szabályok betartásával védekezhetünk. Kezdjük ezt már a keltetésnél. A tojásokat csak egyedi megjelölés és fertőtlenítés után szállíthatjuk a szintén szigorúan tisztántartott keltetőüzembe. A megjelölés főleg ott lényeges, ahol egy helyen több állomány tojásait is keltetik. A tojásban fertőződött embrióknál általában már a kelés alatt komoly kiesés jelentkezik, ezáltal visszakereshető a betegség forrása. Máskor a tenyésztojás olyan külső elváltozásokat mutathat, amely már jellemző magára a betegségre is. /Pl.: fertőző bronchitis, EDS,/ A fiatalkori fertőződés megakadályozása érdekében fontos a tojás héjának baktérium- és vírusmentessége is. /Pl.: Marek-féle betegség, fertőző bursitis/ Mindegyik fertőző betegség a tojástermelés csökkenésével járhat. Ezért a tojások rendszeres intézeti vizsgálata kötelező és szükségszerû is. /Pl.: salmonella mentes állományok kialakítása, / de más betegségek felderítésében is fontos a korai laboratóriumi vizsgálat /Pl.: libák Derzsy-féle betegsége esetében a tojóállomány újravakcinázására is szükség lehet, vagy pl. a csirkék fertőző agy- és gerincvelő gyulladásának jelentkezésekor a szülőpár tojásai egy hónapig nem keltethetők./
A kikelt naposállatoknak a keltetőben körültekintő válogatáson kell átesni. / csak előírt tömegû, felszáradt, ép, jól záródott köldökû állatok adhatók ki/
Ezután az üzemből kiszállított napos tojóállományunkat már csak meg kell védenünk a további fertőződéstől:
- Körültekintően fertőtlenített istállóba kell kerülniük, ahol a környezet portól, bélsártól, tollpihétől és egyéb fertőzést közvetítő anyagtól mentes. Ezekben ugyanis némely nagy ellenállóképességû baktérium és vírus hosszú ideig életképes maradhat.
- Fontos az istálló rovar és rágcsálómentessége is. Ezek szintén fertőző anyagok terjesztői lehetnek. /Pl.: az alombogárban a fertőző bursitis vírusa hónapokig fertőzőképes marad.
- Távol kell tartani fiatal állományunkat az idősebb korcsoportoktól ill. a vadmadaraktól is. /Pl.: Míg idősebb állatokban csak lappangó fertőzést, a fiataloknál súlyos megbetegedést okoz a Marek-féle betegség, a csirkék fertőző agy- és gerincvelő gyulladása, baromfihimlő, kacsák vírusos májgyulladása. Tudatnyi betegség hordozói lehetnek a vadmadarak /Pl.: kacsapestis, baromfipestis, baromfiinfluenza, kacsák vírusos májgyulladása.
- Meg kell győződnünk az ivóvíz és a takarmány összetevőinek fertőzés mentességéről. /E.coli, Salmonella ssp./
A tojóállományok részére felnevelésük során és termelésük ideje alatt is megfelelő tápanyag, mikroelem, és vitamin ellátásról kell gondoskodni támogatva szervezetük saját védekezőrendszerét a fertőzésekkel szemben.
- Minimálisra kell csökkenteni az átcsoportosításokkal járó stresszhelyzeteket melyek szintén az állat immunrendszerét gyengítve a vakcinázások hatását rontják.
- Növendék korú tojóállomány vásárlása előtt feltétlenül tájékozódjunk a korábbi oltásairól és esetleges megbetegedéseiről, valamint a vétel után min. 2-4 hétig mindenképpen izoláltan tartsuk őket.
- A tojóállományok preventív immunizálása egyrészt saját egészségmegőrzésük érdekében történik, a tojószezon előtti ismétlő oltások pedig az utódállatok védelmét szolgálják az élet első 3 hetében.
A különböző baromfifajoknál az alábbi betegségek elleni védőoltások állnak rendelkezésünkre.
Tenyésztyúkoknál:
- baromfipestis
- fertőző bursitis
- fertőző bronchitis
- ILT / baromfiak fertőző gége- és légcsőgyulladása/
- A E / a csirkék fertőző agy- és gerincvelő
gyulladása/
- baromfihimlő
- Marek-féle betegség Pulykaállományoknál:
- baromfipestis
- TRT /Turkey rhino-tracheitis/
- baromfikolera
- salmonellosis
Kacsaállományoknál:
- kacsapestis
- baromfikolera
- kacsák vírusos májgyulladása
Lúdállományoknál:
- baromfikolera
- libák Derzsy-féle betegsége
Galambállományoknál:
- galambhimlő
- galambherpesz
- Chlamydiosis
- Paratyphus
Ezen oltások között vannak kötelezően előírtak, és fertőzésveszély esetén ajánlottak is. Mindenesetre segítségükkel, és a „jó gazda gondosságával” sikeresen vehetjük fel a harcot a tojóállományunkat fenyegető betegségekkel szemben.
Dr.Simonné Dr.Hódosi Szilvia
Címlapkép: Getty Images
