A típusminősítés felülvizsgálat jogi hátterének megteremtése az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelettel már hazánkban is megoldódott. Nem szabályozható ily módon az alkalmazástechnikai eredmények gyakorlatba átültetése a kevés és elöregedett növényvédő géppark esetében.
A Repülőgépes Növényvédő Állomás megalapítása (1959) óta, a termelőüzemeknek megnövekedett a repülőgép és helikopter alkalmazás iránti érdeklődése, és ezzel párhuzamosan a munkaigény is évről évre fokozódott. Ennek oka volt a légijármûvek nagy teljesítőképessége, a gyorsaság adta előnyök, a taposási károk kiküszöbölése és egyes növényvédelmi technológiák kizárólag csak légijármûről történő végrehajthatósága.
Hazánkban 1970-ben általánosan bevezetésre került a „légi-óra” bérleti rendszer, majd 1972-től a nagyüzemek (állami gazdaságok) és termelő szövetkezetek részére a saját légijármû vásárlásának lehetősége.
A repülőgépek és helikopterek éves szinten történő egyenletes kihasználásának biztosítása, továbbá a tulajdonos ill. bérlő gazdaságoknál a kettős gépesítés (földi-légi) elkerülése, szükségessé tette az adott gazdaság vetésszerkezetétől függő összes felmerülő növényvédelmi és tápanyag visszapótlási (mûtrágyaszórás, permetlétrágyázás) alkalmazhatóságának légijármûről történő megoldását.
„A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) 1972. február 21-i miniszteri értekezletén többek között megvizsgálták a hazai növényvédő gép gyártásának helyzetét, fejlesztésének és az egységes gépminősítési rendszer kialakításának lehetőségét. A növényvédelem gyorsütemû fejlődése, az újabb nagyhatású vegyszerek használata, korszerû permetező- és porozógépeket követel. A miniszteri értekezlet álláspontja szerint olyan sürgős intézkedések szükségesek, amelyek lehetővé teszik a legkorszerûbb növényvédő gépek kifejlesztését, és a megnövekedett követelményeket mûszakilag, biológiailag és a gazdaságosság vonatkozásában is kielégítik. Az új nagyhatású növényvédő szerek megkívánják: a növényvédőgépek mûködését, munkáját a minősítésük folyamán mûszerekkel ellenőrizzék, hogy azok biológiai, toxikológiai szempontból is kielégítsék a kívánalmakat, s a gépek minősítésének fejlesztése összhangban legyen a hazai vegyszergyártási programmal.” (A MÉM Tájékoztatási Főosztály közleménye, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő. 1972 12: 317-318).
A miniszteri értekezlet döntése alapján 1972. júniusában a Repülőgépes Növényvédő Állomás keretében Permetezéstechnikai Laboratórium alakult, mely 1972. július 1-től, 1973 március 31-ig a Fejér megyei Növényvédő Állomáson üzemelt. 1973. április 1-től a MÉM Növényvédelmi Központ Budaörsi úti épületébe költözött. 1978. május 1-től kivált a Repülőgépes Szolgálat keretéből, majd a Növényvédelmi és Agrokémiai Központ Mûszaki Főosztályán belül funkcionált, és jogutódjainak keretében még a mai napig is mûködik.
Az 1972-ben alakult Permetezéstechnikai Laboratórium munkatársainak feladatát hét pontban jelölték meg:
1. Részt vesznek a növényvédelmi gyakorlat alkalmazástechnikai problémáinak feltárásában, és lehetőségeikhez mérten segítsenek azok megoldásában.
2. Vizsgálatokat végeznek a növényvédelmi technológiák alternatív alkalmazástechnikai változatainak kidolgozása érdekében.
3. Feladatuk (az adott lehetőségeiken belül) az alkalmazástechnológiai vizsgálatoknál használható laboratóriumi, és a gyakorlatban is alkalmazható ellenőrző módszerek kidolgozása, fejlesztése és adaptálása.
4. Szakterületükön belül nyomon követik és feldolgozzák a hazai és nemzetközi irodalmat, a hazai körülmények között adaptálható megoldásokra javaslatot tesznek és közremûködnek azok elterjesztésében.
5. Szakterületükön belül kapcsolatot tartanak (közös vizsgálati programokat kezdeményeznek ill. azokban vesznek részt) bel- és külföldi kutató-fejlesztő intézetekkel, növényvédő szer és növényvédőgép gyártó üzemekkel, valamint a termelő gazdaságokkal.
6. A felmerülő igényeknek megfelelően részt vesznek az engedélyköteles termékek ellenőrző vizsgálatainak tervezésében és végrehajtásában.
7. Kötelességük (szakterületükön belül) a hatósági rendeletek, intézkedések eljárások ellentmondásainak, végrehajthatatlanságának feltárása és azok jelzése az intézkedésre jogosultak részére.
A Permetezéstechnikai Laboratórium vizsgálatait két csoportba rendezhetjük:
·1972-1978: Repülőgépes és helikopteres permetezések típusminősítő vizsgálata.
·1972-napjainkig: Földi permetezőgépekkel és légijármûvekkel végzett állománypermetezések.
Egy alkalmazástechnikai kísérlet adatgyûjtése kiterjed, pl.: egy növényvédelmi technológiai folyamat kidolgozásánál:
·a permetlerakódások vizsgálatára,
·a védendő kultúra fenológiai fázisára, levélterületre, a termesztéstechnika körülményeire,
·a célzott károsító biológiájára, ökológiájára, etológiájára,
·az alkalmazandó peszticidekre toxikológia, hatásmód, dozírozás, előkészítés vonatkozásában,
·a kijuttatás időpontjára, körülményeire és technikájára,
·a bioszféra védelme érdekében az elsodródásból eredő esetleges környezetszennyezés mértékére, annak meggátlására,
·gazdaságossági kihatásokra,
·speciális esetekben, a technológiai folyamatban résztvevő embereket érő peszticid expozíció mértékének megállapítására.
Címlapkép: Getty Images
