Takarmányhasznosulás
Elsődleges cél, hogy az alaptakarmánnyal minél magasabb tejhozamot érjünk el. Ennek feltétele, hogy az alaptakarmány jó minősége, a teljesítménnyel arányos abrak és az optimális takarmányozási technika (pl. keverő kocsik használata). A takarmányértékesítést befolyásoló legfontosabb tényezők közé tartoznak:
- a tehenek élő súlya,
- az alaptakarmány energiakoncentrációja, szárazanyag tartalma és ízletessége,
- a kiegészítő abrak mennyisége,
- a laktáció szakasza
- a tejtermelés szintje,
- a takarmányozási technológia.
Energia- és fehérjeszükséglet
A tejelő tehenek átlagos, összes takarmányszükséglete 50 kg alaptakarmány (45-50%-os szárazanyag tartalomnál). Csupán az alaptakarmány azonban nem biztosítja az állatok számára a magas teljesítményhez szükséges energia-, fehérje- és ásványi anyag szintet. Az adagok összeállításánál az alaptakarmányokat úgy kell kombinálni a különböző kiegészítőkkel, hogy a keverékben megfelelő mennyiségû energia, fehérje és ásványi anyag legyen. E célt szolgálja a teljes értékû keveréktakarmány (TMR), melynek gyakorlatban történő előállítására, illetve az etetőkbe való kijuttatására dolgozták ki a Sano szakemberei a Tropper MMXPress mobil daráló- és keverő kocsis takarmányozási rendszert. Az alkalmazásnál a következő szempontokat feltétlenül figyelembe kell venni:
1. Minden alkotóelemet minden nap kell etetni.
2. Minden megetetni kívánt alkotórészt be kell keverni.
3. A keveréknek homogénnek kell lennie, hogy az állatok a különböző összetevőket ne tudják szortírozni.
4. A keveréknek mindig frissnek és ízletesnek kell lennie.
5. A takarmánymaradékot (3-5%) rendszeresen el kell távolítani.
A laktációs időszakban a tehenek fehérje-, energia és ásványi anyag szükséglete mindig összefügg az élősúllyal, a tejképzéshez szükséges energia pótlásával, a testkondícióval és a vehem fejlődésével.
A laktáció kezdetén a tehenek testsúlyvesztesége nem lépheti túl a 8 %-ot. Amennyiben a testsúlyveszteség meghaladja a 12 %-ot, akkor a tehenek a laktációs időszak végén több szárazanyagot vesznek fel, melyből a testtartalékokat növelik, amely végső soron elzsírosodáshoz vezethet. Az elzsírosodott tehenek a laktáció elején ismét kevesebb takarmányt fogyasztanak, melynek következtében negatív anyagcseremérleg alakul ki. Ekkor egy még erőteljesebb testsúlycsökkenés következik be. Ezzel a kör bezárul.
Életfenntartás szükséglete
Tejtermelés szükséglete
A tejtermelés energia és fehérje szükséglete nemcsak a naponta megtermelt tej mennyiségétől függ, hanem az abban lévő zsírok és fehérjék mennyiségétől is.
Napjainkig a takarmányadag számításoknál abból indultak ki, hogy a fenntartási szükséglet és a liter tejre eső nyersfehérje és energiaszintje mindig állandó maradjon. A legújabb kutatási eredmények azt mutatják, hogy ez csak az életfenntartásra vonatkozik.
A korábbi szakirodalomban megadott 1 liter tejre vonatkozó 85 g nyersfehérje és 3,17 MJ energiaszükséglet csak a 20-25 literes tejtermelés esetén helytálló, ahol a tejzsírtartalom 4 % és a tejfehérje tartalom 3,4 %.
Megváltozott tejtermeléssel azonnal változik az egy liter tejre vonatkozó nyersfehérje és energiaszükséglet is. Minden további egy liter tej előállításához 1 grammal több nyersfehérjére és 0,017 MJ energiára van szükség.
Ahhoz, hogy a tehenet megvédjük a negatív energia- és tápanyagcsere mérlegtől, és a legjobb teljesítményt tudják adni, mindenek előtt a takarmányadagot kell optimálisan összeállítani. A takarmányadag meghatározásának folyamata a Sanonál:
1. Takarmányadag tervezése
– a keretfeltételek megvizsgálása (istállórendszer, takarmányozási koncepció, alaptakarmány ellátottság, takarmányanalízis),
– takarmányadag számítás,
– takarmányjavaslat.
2. Takarmányadag kialakítása
– megfelelő mennyiségû energia és fehérje, optimális a cukor- és keményítő arány,
– bendőszinkronizálás.
3. Takarmányminta
– Istállórendszer,
– keverési- és takarmányozási rendszer (hagyományos, részben keverő kocsis, keverő kocsis),
– takarmánymaradék (3 – 5 %).
4. Takarmányfelvétel
– etetők elhelyezkedése,
– az állatok hogyan férnek hozzá a vályúhoz,
– fény- víz- levegő biztosítása.
5. Takarmányhasznosulás
– kérődzési aktivitás,
– tejtermelés,
– tejösszetevők,
– testkondíció.
6. Takarmányadag ellenőrzése
– felhasznált takarmányadag ellenőrzése (kérődzési aktivitás, tejhozam, tejalkotóelemek, testkondíció),
– elhullás elemzése (ellési bénulás, masztitisz, ketózis, acidózis),
– termékenység,
– körmök egészsége,
– gazdaságosság.
Amennyiben az elkészített recepturával elért eredmények nem kielégítőek, az egész rendszert felül kell vizsgálni, és változtatásokat kell eszközölni.
Címlapkép: Getty Images
