A másik koncepció közvetlenül a növény táplálását helyezi előtérbe, a növény tápelem-ellátottságából indul ki és ahhoz igazítja a kijuttatandó mûtrágya mennyiségét. Utóbbi tekinthető a precíziós nitrogén-trágyázás alapjának, hiszen a nitrogén az a tápelem, amely legnagyobb mennyiségben, ráadásul a vegetáció folyamán többször is kijuttatásra kerül. Hiánya közvetlen terméscsökkenéshez vezet, ugyanakkor túlzott kijuttatása is negatív hatások eredője lehet: megdőlés, lágyabb, ezáltal a betegségeknek és kórokozóknak erősebben kitett szövetek, valamint a gazdasági veszteség, amit egy terméstöbbletet már nem eredményező dózis applikációja jelent. A modern növénytáplálás egyik alapvető gondolata a „plant nutrition just in time”, azaz a növények táplálása időben, abban a fenofázisban, amikor az adott tápanyag ténylegesen hasznosul. A talaj táplálása helyett a növény táplálásán van tehát a hangsúly.

A növény pillanatnyi tápláltsági állapotához igazított nitrogénmûtrágya-kijuttatás nem mai találmány, azonban napjainkban már rendelkezésre áll az a technikai háttér, amelynek köszönhetően egzaktan mérhető a növényi ellátottság és ez alapján vezérelhető a mûtrágya-kijuttatás. Ahhoz, hogy ennek lényegét megérthessük, fontosnak tûnik áttekinteni, milyen módszereket alkalmaztak a nitrogén ellátottságának, valamint igényének meghatározására. Ezek, kronologikus sorrendben a következők:

GYAKORLATI TAPASZTALATOK, AZ ÁLLOMÁNY RENDSZERES BONITÁCIÓJA

Ebben a tekintetben az 1. képen bemutatott zöld színskála már előrevetíti azt az elvet, amely alapján – a megfelelő technikai háttérrel – a későbbiekben bemutatásra kerülő N-teszter, ill. az N-szenzor is mûködnek, nevezetesen a nitrogén-ellátottság a zöld szín milyensége, intenzitása alapján történő megítélését.

1. kép: a nitrogén-ellátottság megítélése színskálával a zöld szín intenzitása alapján

ABLAKOS MÓDSZER (KÖZISMERT NÉMET NEVÉN „DÜNGEFENSTER”)

A 2. képen szemléltetett „Düngefenster” lényege, hogy a körülhatárolt területen kisebb mennyiségû nitrogén kerül kijuttatásra, így az állomány többi részéhez képest megjelenő N-hiány esetében tudható, hogy ott mekkora „plusz mennyiség” miatt nincs még hiány és ennek alapján időzíthető a fejtrágyaadagok kijuttatása.

2. kép: „Düngefenster” – a megjelölt területen alacsonyabb mennyiségû nitrogén kerül kijuttatásra

NITROGÉNIGÉNY-SZÁMÍTÁS MODELLEK ALAPJÁN

A növények nitrogén-felvételi dinamikájának modellezése és a trágyakijuttatás ehhez történő igazítása időben.

3. kép: nitrát gyorsteszt

AZ AKTUÁLIS NITROGÉN-SZOLGÁLTATÓ KÉPESSÉGET MÉRŐ TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK

A talaj nitrogéntartalmát nem lehet korrekt módon megítélni szervesanyag-tartalma alapján, mert annak ásványosodása erőteljesen változik a hőmérsékleti és a csapadékviszonyok függvényében – ez indokolja az ásványi nitrogén (Nmin) vizsgálatot, amely a pillanatnyilag felvehető formában lévő nitrogén mennyiségét határozza meg.

NÖVÉNYVIZSGÁLATOK

Nyilvánvaló, hogy a legpontosabb információt a laboratóriumi növényvizsgálat szolgáltatja a növények tápanyag-ellátottságáról. Sokszor körülményes lehet azonban nagy táblák egészéről növénymintát venni, valamikor pedig az idő sürget. Ez felértékeli az olyan gyorsteszteket, mint a 3. képen is szemléltetett nitrát gyorsteszt. A kipréselt növényi nedvhez hozzá kell adni egy reagenst és az így kapott színt értékelni egy skála alapján.

VIZUÁLIS ELVÛ MÉRÉSEK

Az olyan eszközök, mint a Yara N-teszter (4. kép) elvüket tekintve a növény klorofilltartalma, azaz a zöld szín intenzitása alapján ítélik meg a nitrogén-ellátottságot. Ehhez kapcsolódva röviden vissza kell kanyarodni az 1. képhez, hiszen az itt bemutatott skálának is a zöld szín intenzitása az alapja, a fejlesztés tehát az, hogy erre nézve egy mûszer képes sorozatméréseket végezni és azokat értékelni. Az N-teszter lehetővé teszi a precíziós nitrogén-kijuttatást, hiszen eltérő ellátottság mellett eltérő N-adag javasolt, de a mérések elvégzése, majd a mûtrágya-kijuttatás ütemezése manuálisan zajlik. Innen nézve a következő szint a Yara N-szenzor, amely fényforrást bocsát ki a növényállományra, majd annak reflexiója alapján kiszámítja a szükséges nitrogénmennyiséget. A mûszer közvetlen összeköttetésben van a mûtrágyaszóróval és úgy vezérli azt, hogy az előbbiek szerint kiszámított mennyiséget juttassa ki egyhektáros egységenként.

4. kép: Yara N-teszter mûködés közben

Az N-teszter kézi eszköz, amellyel kipréselhető a növények sejtnedve és amely ebből a klorofilltartalom alapján meghatározza a nitrogén-ellátottságot, egy relatív értékkel kifejezve azt. Ennek alapján kerül meghatározásra a szükséges nitrogén mennyisége, azt az elvet követve, hogy a gyengébben ellátott növények magasabb, a jobban ellátottak pedig alacsonyabb dózisú tápanyag-utánpótlásban részesüljenek. Az 5. képen bemutatott diagramon látható a mért relatív értékek alapján szükséges nitrogén hatóanyag, de annak számítását az eszköz egyébként automatikusan elvégzi. Az N-teszter alkalmazása elsősorban az őszi búza 2. és 3. fejtrágya adagjának optimalizálásához ajánlott, de kalibrálható árpára, rozsra és triticaléra is.

5. kép: az N-teszter értékek (lent) alapján kijuttatandó N-mennyiség kg/ha-ban (oldalt)

Fontos kitétel, hogy ezen belül fajtaspecifikusan is kalibrálva legyen. Az N-szenzor mûködésének alapelve, hogy a növények nitrogénellátottsága befolyásolja fényvisszaverő tulajdonságukat. A szenzor – amely a traktor tetejére van szerelve és mindkét oldalon rendelkezik érzékelőfejjel – fényforrást bocsát ki, majd érzékeli annak visszaverődését a növényállomány felületéről. Minden visszaverődési értékhez hozzá van rendelve az annak megfelelő nitrogén-ellátottság és egy előre megadott minimum–maximum tartományon belül ennek alapján a mûszer automatikusan kiszámítja a szükséges nitrogénmennyiséget, majd ennek megfelelően vezérli a mûtrágyaszórót.

6. kép: a Yara N-szenzor a mûtrágya-kijuttatást végző traktoron

A N-szenzor nem csak kalászosokban, hanem kukoricában és repcében is használható. Ugyanazt az alapelvet követi, mint az N-teszter, rosszabb ellátottság esetén magasabb, jobb esetén pedig alacsonyabb hatóanyagszint kijuttatása szükséges. Ez a fajta nitrogén-kijuttatási gyakorlat mindenképpen hatékonyabbá teheti a mûtrágya-felhasználást, hiszen elkerülve a fölösleges kijuttatást, biztosítva ugyanakkor a plusz tápanyagforrást ott, ahol ez terméstöbbletet eredményez.

7. kép: a Yara N-szenzor érzékelőfeje közelről. A kisebbik fejen történik a fény

kibocsátása, a nagyobbik pedig a visszaverődő fényt érzékeli

Benedek Szilveszter

szaktanácsadó

A cikk szerzője: Benedek Szilveszter