A Romer Labs Diagnostic GmbH, a Biomin Magyarország Kft. és a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet közös rendezvényének az volt a célja, hogy a legkorszerûbb tudományos ismeretanyagot megosszák az érdeklődőkkel.
Dr. Mézes Miklós előadásában a toxin állati szervezetre gyakorolt hatásait ismertette. A mikotoxinokra biztonságos szintet meghatározni nem lehet. Az élelmiszer-biztonsági kockázat mindig az adott vegyület koncentrációjától függ, de ezt befolyásolja más mikotoxinok jelenléte is (hatásuk összeadódhat). Az Aspergillus Flavus gomba termeli az Aflatoxin B1-et, valamint egyéb metabolitjait is. Az egyes törzsek toxintermelő képessége jelentősen eltérhet. Mitől függ az aflatoxin-termelés? Jelen kell legyen egy potenciális toxintermelő Aspergillus faj, de elősegíti a károsanyag-előállítást a növény terméketlensége, a rovarkártétel, a nem megfelelő növényvédelem és az aszályos év is. A tárolás során 13–14% nedvességtartalom felett az Aspergillus fajok szaporodása és toxintermelése már biztosított. Fontos a tárolás során a garmadák rendszeres átforgatása, raktári rovarkártevők irtása (gázosítás). Az Aspergillusok mûködésének hőmérsékleti optimuma nagyon széles: 25–44°C között a legintenzívebb, de a raktározás során, alacsony hőmérsékleten sem kizárható. Szántóföldön a 70% relatív páratartalom már elég a gomba szaporodásához. A toxintermelés a gomba stresszreakciója az őt ért negatív hatásokra. A gabonamagvak aflatoxin-pozitivitása Európában – a BIOMIN felmérése alapján – 2011-ben 36% volt. Az EU-ban 2011-ben módosított toxinhatárértékek alapján, az aflatoxin B1 koncentráció a takarmány alapanyagokban 20 mikrogramm/kilogramm lehet. Tejelő állományok részére gyártott keveréktakarmányok aflatoxin B1 koncentrációja az 5 mikrogramm/kilogramm értéket nem haladhatja meg. Az aflatoxin származékai az állati szervezetben viszonylag hatékonyan metabolizálódnak, kivéve a B189 exo-epoxi forma, ez DNS-károsító, amely oka lehet a rákos kórformák kialakulásának. Az állatokban általános tünet a májkárosodás, takarmány-visszautasítás, növekvő elhullás, tenyésztojások keltethetősége romlik, a szennyezett étkezési tojás fehérjéje összefolyik a sárgájával, romlik a testtömeg-gyarapodás, romlik a karotionidok anyagcseréje (bőr-, tojássárgítók), szaporodási zavarok (sertés), a vakcinázások hatékonysága csökken. Tejelő tehenekben a bendőmozgások száma csökken, hasmenés jelentkezik, a májkárosodás miatt nő a ketózis veszélye, megjelenik a tejben az aflatoxin M1, mérsékelt tejtermelés-csökkenés, nő a szomatikus sejtszám, valamint csökken a vérszérum immunglobulin tartalma. Az aflatoxin B1 az egészséges bendő pH-n nagyobb részben alakul át aflatoxikollá, ami mérgező vegyület, de nem alakul át a tejben megjelenő M1-é. Acidózisos bendőben sokkal nagyobb mértékben képződik az M1 metabolit (tejben mérhető) és kisebb lesz az aflatoxikol koncentrációja. Az aflatoxin B1 egy kis molekulatömegû, zsíroldékony vegyület, így a bendő falán át is már képes felszívódni. Kísérleti körülmények között nagy mennyiségben a bendőbe juttatott aflatoxin B1 már 4 óra múlva M1 formában megjelent a tejben. A fertőzés megszûnte után 4 nappal a tejben már nem volt mérhető M1 metabolit. Általában elmondható, hogy a takarmánnyal felvett aflatoxin B1 tartalom 1,7%-a fog megjelenni a tejben aflatoxin M1 formájában.
A társrendező Romer Labs Diagnostic GmbH képviseletében Tanyi Ervin beszélt az aflatoxinok meghatározásának lehetőségeiről. Az Európai Unió mikotoxin-szabályozása a legszigorúbb a világon, aflatoxin esetében pl. Amerikában és Ázsiában az európai felső érték tízszeresét fogadják el felső határértéknek. Léteznek gyorstesztek vagy teszt-csíkok, amelyek igen-nem választ adnak egy határértékhez képest, de egy olvasókészülékkel itt is nyerhetők pontos értékek, kb. 15 perc alatt. Az ELISA (enzimmel jelölt immunvizsgálati módszer) technika már egy pontosabb eredményt képes adni a szennyezettség mértékét illetően. Léteznek ELISA-kitek az összes aflatoxin metabolitra, attól függően, mit kívánnak meghatározni. Egy vizsgálat-előkészítés és a mérés elvégzése kb. 1 óra (a tejből mért M1 ennél is több) és jól felszerelt laboratóriumi hátteret feltételez. Keveréktakarmányokra ez a mérési módszer sem igazán alkalmas. Egy jellemző példa a mért koncentrációkra: ppb (egy az egymilliárdból) mértékegységben vizsgálódunk, ami annyit jelent, mintha 1 kockacukrot oldanánk fel egy szabványméretû 50 méteres úszómedencében. A mintavétel megbízhatósága, pontossága ezért nagyon nagy jelentőséggel bír. A cég folyamatosan fejleszti a toxinmérésekhez felhasználható mûszerparkját, és azok pontosságát.
Nagy Attila, a Bonafarm-Bábolna Takarmányipari Kft. laboratórium vezetője a HPLC és az ELISA módszerek összehasonlításáról beszélt.
Császár Gábor, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Tudományos főosztályvezetője az ELISA-vizsgálatok alkalmazástechnikai vizsgálatáról tartott előadás.
Aspergillus fajok és mikotoxinjaik előfordulása Közép-Európában, címmel tartott előadást Dr. Varga János. Az Aspergillus nemzettségbe mintegy 300 faj tartozik, általában melegkedvelő gombák. Az aflatoxinok mellett a fumonizinek és az ochratoxinok termeléséért is felelősek. Az aflatoxinokat a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség az 1. csoportba sorolja, mint az egyik legrákkeltőbb vegyületcsoportot. A klímaváltozással összefüggő extrém magas hőmérséklet fokozza az aflatoxin termelését. Kukoricán, árpán, búzán és zabon is megjelent ez a toxin. Egy Amerikában alkalmazott biológiai védekezési lehetőség szerint a toxintermelő Aspergillus fajok kiszorítására toxint nem termelő Aspergillus fajokat juttatnak ki a területre, elvéve így az „életteret” a veszélyes fajok elől.
Az aflatoxinszintet akár 80%-kal tudták csökkenteni az adott szántóföldi kísérletekben. Alkalmazhatunk antagonistákat is a toxintermelő Aspergillusokkal szemben, ezek a mikroorganizmusok olyan anyagokat termelnek, amelyek gátolják a toxintermelők szaporodását.
Az aflatoxin probléma megoldási lehetőségeit vázolta fel Dr. Mesterházy Ákos (Gabonakutató Nonprofit Kft.) a növénynemesítés oldaláról. A probléma megoldásának legkézenfekvőbb módja lenne, ha növényeink ellen tudnának állni a toxintermelő gombák támadásának, fertőzésének. Erre törekszik a rezisztencianemesítés.
Mit tehetünk, ha takarmányainkban már ott vannak a toxinok és fel kell azokat etetnünk? A kérdésre a Biomin GmbH kutató állatorvosa,
Dr. Radka Borutova válaszolt a „Mikotoxinok inaktiválásának lehetőségei a takarmányokban” címû előadásában. Az aflatoxin bendőbeli lebonthatósága a nagy termelésû, intenzív anyagcseréjû állatoknál egyre romlik, 0–42%-ban következhet be a lebomlás, a bendő normális mûködése során (az acidózis a 0% felé tolja az értéket). Az EU határértéke a tejben 0,05 mikrogramm/kilogramm (M1), ha ezt nem akarjuk túllépni, a teheneknek nem szabad felvenni 40 mikrogramm/kilogramm-nál nagyobb mennyiséget naponta aflatoxin B1-ből. Alkalmazhatunk toxinkötőket, amiknek megfelelő affinitással kell bírniuk a toxinhoz, és nem szabad kötnie a hasznos tápanyagokat (pl. mikroelemeket, vitaminokat), valamint a megkötés után, az állatból való ürülésig szilárd kötésben kell tartania a toxint. A Biomin folyamatosan kutatja a potenciálisan alkalmas anyagokat, amelyek sorozatos tesztelések után kerülnek csak kereskedelmi forgalomba.
Dr. Jaroslav Langer, a BIOMIN Szlovákia ügyvezetője, magyar nyelvû előadásában hasznos tanácsokat adott a toxinképződés megakadályozására az erjesztett tömegtakarmányok előállítása és tárolása során.
-an-
