Hangsúlyeltolódások a vidékfejlesztésben

A Közös Agrárpolitika a korábbiakhoz hasonlóan a 2014–2020 közötti időszakban is két pillér köré szerveződik, amelyek egymást kiegészítő eszközökkel ugyanazon célkitûzések megvalósítására irányulnak. A következő ciklusban is érvényben marad az a korábbi gyakorlat, amely az első pillérben általános érvényû, kötelező intézkedéseket határoz meg, míg a második pillérben (vidékfejlesztés) a többéves programozás megközelítésmódjának keretében a nemzeti, regionális sajátosságokhoz illeszkedő, választható intézkedések szerepelnek.

A 2014-től érvénybe lépő új keretrendszerben a vidékfejlesztés fő irányait a korábbi területek mellett a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint az innováció határozza meg. „Az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” stratégiájával való összhang megteremtése érdekében a KAP vidékfejlesztési pillére hat prioritásra épül a mezőgazdaságra, az erdészetre és az élelmiszer-feldolgozásra kiterjedően:



- A tudásátadás és az innováció előmozdítása;



- A versenyképesség fokozása;



- Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésének előmozdítása;



- Ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása;



- Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás;



- A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.

A programozási folyamatot meghatározó főbb tényezők

A 2014 utáni időszakot érintő KAP-reform alapvető szempontja az egyszerûsítés. Ezt célozza a Közös Stratégiai Keretrendszer létrehozása. 2014-től az EU-alapok egy közös keretrendszer (KSK-alapok) részeként kerülnek meghatározásra, a szabályozási környezet egyszerûsítése, harmonizálása mellett. Az új szerkezet lehetővé teszi, hogy a vidékfejlesztési támogatások a vidéki térségek fejlesztésére irányuló, integrált szakpolitikai eszközként mûködjenek. Az egyszerûsítést szolgálja, hogy a tagállamok és a Bizottság a jövőben Partnerségi Szerződést köt, amelyet – a Bizottsággal együttmûködve – a tagállam készít el. Ebben a struktúrában a nemzeti döntések viszonylag tág keretben mozoghatnak. A vidékfejlesztési programokba tematikus alprogramok is beépíthetők, amelyek esetében akár magasabb (legfeljebb 90%-os) támogatási mérték is érvényesíthető.

Az egyszerûsítést célzó további lényeges változás, hogy a korábbi tengelyek megszûnnek, a vidékfejlesztési programok a jövőben prioritásokon és intézkedéseken alapulnak. Lehetővé válik, hogy a támogathatóság feltételeként szabott küszöbértékeket, kedvezményezetti kategóriákat a tagállamok maguk határozzák meg. (Így például a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése esetében a mezőgazdasági kisüzemnek minősülő üzemek meghatározása, valamint a fiatal gazdák és a mezőgazdasági kisüzemek támogatására vonatkozóan az alsó és felső küszöbértékek meghatározása is tagállami szinten történik. A vidéki térség fogalmát szintén a tagállamok (irányító hatóságok) határozhatják meg.)

A monitoring és az értékelés egyszerûsödik a közös monitoring és értékelési rendszer bevezetésével, valamint a közös mutatójegyzék által. (Azokban a tagállamokban, amelyek megfelelően mûködő ellenőrzési rendszerekkel rendelkeznek és a hibaarány alacsony, a Bizottság a helyszíni ellenőrzések számát csökkentheti.)

A vidékfejlesztés pénzügyi vonatkozásai

A 2014–2020-ra tervezett KAP költségvetésének több mint ötödét kitevő vidékfejlesztés támogatása az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) történik. Alapvető változás, hogy az EMVA a jövőben a Strukturális Alapokat átfogó, az Európa 2020 stratégia megvalósítását célzó Közös Stratégiai Keretrendszer része lesz. Az EMVA-tervezet szerint, ahogyan a korábbi időszakban is, a kevésbé fejlett régiók a jövőben is magasabb (85%-os) társfinanszírozási rátával rendelkeznek (táblázat). Egyes intézkedések esetében az EMVA-hozzájárulás maximális mértéke 80% lehet, amely a legkevésbé fejlett régiók, illetve az egyéb külső régiók programjai esetén 90%-ra is növelhető.

*Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-27 GDP-átlagának 75%-át.

** Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek, termelői csoportok létrehozása, együttmûködés vállalkozások beindításához nyújtott fiatal mezőgazdasági termelők támogatását célzó intézkedések, valamint a LEADER keretében megvalósuló helyi fejlesztések intézkedései esetében.

Forrás: EMVA rendelettervezet, 65. cikk

2014-től érvényesülő vidékfejlesztési politika javarészt megtartja az eddigi támogatási területeket, egyes területek (éghajlatváltozás, innováció, együttmûködés, kockázatvállalás) azonban a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapnak. Az EMVA-források legalább 25%-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani. Ennek megvalósítását az agrár-környezetvédelmi, az éghajlathoz, az ökológiai termeléshez, valamint a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területekhez kapcsolódó intézkedések keretében kell biztosítani. Kiemelt terület az innováció, amelynek vidékfejlesztésben betöltött súlyát jelzi, hogy az innovációs projektek támogatási intenzitása a régiók fejlettségétől függetlenül 100%-os. A KAP első pillérében a közvetlen támogatásoknál bevezetett támogatási felső határ alkalmazása miatt felszabadult forrásokat a mezőgazdasági termelők által megvalósított innovációs projektek finanszírozására kell elkülöníteni. Az EMVA-ból a vidékfejlesztési programok számára biztosított hozzájárulás legalább 5%-a LEADER-célokra fordítandó. Emellett a LEADER megerősítését szolgálja, hogy a jövőben az EMVA mellett más alapokból is támogatható lesz.

A vidékfejlesztési intézkedéseket érintő főbb változások

Tekintettel arra, hogy a legtöbb vidékfejlesztési intézkedés egyszerre több célt vagy prioritást szolgál, az intézkedések már nem tengelyek mentén csoportosítottak. Az EMVA-rendelet tervezete egy „intézkedéslistát” határoz meg, amelyből az EU-prioritások elérése érdekében az intézkedések kombinációját kell kiválasztania a tagállamoknak. A rendelettervezetben meghatározott intézkedések összetételét tekintve több változás is történt a 2007–2013-as időszakhoz képest. A változtatások részben a már meglévő, de nem megfelelő hatékonysággal mûködő intézkedések korrekcióját célozták, részben az új kihívásokra (éghajlatváltozás, gazdasági világválság, új EU tagállamok szükségletei) reagáló intézkedések bevezetésére irányultak.

a.) Kiigazítások, egyszerûsítések, ésszerûsítések. Egyes intézkedések esetén a támogatásokhoz való nagyobb mértékû hozzáférést, más intézkedéseknél a korábbinál célirányosabb forrásfelhasználást célozzák.

- A szélesebb körû hozzáférés érdekében számos intézkedés esetében módosult a kötelezettségvállalási időszak. Az állatjóléti intézkedésnél például egyéves időtartamra rövidült, az agrárkörnyezetvédelmi és az ökogazdálkodással kapcsolatos intézkedés esetén 5–7 év kötelezettségvállalás után lehetőség van az éves meghosszabbításra.



- A termelői csoportok hatékonyabb forrásfelhasználását célozza, hogy a jövőben kizárólag a kis és közepes vállalkozásnak (kkv) minősülő termelői csoportok juthatnak támogatáshoz.



- Mezőgazdasági kistermelők akkor részesülhetnek a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése intézkedés alá tartozó éves kifizetésben, ha csatlakoznak a (DP/2012/EU rendelet V. címe által) létrehozott mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerhez.

b.) Intézkedések összevonása az egyszerûsítés, valamint a nagyobb hozzáadott értéket képviselő integrált projektek kidolgozása és megvalósítása érdekében.

- A jövőben egyetlen intézkedés hatálya alá tartoznak a tárgyi beruházások, valamint egy intézkedéscsomagban szerepelnek az erdészeti beruházásokhoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatások. Összevont intézkedéscsomagba kerültek a tanácsadási szolgáltatások az üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatásokkal. Ezzel egyidejûleg kibővült a mezőgazdasági termelők számára nyújtható tanácsadás tartalma. (A korábbi területek mellett például kiterjedhet az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel, a víz- és talajvédelemmel, az állat- és növénybetegségekkel, de akár az innovációval kapcsolatos tanácsadásra is.)



- Az összevont tárgyi beruházások támogatása lehetőséget biztosít a fiatal gazdák, a kollektív befektetések és a nagyobb hozzáadott értéket képviselő, a mezőgazdaság termelékenységét és a fenntarthatóságot javító innovatív projektek magasabb szintû támogatására. (A maximális kombinált támogatási mérték egyik esetben sem haladhatja meg a 90%-ot).

c.) Intézkedések megerősítése, kiterjesztése a többi intézkedést meghatározó, horizontális intézkedés formájában.

- Megerősített intézkedés az az együttmûködés, amely a potenciális kedvezményezettek széles körében különböző területeken (gazdasági, környezetvédelmi, szociális területen) teszi lehetővé a kooperációt. Az újszerû együttmûködési formák (klaszterek, hálózatok, termelői csoportok) mellett a hazai gyakorlatban elterjedt kisgazdasági szereplők közötti, a közös munkafolyamatok megszervezésére, az eszközök, források megosztására irányuló együttmûködések is preferáltak. Az intézkedés a kísérleti projekteket, valamint a regionális és nemzetállami határokon átnyúló együttmûködéseket is felöleli.



- Összhangban az Európa 2020 stratégiával, a rendelettervezetben horizontális célkitûzésként jelenik meg az innováció. Az innovatív kezdeményezések terjedését a kiszélesített hatókörû korábbi intézkedések (például tanácsadás) mellett számos új intézkedés (Európai Innovációs Partnerségi Hálózat létrehozása, Innovációs díj bevezetése) is segíti.



- 2014–2020 között kiemelt figyelmet kapnak a fiatal mezőgazdasági termelők, és a kistermelők, akik nem csak nagyobb összegû támogatásokra válnak jogosulttá, de egyes intézkedések esetén támogatásuk mértéke is magasabb lesz. A tagállamok az új struktúrában lehetőséget kapnak a fiatal mezőgazdasági termelők problémáinak célzottabb kezelését biztosító tematikus alprogram kidolgozására.

d.) Új intézkedések kialakításával a gazdasági, társadalmi és környezeti változásokra reagálva az EMVA-rendelet tervezete jelentősen kibővítette az egyedi intézkedések jegyzékét.

- Önálló, az agrár-környezetvédelmi gazdálkodástól független intézkedés például az ökológiai termelés támogatása, amelyet olyan mezőgazdasági termelők, illetve azok csoportjai igényelhetnek, akik vállalják, hogy áttérnek az (834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott) ökológiai termelési gyakorlatok, módszerek alkalmazására. Az intézkedés az átállás mellett a mûködtetést is támogatja, ösztönzi az egymással szomszédos mezőgazdasági termelők együttmûködését.



- Új kategóriaként került bevezetésre a „jelentős természeti hátrányokkal rendelkező terület”. A rendelettervezet értelmében egy terület akkor minősül ilyennek, ha a hasznosított mezőgazdasági terület legalább 66%-a megfelel a meghatározott nyolc biofizikai kritériumok legalább egyikének. Alapvető változás, hogy míg a korábbi KAT-területek lehatárolásánál fizikai blokk szintjén vizsgálták az adottságokat, addig az új feltételek teljesülését települési szinten kell biztosítani.



- Új elem a vidékfejlesztési pillérben a mezőgazdasági kockázatkezelés, amelynek részeként a termény-, állat- és növénybiztosításokhoz, az állat- és növénybetegségek, illetve a környezeti károk ellen létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz jár támogatás. Emellett a gazdálkodók jövedelemstabilizáló forrásokat is kaphatnak, abban az esetben, ha a jövedelmük a természeti csapások következtében jelentős mértékben (legalább 30%-kal) visszaesik. A biztosítási díjakhoz, illetve a támogatható költségekhez 65%-os uniós támogatás társul, amelynek igénybevétele a kockázatokra való tudatosabb felkészülést igényel a kedvezményezettek részéről.

Biró Szabolcs

Rácz Katalin

Székely Erika

Agrárgazdasági Kutató Intézet

Felhasznált források:

- Potori N. (szerk.): Közös Agrárpolitika 2014–2020: A reformtervezetek alapján várható hatások és kihívások Magyarországon. AKI könyvsorozat. Budapest, 2012.

- Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról. (Brüsszel, 2011.10.12. COM (2011) 627 végleges)

- Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről. (Brüsszel, 2011.10.12. COM (2011) 628 végleges)

- Javaslat – Európai Parlament és a Tanács rendelete a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Brüsszel, 2011.10.6. COM (2011) 615 végleges)

A cikk szerzője: Biró Szabolcs