Az aszályindex-mutatók azonban azt mutatják, hogy ebben az évben (2012) az aszály mértéke meghaladta a 2011-es év aszályát, hiszen 2011/12-es év telén a talajban „elraktározott” csapadék jóval a 2010-es csapadékos év tartalékai alatt maradt. A hőmérsékleti maximum értékek rendszeresen meghaladták a sokévi átlagot, így a magas hőmérséklet szintén negatívan befolyásolta az aszályindex értékét.
A kukoricanövény 1 kg száraz anyag előállításához 300 liter csapadékot használ fel. 8 tonnás termésnél (amennyiben a szemtermés a száraz anyag 50%-át teszi ki) a teljes tenyészidőszakban felhasznált víz mennyisége 480 mm, amelynek egy részét – az idei évben 150–270 mm – a vegetációban lehullott csapadékból, a hiányzó részt pedig a talajban eltárolt vízből fedezi a növény.
A kukorica viszonylag hamar elindult „vándorútjára”, már az indiánok is felismerték adaptációs képességét. Azokon a termőhelyeken, ahol a kukorica számára még elfogadható környezeti és természeti tényezők vannak, a kukorica sikerrel termeszthető. Mind jobban eltávolodva a természetes élőhelyétől, az egyes tényezők évjáratonként pozitívan, vagy éppen negatívan befolyásolják az elérhető termés mennyiségét. Azokon a termőhelyeken, ahol a kukorica számára már nem tolerálható tényezők – hőmérséklet, csapadék, talaj – van, ott a kukorica nem képes teremni. Az idei évben hazánk területén is voltak olyan aszállyal sújtott részek, ahol a környezeti tényezők korlátozása miatt a kukorica nem hozott termést.
A „még tolerálható” határ szelekciós munkával, nemesítéssel kitolható, épen ezért a hibridek aszálytûrése között – bizonyos határok között – megfigyelhető különbség.
Mi is történik egy kukoricanövényben aszályos körülmények között?
Minden növény mûködését ugyanazok a hormonok szabályozzák. A hormonok jelenléte, aránya és a környezeti tényezők határozzák meg, hogy a gátló, vagy a serkentő inhibitor hatás jelenik-e meg a növényben.
Két fontos hormont említenénk meg a szárazság kapcsán: a citokinint és az etilént. A citokinin szerepe a sejtosztódás, levélnövekedés elősegítése, és az öregedés gátlása. Felelős a női ivarjelleg megjelenésért és a virágképződésért. A gyökérben termelődik, majd a zöld részekbe vándorol. Bármilyen olyan tényező, amely a képződését gátolja (a gyökér számára nem megfelelő feltételek, pl.: száraz talaj, nitrogén hiánya, levegőzetlen, tömörödött talaj) a női ivarjelleg – bibe megjelenésének kitolódásához, vagy teljes hiányához vezethet –-, ez „meddő” tövek megjelenését, szélsőséges esetben teljes meddőállományokat eredményez.
A másik hormon az etilén, amely egy stresszhormon. Bármilyen stressz esetén (hő, aszály, fizikai sérülés, vadkár) a növény etilén- termeléssel reagál. Az etilén hatására szintén kitolódik a virágzat megjelenése. A sokszor emlegetett összevirágzás (a pollent szóró porzó és a fogadóképes bibe egyidejû megjelenése, illetve a megjelenésük közt eltelt idő különbsége) felborul, a porzó már pollent juttat a környezetébe, ugyanakkor a bibe még nem képes a pollen fogadására, nem termékenyíthető. Ilyen esetben hiányos kötődés, szélsőséges esetben a megtermékenyülés teljes hiánya is előfordulhat. Az idei év szélsőséges időjárása, az aszály, a magas hőmérsékleti értékek (nappali és éjszakai) korlátozták a termést az ország területén. Nagy különbség volt az ország déli és északi része között, ugyanakkor sok esetben megfigyelhető volt, hogy egymástól pár kilométerre elhelyezkedő táblák közt is óriási eltérések voltak: helyi zivatarok, elővetemény, talajmûvelés, vetésidő és a hibridhasználat egyértelmûen befolyásolták az elmúlt szezon eredményességét.
Szabó Szilárd
Fejlesztési vezető
Monsanto Hungária Kft.
