A szakemberek meggyőződése, hogy az élelmiszerbiztonság a szántóföldön kezdődik. Ahhoz, hogy egészséges élelmiszer kerüljön a fogyasztó asztalára, nem csupán ismerniük kell a kártevők, a kórokozók, gyomnövények elleni környezetkímélő védekezési eljárásokat, de következetesen végig is kell vinniük azokat. A növényorvosnak a növények védelme érdekében olyan eljárásokat kell alkalmaznia, amelyek nem veszélyeztetik sem a fogyasztó, sem pedig környezetünk biztonságát, s amely egyben az ország növény-egészségügyi biztonságát is szolgálja.



Az idei esztendő növényvédelmi szempontból több területen is tanulságos volt, s hatással lesz a következő év védekezési gyakorlatára. Az e témában elhangzott előadásokból állítottunk össze olvasóink számára rövid, de hasznos olvasnivalót.

Benécsné dr. Bárdi Gabriella herbológus Két aszályos év után – 2012 gyomirtási tapasztalatai, tanulságai címû tanulmányában az extrém időjárási körülmények között megvalósuló gazdálkodásról – s ennek egyik fő eleméről, a gyomirtás problémáiról számolt be.

Benécsné dr. Bárdi Gabriella

Míg 2010-ben az „árasztásos” kukorica- és búzatermesztés nehézségeivel kellett szembenézni, addig a 2011-es év a rendkívüli szárazságról híresült el, majd 2012 már nem csak meteorológiai, hanem hidrológiai és mezőgazdasági értelemben is aszályosnak bizonyult. A tavalyi szárazság még átvészelhető volt a talajok bőséges víztartalékainak köszönhetően, és a kevés csapadék eloszlása a 2011-ben betakarítással záruló kultúrák vegetációja szempontjából viszonylag jól alakult. A 2012-es év viszont nem indult ígéretesen és sajnos nem is zárul így, de minden rosszból lehet és érdemes tanulni – jelentette ki az előadó, aki összegezte e szélsőséges év gyombiológiai és gyomirtási tapasztalatait, tanulságait.

Kalászosok

Sok helyen szinte teljesen elmaradt, vagy gyenge volt a bokrosodás. A kiszórt tavaszi szilárd fejtrágya nem tudott igazán hasznosulni. Az áprilisi csapadék az utolsó pillanatban érkezett, és bár a bokrosodás mértékén már jelentősen nem segített, de a növények kifejlődésében, kalászdifferenciálódásában javított a helyzeten. Hasonlóan jótékonyak voltak a sajnos már nem mindenhol érkező „aranyat érő” májusi esők is.

A gyomosodás viszonylag későn indult meg, és a gyomok növekedése is korlátozott volt. Még az olyan – egyébként nagy vízfelvevő, „vízmegszerző” képességgel rendelkező – évelő gyomok, mint pl. a gyökértarackos mezei acat is csak június közepére, végére nőttek fel a gabona magasságába. A kései gyomirtások után nem csak az aszály miatt mutatkoztak furcsa, elhaló kalászok, de egyes herbicid hatóanyagok is „belejátszottak” a fejlődési zavarokba.

A bokrosodás végéig, szárbaindulás kezdetéig, esetleg 1–2 nóduszos korig használható gyomirtó szerek megkésett kijuttatását nem csak a későn meginduló gyomosodás, hanem az is magyarázta, hogy a gazdálkodók egy része nem vette figyelembe, hogy a szárazság és a gyors kitavaszodás miatt a gabonák fejlődése nem a szokásos módon megy végbe.

Tanulság, hogy mindig alaposan és közelről meg kell nézni a kultúrnövény állományokat, mert a méret, a vegetatív növekedés, a mellékszárak, nóduszok száma az évjárat, az időjárás hatásai miatt megtévesztő a növény valódi fenológiai állapotát illetően, ami a megkésett gyomirtásokon keresztül fitotoxicitáshoz és rejtett termésveszteséghez vezet.

A 2012-es év gyomosodási viszonyai is rávilágítottak arra, hogy a gabonafélékben napjainkra megnövekedett a fûféle gyomok jelentősége. Akik későn ébredtek, nem is mindig jutottak hozzá a szaktanácsadóik által javasolt specialista készítményekhez, vagy ha hozzá is jutottak, akkor a készítmények többségének alkalmazása után csalódottan tapasztalhatták a részleges, gyenge hatást.

A várható erősebb őszi gyomosodás miatt a szokásosnál sokkal többen terveztek a most vetett kalászosokban őszi gyomirtást. A növényvédelmi szakemberek és szaktanácsadók feladata, hogy gondolva a lehetséges rezisztenciára, a széltippant kísérő gyomokra és a tervezett vetésváltásra is megfelelő herbicideket ajánljanak.

A kalászosok tarlóin a szárazság miatt lassan indult meg a gyomosodás. Ehhez hozzájárultak a szalmazúzás és -terítés hiányosságai is. A sávokban szalmaszecska-tömeggel terített tarlón a vastag mulcstömeg alól a magról kelők nem, inkább csak az évelők tudtak kihajtani. Ilyen időjárási és tarló-gyomosodási körülmények között nagyobb szerepet kellene szánni a vegyszeres tarlókezeléseknek.

Kukorica, napraforgó

A viszonylag gyorsan meginduló kitavaszodás sokakat késztetett arra, hogy a szokásosnál korábban kezdjék meg a napraforgó, majd a kukorica vetését is. A kifejezetten korán, április első hetében elvetett kukoricák károsodtak a leglátványosabban a hőség és aszály okozta csőképződés és termékenyülési hiányoktól, valamint a kései és elhúzódó gyomkelés miatt „megcsúszott” posztemergens gyomirtások negatív hatásaitól. A májusi és júniusi csapadék eloszlása és mennyisége, ennek országon belüli sokszínûsége változatos helyzeteket eredményezett a két fő kapáskultúra gyomviszonyaiban és gyomirtásában.

Közös tanulságként megfogalmazható, hogy akár száraz, akár csapadékos évjáratról van szó, a posztemergens gyomirtásoknál nem szabad lemondani a tartamhatást is biztosító hatóanyagokról. A kapásoknál – elsősorban a kukoricában – is előtérbe került újra a nehezen irtható egyszikûek problémája. Az osztott kezelések és a talajon keresztüli tartamhatást is adó korai poszt-poszt hatóanyagok jelentősége megnő, és komolyan kell foglalkozni egyes hatóanyagcsoportok, vagy hatóanyagok egyszikû spektrumbeli hiányosságaival. Az idei száraz időben a legtöbb készítmény esetében az engedélyezett dózisokból a legmagasabbak mûködtek megfelelően.

A posztemergens gyomirtásoknál óriási szerepe volt a különböző segédanyagoknak, amelyek nélkül a viaszos, szőrözött levelû gyomok, vagy általában a fûfélék ellen esélyünk sem lett volna a szereknek. A forró napokon a kora reggeli permetezések hatásosabbak és kevésbé fitotoxikusak voltak, mint a késő estiek. A szélsőségesen száraz időben egyébként a kukorica és a gyomok versengésének minél koraibb kikapcsolására kell törekedni, ilyenkor nem szabad a megszokott posztemergens technológiáink rugalmasságára számítani.

Napraforgóban egyre gyakrabban választott technológia volt, hogy IMI-napraforgót vetettek, elvégezték az alapgyomirtást és aztán a preemergens gyomirtás eredményességétől függően vagy sor került a Pulsar alkalmazására, vagy nem, vagy csak egyes táblarészeken kiegészítő jelleggel. A napraforgó hibridválaszték és a növény jelenlegi jövedelmezősége már „elbírja” ezt a technológiát és nagyobb biztonságot ad a gyomirtásban.

2011-ben egyértelmûen megmutatkozott és 2012-ben is látni fogjuk az elővetemény hatás negatív oldalait. A napraforgó után vetett kukoricák és kalászosok a vízkészleteiből végletesen kizsarolt talaj miatt a gyengébb termőhelyeken elsőnek „adták meg magukat”.

Gyomirtó szerek lebomlási zavarai, utóhatás problémák

Az utóbbi két esztendő konzekvens szárazsága és az idei nyár rendkívül forró és aszályos időjárása egyértelmûen lassította, és kedvezőtlenül befolyásolta a herbicidek degradációját. A talajban a víz hiánya közvetlenül a kémiai jellegû lebontást, közvetve pedig – a csökkent talajéleten keresztül – a biológiai lebontást akadályozta. További problémaként jelentkezett, hogy 2010 özönvizes időjárásában számos területen tömődött, levegőtlen talajrétegek alakultak ki, amely talajhibákat normál időjárás esetén 1–2 éven belül korrigálni lehetett volna. Azonban a sok víz után következő két extrém száraz év és a gazdálkodók gépesítettségi lehetőségei nem mindenhol biztosították a megfelelő talajállapot korrekciót. Az utóhatás problémák már 2012-ben is megmutatkoztak, és ha nem lesz kellő téli és tavaszi csapadék, akkor jövőre is találkozni fogunk a gyomirtó szerek káros maradékaira visszavezethető tünetekkel.

Tudomásul kell vennünk, hogy a herbicidek megadott felezési idejei és vetésváltási előírásai átlagos termőhelyi, időjárási és agrotechnikai körülményekre vonatkoznak, nem extrém helyzetekre. A vetésterv és a kapcsolódó gyomirtások tervezésekor érdemes alaposan átnézni a lehetséges utóhatásokat tartalmazó valamennyi potenciális információforrást, és kétségek esetén a cégek képviselőihez és tanácsadóihoz kell fordulni.

Tanácsok a károk megelőzése érdekében

A vetésváltás gondos tervezése, a forgatásos és keverő jellegû mûveletekkel a feltételezett maradékok eloszlatása, felhígítása a talajban. A talajélet serkentése minden lehetséges módon. Az érintett tábla talajadottságainak gondos mérlegelése. A herbicidek lebomlásával, viselkedésével kapcsolatosan tanultak felidézése, 2013 tavaszán a túl korai vetések tudatos kerülése, a növény vetéséhez és kezdeti fejlődéséhez a minél jobb kondíciók biztosítása. Kétségek esetén házi bioteszt elvégzése. Analitikai vizsgálat a talajból nagy értékû kultúra tervezett vetése előtt.

Jordán László igazgató (NÉBIH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság) a 2014-től Magyarországon is minden gazdálkodó számára kötelezően előírt integrált növényvédelem bevezetéséről tartott előadást. Az alkalmazandó eljárások megismeréséhez tanulságos lehet a nemzetközi folyamatok megismerése a növényvédelem és a növényegészségügy területén egyaránt.

Jordán László

A 2009/128/EK irányelv a peszticidek fenntartható használatáról tartalmazza a tagállamok számára egy nemzeti cselekvési terv megalkotásának kötelezettségét, amely leírást ad arról, miként biztosítják, hogy a III. mellékletben foglalt integrált növényvédelmi alapelveket 2014. január 1-jéig valamennyi hivatásos felhasználó végrehajtsa. Ugyanakkor a piac elvárása, hogy nagy mennyiségû, kiváló minőségû, egészséges és biztonságos, egyenletes eloszlású termést kell előállítani – minél kisebb peszticidterheléssel!

Az előzményekről érdemes megjegyezni, hogy jogszabályi szinten már több évtizede foglalkoznak az integrált termesztéssel. 1968-ban a növényvédelem feladata jogszabályban rögzíttetve a mezőgazdasági növényeket pusztító állati kártevők, betegségek és gyomok (károsítók) kiirtása, azok növénnyel, növényrésszel, növényi termékkel való behurcolásának, elterjedésének és kártételeinek megakadályozása, illetőleg a határon való kihurcolásának, valamint az egészségre ártalmas növényvédőszer-maradékot tartalmazó növények felhasználásának és forgalmazásának megakadályozása. Azóta a növényvédelmi jogszabályok egyre inkább a megelőzésre, a károsítók kiirtása helyett a károsítási küszöbérték alatt tartására helyezi a hangsúlyt.

Az integrált növényvédelem rendszere két szinten valósul meg. Az ún. „általános” szint a védekezésre vonatkozó döntését a károsítók gazdasági veszélyességére, emberre, állatra, környezetre gyakorolt hatására, a károsítók várható megjelenésének, terjedésének, járvány vagy gradáció kialakulásának valószínûsítésére szolgáló növényvédelmi előrejelzésre alapozva hozza meg. Ez alapján a földhasználónak és a termelőnek törekednie kell az integrált növényvédelem általános elveinek betartására – s ez általános érvényû formájában már hatályos.

A kétszintû rendszer „emelt” szintjének célja a magasabb szintû integrált gazdálkodás feltételeinek és ellenőrzési rendjének meghatározása. Ehhez szükséges a megfelelő jogszabályokat megalkotni, amely tartalmazza a tanúsító szervezetek létrehozását, illetve ennek a szintnek a része az integrált védjegy bevezetése. Az emelt szint jellemzője, hogy az nem általános érvényû (önkéntes alapon választható) – és ez idő tájt még kidolgozás alatt áll.

Az integrált növényvédelem rendszerében alapvető jelentőségû az előrejelzés, és meg kell határozni a növényorvos helyét is.

Az előadás végén tájékoztató hangzott el a légi növényvédelmet szabályozó miniszteri rendelet felülvizsgálatáról, a növényvédelmi gépek mûszaki felülvizsgálatának jelenlegi helyzetéről. Elhangzott továbbá, hogy felül kell vizsgálni a növényvédőszer-forgalmi kategóriák rendszerét, valamint előkészületben van és rövidesen használatba vehető az engedélyezett növényvédő szerek elektronikus hivatalos adatbázisa, amely a NÉBIH honlapjáról www.nebih.gov.hu érhető majd el.

-keresztes-