Nem ez az első közös munkája a két cégnek, 2014-ben a harmadik éve, hogy közösen keresünk megoldásokat gépészeti és természetesen hibrid oldalról az Önök gazdaságába. Az eddigi legfontosabb együttes eredményünk az volt, hogy bizonyítást nyert az a hipotézisünk, miszerint az őszi káposztarepce termesztésénél akár az 1–1,5 kg/ha kivetett magmennyiséggel lehet sok esetben akár 1 tonnával is nagyobb termésmennyiséget produkálni ugyanazon a termesztési önköltségen és környezeti adottságok mellett, mint a normál gabona vagy a dupla-gabonasoros technológiával vetett ismétlésekben. Bebizonyítást nyert az, hogy szántóföldi növényeink számára kialakított növényegységre jutó ideális tenyészterület helyes megválasztása termésnövelő hatást eredményez.
A két cég közötti magas szintű szakmai kapcsolat és az innováció iránti érdeklődésből adódó elkötelezettség inspirált minket arra, hogy hazai viszonyok között teszteljük a kukorica ikersoros vetéstechnológiát. A normál 76 cm-es sortávval vetett állományok sűríthetősége egy bizonyos szinten túl már nem növelhető, ez közel 14,5%-os növénylefedettséget biztosít hektáronként. Az aszályos esztendőkben ezzel a technológiával vetett állományok tőszámsűrűségét az alacsonyabb szinten érdemes tartani. Korai éréscsoportba tartozók esetében 70–75 ezer növény/ha. Késői éréscsoportba tartozók esetében viszont 62–65 ezer növény/ha.
Az elmúlt aszályos évek (2000, 2003, 2007, 2009, 2012, 2013) bebizonyították, hogy a hektikus időjárásnak köszönhetően az alacsonyabb tőszámmal vetett állományok (76 cm sortávnál) stresszérzékenysége alacsonyabb volt.
Ha a termelői önköltség és egyéb járulékos költségek összessége nagymértékben nem változik az egymást követő években, nagyobb profitot lehet elérni az alacsony tőszámon tartott állományokban (76 cm sortávnál) az aszálysújtott esztendőben.
Hosszú távon a fenntartható gazdálkodást jobban tudjuk segíteni az alacsony tőszámok használatával, hiszen a területeinken az eddig jellemzően alulmért inputok az alacsonyabb növényegységre nézve jobban hasznosulhatnak.
Ezzel szemben, ha képesek vagyunk az ikersoros vetéstechnológiából adódó előnyöket és egy sűríthető hibrid potenciálját ötvözni, a területegységről származó bevételünk növekedhet. A korábbi 76 cm-es sortáv és az azon belüli 22–16 cm-es tőtávolságnál a növénylefedettség ~14,5% volt, az ikersoros technológiából adódó térállás 55+21 cm-es sortávok és akár 22 cm feletti tőtávok érhetőek el a gyökérzetnek kívánatos komfortzóna elérése mellett, a területünk növényborítottsága ~44,5%-ra nő.
A technológiából adódó további előnyök
1. Ideális térállás a növény számára, ideális komfortzóna biztosítható (14,5%-ról 44,5%-ra nő a terület növényborítottsága).
2. Ikersorral nagyobb, egészségesebb gyökértömeg érhető el, szemmel látható különbség a gyökérváltás időszakában.
3. Az ikersor maximalizálja a napfény kihasználását, csökkenti a talajfelszíni talajnedvesség-elpárolgást.
4. Az ikersor növeli a siló betakarítható mennyiségét és beltartalmi paramétereit.
5. Az ikersoros vetés betakarítható hagyományos 8 soros vagy más hagyományos kombájnadapterrel.
6. Az ikersor egészséges állományt és nagyobb termésmennyiséget eredményez.
7. Az ikersor emeli a termésátlagot.
A gazdák tudása, a mi szakértelmünk, megbízható kapcsolat alapja a jövőben is.
Pintér János termékmenedzser,
KWS Magyarország Kft.
Jócsák Attila erőgép-kereskedelmi vezető,
Valkon Kft.
