Az eseményen elhangzott: a KWS magyarországi leányvállalatát – ugyanúgy, ahogyan a családi céget is – fennállása óta a folyamatos fejlődés jellemzi, és céljuk továbbra is az, hogy ugyanúgy mint eddig, innovatív termékekkel legyenek jelen a termelők hétköznapjaiban. A mai napig családi tulajdonban lévő cég több, mint hetven országban folytatja tevékenységét, és mintegy 5500 szakembert foglalkoztat világszerte, akiknek harmada a kutatásban dolgozik. Az elmúlt szezonban 1,113 milliárd eurós – több mint 350 milliárd forintos – forgalmat bonyolítottak. A legfontosabb növényük a bevétel 42,9 százalékát kitevő kukorica, a releváns, 41,4 százalékot lefedő cukorrépa mellett.

Pallós Mihály, a KWS Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a magyarországi KWS vállalat életében jelentős előrelépést jelentett a 2002-ben Muronyban megnyitott kukoricanemesítő állomás. Fontosnak tartják ugyanis, hogy helyben, a helyi viszonyokra koncentrálva folyjon a növénynemesítési munka. Vagyis: Muronyban a kísérletek során figyelembe veszik a  magyar illetve kelet-közép-európai körülményeket.

A KWS Magyarország életében egy másik fontos mérföldkő volt, hogy néhány év kihagyás után 2010-ben a KWS ismét „ringbe szállt”, és újraindította a napraforgó-nemesítést. Ennek a folyamatnak kiemelkedő eseménye volt, amikor 2014-ben megnyitották a cég új napraforgó-nemesítő állomását Kozármislenyben.

A szakember rámutatott: igényes magyar piacnak kell megfelelnie a cégnek, ami újabb és újabb megoldásokra, fejlesztésekre ösztönzi a KWS nemesítőit. Jelezte: napjainkban nemcsak a kutatás-fejlesztés zajlik hazánkban, de jelentős vetőmag-előállítással is foglalkoznak a vállalatnál. Ennek köszönhetően a régió önellátó KWS kukorica és napraforgó szaporítóanyagból.

Az szintén elhangzott a jubileumi ünnepségen, hogy a genetikai lehetőségek komoly tartalékokkal rendelkeznek, amelyek várhatóan még újabb jelentős fejlesztések előtt nyitnak utat – a szakemberek szerint ugyanis a lehetőségek felét sem tudják kihasználni. Nagy kérdés az, hogy a nemesítésben tovább kell-e növelni a mostani potenciált, vagy inkább érdemes támogatni a növényt, hogy minél többet ki lehessen hozni belőle. Ez utóbbihoz rendelkezésre állnak a csávázási és a tőszámkísérletek. Ma már minden új hibrid ezzel az innovációval kerül a termelők elé. Természetesen mindehhez a gazdálkodóknak is hozzá kell tenniük a magukét, mivel például precíziós vetőgép nélkül nem lehet pontos tőszámot beállítani.

„Bár a hibrid kukoricák elterjedése általánossá vált, a régióban mégis mintegy 1,2 millió hektáron konstans fajtákat vetnek” – hívta fel a figyelmet Kiss Csaba, hozzátéve: Románia és Szerbia bizonyos részeire még nem jutott el a korszerű genetika. A kukorica üzletág délkelet-európai régióvezetője beszélt arról is: a környező országokban 263 KWS munkatárs dolgozik – ebből 54-en Magyarországon –, és ők évi mintegy 600 millió eurós – mintegy 190–200 milliárd forintos – forgalmat bonyolítanak le.

Nicolás Wielandt, a KWS kukorica üzletág vezetője kiemelte: az európai piac mellett elsősorban Amerikára és távol-keletre koncentrálnak világviszonylatban. A 160 éves anyacég első sikereit a cukorrépa-nemesítésben érte el, de 1920-ban már megjelentek a gabonafélék is a portfólióban, 1955-től pedig a kukoricanemesítés kapott nagyobb hangsúlyt.

A Budapesten tartott ünnepi esemény végén a termésverseny díjainak átadására került sor, ahol 19 kategóriában – Silókukorica és Szemes Kukorica Versenyek, Kukorica Teszt Akadémia és Napraforgó Teszt Akadémia Programok – jutalmazták legjobb termelőiket.