GOSZ-programok Bábolnán



A Gabonatermesztők Országos Szövetsége nemcsak kiállítóként vett részt az ágazat rangos találkozóján, de szakmai programok szervezőjeként is megjelent a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon.

Petőházi Tamás, a GOSZ ügyvezető titkára az Agro Napló kérdéseire válaszolva elmondta, hogy szervezetük szakmai rendezvényeinek szükségességét nemcsak az indokolta, hogy aszály sújtja a termelőket, de különböző problémákkal is szembesülnek a gazdálkodók, amelyekről párbeszédet kell folytatni.

Az aktuális témák sorában szerepelt például a vetőmaghasználat, -hamisítás is. Sajnos, sok termelő még ma sincs tisztában azzal, hogy ha nem megfelelő körültekintéssel vásárolja meg a vetőmagokat, akkor hatalmas károkat okoz magának. A vetőmagok egy része ugyanis nem tiszta forrásból származik, vagyis hamisított. A hamisításokat jól ismerjük! Van olyan fajtája, amikor nem az van a csomagban, mint ami a címkén szerepel, vetőmag ugyan, de jóval olcsóbb. De létezik olyan hamisítás is, amikor nem is vetőmagot tartalmaz a zsák.

Egy másik program a jogszabályalkotással foglalkozott. Az előadókhoz konkrét kérdések érkeztek, hiszen a jelenlegi kormány igen gyors jogszabály-módosításba kezdett, amely nem áll meg a megfogalmazás szintjén – éppen ott kell megismertetni a mezőgazdaság területén, ahol alkalmazzák.

A jövőbe mutató témákkal is foglalkoztak egy sokakat érdeklő program keretében, ahol az inputanyagok jelentősége és a növényvédelem kérdése állt a fókuszban. Pár év múlva ugyanis uniós normatíva szerint kell bevezetni az integrált növényvédelmet. A kiemelt érdeklődés azzal is magyarázható, hogy a legnagyobb mértékben a növényvédelmi szabályozás változott az elmúlt években. Több panasz is érkezett a gazdáktól, miszerint a kalászosokban és több növényi kultúrában már nincs megfelelő hatékonyságú rovarirtó szer. A forgalomból kikerült szerek hiánya, illetve szelektálása vajon mennyire sújtja majd a termelőket? De szóba került a szakemberekkel való beszélgetésekben természetesen a parlagfû, illetve a zárlati károsítók témája és a talajvédelem is, valamint a nemzetközi szakmai együttmûködési lehetőségek.

Érdekes témaként szerepelt a rendezvények sorában a kölcsönös megfeleltetés (Cross Complaince), mint a gazdálkodóval szemben elvárt komplex követelményrendszer a támogatások teljes összegének elérése feltételeként. A kérdéseket a gyakorlatban is hozzáértő szakemberek válaszolták meg.

Az agrárfinanszírozásról szóló tanácskozás során is nyilvánvalóvá vált a már évek óta érezhető óvatosság, vagyis egy olyan réteg kialakulása, amely semmi szín alatt nem venne fel hitelt. A gabonatermesztők egy részének mindennapjait pedig a hitel miatti nyomasztó érzés uralja. Nagyon éles kritikák is elhangzottak a rendezvényen, ahol természetesen a Vidékfejlesztési Minisztériummal szembeni elvárások és segítségkérések fogalmazódtak meg. A VM a kamatfeltételeket ez idő tájt próbálja kialakítani a most kialakult aszálykár, és a 400 milliárdos bevételkiesés miatt.

A bábolnai találkozón az érdeklődők a szerződést aláíróktól hallhattak az Agrya (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) és a gödöllői Szent István Egyetem között létrejött jövőbe mutató együttmûködésről éppúgy, ahogy a GOSZ új, az egyetemmel közös programjáról.

-kj-

Szeptemberben az USDA a világ várható kukoricatermését ismételten lefele módosította az előző hónaphoz képest 841 millió tonnára, ami 35,6 millió tonnával kevesebb, mint az előző szezonban. Ez leginkább az USA gyengébb terméshozamának köszönhető.

A világ kukorica-felhasználását 856,7 millió tonnára becsülik, így a zárókészletek tovább csökkennek. Itthon is elkezdődött a kukorica betakarítása és az első hírek nem igazán biztatóak. A 21%-on álló betakarítás csupán 3,5 tonna/hektár átlaghozamot mutat országos szinten, így akár a végleges 4,6 millió tonnás becslés is kérdéses lehet. Az összes gabonatermés esetében az elmúlt 10 évben a 2003-as és 2007-es év volt csak gyengébb, mint az idei. 2003 kiemelkedően rossz év volt minden gabona tekintetében, búzából 3 millió tonna sem termett, a kukoricatermés meg alig érte el a 4,5 millió tonnát. Elgondolkodtató és példaértékû, hogy import nélkül sikerült kigazdálkodnunk a szezont, holott akkor még 5,5 millió tonna gabonát használtunk takarmányozásra, igaz az ipari felhasználásunk csak félmillió tonna volt. Ebben az ínséges szezonban is 1,9 millió tonna gabonát szállítottunk külföldre.

A kukorica iránti kereslet igen élénk az egész világon, ami az árakban is jól tükröződik. A hazai kukoricaárak napok óta, a világ tőzsdei jegyzései között tartják a rekordot. Az elrugaszkodott árvárakozások kilátástalan helyzetbe sodorják az állattenyésztést, de ugyanakkor itthon tartják az amúgy is kevésnek ígérkező kukoricát.