A különféle bomló szerves anyagokat (pl. trágyát, ürüléket, szemetet) nemcsak peterakás, hanem táplálkozás és folyadékpótlás céljából is felkeresik, ennek következtében testfelületükre, vagy bélcsatornájukba kórokozó (patogén) mikroorganizmusok kerülhetnek, amelyekkel az élelmiszereket szennyezhetik, gyomor- és béltünetekkel járó (enterális) fertőzést okozhatnak. Az ember közvetlen környezetében leggyakoribb és legismertebb, a ház körül repdeső legyek 90–95%-át kitevő házi légy. Különösen az élelmiszeripar területén azonban a szinantróp legyek fordulnak leggyakrabban elő. A hús-, dög- és dongólegyek az élelmiszer, elsősorban a hús- és baromfiiparban, valamint a vágóhidakon és a szabadtéri piacokon fordulnak elő. Táplálkozásuk során jellegzetes szennyezésükkel, peterakásukkal az élelmiszerek élvezeti értékét csökkentik, sőt felhasználásra alkalmatlanná tehetik. Nagymértékû felszaporodásuk (muslicák) pedig akár a termelést is akadályozhatják.
Nagyításhoz katt a képre
A legyek fejlődése általában pár hét, de optimális esetben 8–10 napra lerövidülhet. A gyors generációváltás a rezisztencia kialakulását nagyban felgyorsíthatja.
A védekezés célja zárt térben a légymentesség biztosítása, szabadban pedig előfordulásuk ártalmat nem okozó szint alatt tartása. Az eredményesség szempontjából fontos a rezisztencia elleni védekezés. A rezisztencia késleltetésének érdekében a biológiai védekezési módszerek alkalmazását, a légytenyésző helyek megszûntetését, kezelését kell előtérbe helyezni. Irtószer rotációra kell törekedni, a vegyi módszerek közül előnyben kell részesíteni a mérgezett csalétkek felhasználását.
A legyek elleni védekezés jogszabályi alapját az egészségügyről szóló törvény, illetve annak végrehajtása tárgyában kiadott 18/1998. (VI. 3.) NM (járványügyi) rendelet biztosítja.
Az 1999. évi LXXI. Egészségügyi törvénnyel módosított 1997. évi CLIV. törvény rendelkezik arról, hogy a házi legyek ellen védekezni kell – élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.) – piacokon és vásárcsarnokokban vendéglátóipari és közétkeztetési egységekben. A 17/1999. (II.10.) FVM-EüM együttes rendelet a megelőző tevékenységek (pl.: megfelelő mûszaki feltételek biztosítása, hálózás stb.) kötelező elvégzéséről írja elő.
A kártevők, így a legyek ellen is az integrált védekezés (Integrated Pest Control, IPC), illetve annak szervezése (Integrated Pest Management, IPM) alapelveit figyelembe véve kell védekeznünk.
Bár figyelembe kell venni, hogy ha valahol legyek jelentek meg, ott az akut veszély csökkentése vagy megszüntetése érdekében az elpusztításuk az elsődleges, az irtás azonban csak akkor adhat megfelelő eredményt, ha azzal egyidejûleg a megelőzésre is kellő figyelmet fordítunk. A megelőzés során olyan körülményeket alakítunk ki, melyek a legyek újbóli behatolását, megtelepedését és elszaporodását gátolja. A tartós légymentesség tehát csak a védekezés alapelvének figyelembevételével, a megelőzés és az irtás egymásra épülő alkalmazásával valósítható meg.
Az IPC-program egyesíti a kártevők életmódjáról, a környezeti feltételekről, a fertőzés kiterjedéséről és mértékéről, valamint a megszüntetésére kiválasztott vegyi módszer esetleges veszélyeiről gyûjtött információkat annak érdekében, hogy a kártevők ártalmát az ember és környezete számára a legkisebb veszélyt jelentő módon szüntethesse meg. Az IPM-program keretében kiemelt fontosságú a veszélyeztetett területek rendszeres ellenőrzése, a gócok figyelemmel kísérése, amely a vállalkozó és a megrendelő közös feladata.
Az IPM-program hosszú távon csökkenti az irtószer-felhasználást, lehetővé teszi a megrendelő aktív közremûködését, valamint mérsékli a szolgáltatás költségét.
Nagyításhoz katt a képre
Kiss Barnabás
Forrás: Epinfo (OEK) 10. évfolyam, 4. különszám, Módszertani levél
A cikk szerzője: Kiss Barnabás
