A Hungrana Kft., az ország egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata a kukorica minden alkotóelemét hasznosítja. Az itt készült természetes cukor- és keményítőféleségekkel mindennap találkozhatunk, amikor tejtermékeket, péksüteményeket, lekvárokat vagy üdítőitalokat vásárolunk, vagy ezek papír csomagolását vesszük kézbe. A cég állítja elő az E85 néven forgalmazott bioetanol üzemanyagot is. A bonyolult gyártási folyamatok jelentős hő- és villamos energiát fogyasztanak, amit eddig kizárólag földgázból, fosszilis energiából nyert a cég. A környezetbarát biomassza kazánok lehetővé teszik egy gázturbina és az eddigi földgáz tüzelésû kazánok kiváltását.
A beruházást a kontinens első számú izocukorgyártó vállalatának projektcége, a Hungranatrans Kft. valósította meg úgy, hogy ezzel biztos piacot és kiszámítható, folyamatos bevételt kínál azoknak az agrártermelőknek, akik a kazánokban égethető, bálázott mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek értékesítését tervezik. Az évi több mint egymillió tonna kukorica mellé már megkezdték a kazánokban elégethető bálázott szalma felvásárlását. Az égetési kísérleteket követően fokozatosan bővül a biomassza alapanyagok köre (elképzelhető kukoricaszár, napraforgószár, kukoricacsutka-darálék, fûrészpor, energianád, tisztítási hulladék, rostalja és napraforgóhéj, továbbá repceszalma, sás, nád, széna, maglucerna, köles és szója szár is). A kazánrendszer közvetlen kiszolgálására elkészült két, egyenként ezer négyzetméter alapterületû bálatároló, ezenfelül pedig 12 szín, 21 kazal és egy daruzott tároló fogadja a bálázott agrárhulladékokat és melléktermékeket. Ezek együtt 19-20 ezer tonna biomassza raktározását teszik lehetővé a vállalat számára.
Az agrártermelőket segíti a Hungranatrans azzal is, hogy felkínálja bálázógépeit a megfelelő fûtőanyagok előkészítésére. A kazánok olyan téglatest alakú bálákat képesek befogadni, amelyek magassága 0,9 méter, hosszúsága 2,4-2,5 méter, szélessége pedig 1,2 méter. Egy bála tömege 350–700 kg között lehet. A szalmabálákat szállító pótkocsis teherautókat Szabadegyházán, az üzem területén megrakottan, majd üresen is megmérik, a gyár szakemberei pedig megvizsgálják a biomassza nedvességtartalmát is. Ha a víztartalom meghaladja a 20 százalékot, akkor már jelentősen csökken a bálázott anyag fûtőértéke, gazdaságtalanabb a felhasználása, tehát kevesebbet lehet érte fizetni. A bálázással, a megfelelő tárolással és a felvásárlással kapcsolatos kérdésekben a Hungranatrans munkatársai folyamatosan segítik a gazdálkodókat az ország egész területén. (A felvásárlással kapcsolatos kérdésekre Dudás Béla válaszol a +36-30/380-1159 telefonszámon, vagy a dudasb@hungrana.hu e-mail címen.)
A Székesfehérvár és Dunaújváros között fekvő gyár térségéből természetesen kifizetődőbb a szállítás, de Szabolcsból, vagy a Hajdúságból is érkeznek bálák a focipálya nagyságú átmeneti tárolóba, ahonnan automata darurendszer továbbítja a biomasszát a kazánokhoz. A hatalmas daru egyszerre hat szalmabálát emel a magasba, ráhelyezi a szállító rendszerre, amely érzékeli, hogy a három kazán közül melyikbe kell kevesebb vagy több fûtőanyagot táplálni. Közben – szintén automata vezérléssel – elvágják a bálák tartó zsinegeit, a szalmát fellazítják.
Ha teljes kapacitással üzemelnek a biomassza kazánok, akkor egyszerre 25 szalmabála ég bennük, egyre lentebb kerülve a lépcsőzetesen elhelyezett mozgó rostélyokon. Az égés során felszabaduló hő felforralja a kazánokban áramló vizet, az így termelt hő pedig a teljes termelési rendszerünk hőenergia igényének kétharmadát biztosítja – emelte ki Dr. Lengyel Attila, a Hungrana Kft. ügyvezető igazgatója. – A biomassza kazánok nemcsak kiváltják az üzemeink mûködéséhez szükséges drága import földgáz egyharmadát, hanem a környezetre gyakorolt szennyező hatásuk is minimális. Kazánjaink mûködésének köszönhetően évente 55 ezer tonnával csökken az üvegházhatást okozó szén-dioxid gáz kibocsátása Magyarország területén. Olyan ez, mint ha 400 millió kilométerrel kevesebb utat tennének meg a nálunk futó autók – szinte beláthatatlan mértékû a csökkenés. Cégünk büszke arra, hogy az eddig kihasználatlan mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok hasznosításával jelentősen hozzájárulunk Magyarország megújuló energia-felhasználási terveinek megvalósulásához is, hiszen 50 millió m3 földgázt váltunk ki.
