Ha lehet még ezen túl is rontani a helyzeten, azt a február eleji kemény, száraz fagyok megtették. Szinte biztos, hogy a hótakaró által nem védett, általában 2-4 leveles állományokban a több napon át tartó, -10°C alatti hőmérséklet további nagy károkat okozott. Ezek után nem kell azon csodálkoznunk, hogy a megmaradó területre vonatkozó (nem hivatalos) becslések mindegyike 100–150 ezer ha közé teszi a majdan betakarítandó területet. A mezőgazdasággal régóta foglalkozó ember ilyenkor teszi még hozzá: „Sokat alszik addig még kint az a növény”!

Mindezek után jogos lehet a kérdés, hogy akkor miért beszéljünk egyáltalán a repcéről? Tekintve a repce iránt megnyilvánuló világpiaci keresletet és a szokásosnál lényegesen kisebb vetésterületet, valószínûsíthető, hogy a felvásárlási árak magas szinten fognak mozogni, így érdemes a megmaradó területeket intenzívebb technológiában részesíteni! Ezen a ponton érkeztünk el az Arysta repce-technológiájának egyik legfontosabb pontjához, az Atonikhoz! A repcét intenzív technológiával termesztőknek ezt a készítményt már nem kell bemutatni, sok területen vált a technológia alapkészítményévé!

Azok számára azonban, akik eddig még nem szereztek személyesen tapasztalatot a készítményről, az alábbiakban szeretnénk némi összefoglalást adni a felhasználásra vonatkozó tanácsokról, a várható eredményekről. Ha az Atonikról egyetlen mondatban kellene szólnunk, akkor azt mondhatnánk, hogy: „Az Atonik egy olyan biostimulátor, amelyik sejt szinten fejti ki hatását, ennek révén olyan folyamatokat indít el a növényben, amik a stresszoldás és terméskötődés terén hoznak biztos – időnként akár nagyon látványos – eredményt.”

Ha a repcében való felhasználásának lehetőségeit nézzük, akkor adja magát, hogy a kora tavaszi időszakban használva, a stresszoldás terén használjuk ki a készítmény tudását. Alkalmazását a lehető legkorábbra időzítsük, lehetőleg már az első növényvédelmi beavatkozáskor, a repceszár-ormányos elleni védekezéskor juttassuk ki. Ebben az időszakban a javasolt dózis 0,6 l/ha. Milyen hatás várható el a kijuttatást követően? A választ bontsuk kétfelé, bár természetesen a valóságban ezek szorosan összefüggenek. Közelítsük meg a kérdést először a stresszhatások oldaláról. A kezelt növények életfolyamatai felgyorsulnak, tápanyagfelvételük fokozódik, a kedvezőtlen körülmények hatásán hamarabb jutnak túl. Ez a gyakorlatban szemmel láthatóan erősebb, korábban induló állományt jelent, ahogyan az 1. képen is látható.

1. kép: az Atonikkal kezelt növények kezdeti növekedése erőteljes

Gyakori kérdés, hogy szabad-e abban az esetben is kijuttatnunk az Atonikot, hogy annak nagy része „csak a földre jut”, különösen, ha a kezelt területen a növények nem túl fejlettek, vagy ha nagy arányú az elszenvedett levélvesztés mértéke. A válasz egyértelmûen igen, ugyanis pontosan ebben a helyzetben van a növénynek szüksége a segítségre, és a kijuttatás időzítése más szempontból is ekkor az ideális.

Mi is ez a másik szempont? Az Atonik kijuttatását követő felgyorsuló életfolyamatok, és a növények hormonális rendszerében bekövetkező változások pozitív módon befolyásolják a generatív részek differenciálódását. Ennek látható hatása a becőt hozó oldalhajtások számának változása, ami jól látható a 2. képen.

2. kép: a korai kezelés hatására nő a becőt hozó oldalhajtások száma

Az elmúlt időszakban arra törekedtünk, hogy összegyûjtsünk és megjelentessünk olyan termelői tapasztalatokat és véleményeket, amelyek az Atonik üzemi gyakorlatban való felhasználása kapcsán születtek. Ezekből az értékes megfigyelésekből teszünk közzé néhányat a következőkben.

B.L. Agrokem Kft., Keszthely



Hazánk nem tartozik a repcetermesztés élvonalához. Ha figyelembe vesszük, hogy az uniós szabályok alapján mennyi biodízelt kell az ásványi dízelhez keverni, azt látjuk, hogy nem vagyunk önellátóak ebben a tekintetben sem.

Mondhatjuk azt, hogy Magyarország a repce sikeres termesztésének a határán fekszik földrajzilag–éghajlatilag. De mondhatjuk azt is, hogy a termesztés technológiája mára úgy változott, hogy a sikeres termesztés (nagy részben) rajtunk múlik. Azt, hogy a technológiánkban mik azok az alapvető elemek, amit mindig alkalmaznunk kell, időnként érdemes felülvizsgálni. Ma már senki sem vitatja, hogy a repce a legintenzívebb termesztéstechnológiát igénylő szántóföldi növények egyike. A nagy termés egyik legfontosabb tényezője a növények elágazódása, az oldalágak kinevelése. Régóta tudjuk, hogy a talajban lévő ásványi nitrogén mennyisége stimulálja a repcét az oldalágak kifejlesztésére. Ennek okán gyakorlatilag „túletetjük” a növényt, mert egyébként nincs szükség a termés kineveléséhez ekkora adagú nitrogéntrágyázásra. Az utóvetemény esetleg meghálálja ezt nekünk, de ilyen mûtrágya árak mellett megengedhetjük-e ezt magunknak, illetve tudjuk-e, hogy közben mennyi hatóanyagot veszítünk el?

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján azt állítjuk, hogy az Atonik biostimulátor sokat segíthet ezen a problémán. Az Atonik-ot stresszkezelő, illetve termésnövelő készítményként ismerjük. Megfigyelésünk szerint hatása hasonlít a kábítószerek hatására. Azt mondják, hogy a kábítószer elhiteti az emberrel, hogy tud repülni. Mi azt tapasztaltuk, hogy az Atonik „elhiteti” a növénnyel, hogy sok nitrogén áll rendelkezésére és ennek megfelelően gazdagon növeszti oldalágait. Ezután már „csak” arra kell ügyelnünk, hogy a növény ki is tudja nevelni ezeket.

Az Atonik-ot kora tavasszal (tél végén) az első kezelés alkalmával juttatjuk ki 0,6 l/ha dózisban. Tapasztalataink szerint alacsonyabb nitrogéndózis használata esetén, illetve a fejtrágyázás utáni bemosó csapadék hiányában is erőteljes az oldalhajtás képződés. Akár 30-50 kg/ha nitrogén hatóanyagot is megtakaríthatunk használatával.

A második kezelést akkor juttatjuk ki, ha legalább 30-40 mm csapadék hullott az első kezelést követő 15-20 napban. Ekkor az újabb 0,6 l/ha-os Atonik hatására az oldalhajtások is oldalhajtást nevelnek.

A fent leírt megfigyeléseket az elmúlt három év során Zala megyében több ezer hektáron igazolták a betakarított terméseredmények. Elmondhatjuk, hogy ezekben az években volt „normális” tavasz, száraz meleg és hûvös, csapadékos időjárású kikelet is. Az Atonik „kábítószer” mûködött, és biztos pontjává vált az alkalmazott technológiának.

Simonfalvi Elemér

szaktanácsadó

Agrospeciál Kft., Pálhalma:



Cégünknél az őszi káposztarepcét minden esetben kalászos elővetemény után vetjük. A talajmûvelés esetében fontos momentum, hogy kizárólag forgatás nélküli technológiát alkalmazunk, altalajlazítást végzünk, amit gyûrûshengerrel zárunk le.

Az őszi alaptrágyázást minden esetben szaktanácsadás alapján végezzük. Szárazabb évjáratokban, amikor a tarló nem zöldül ki, a vetés előtt kompaktorral végezzük a magágy megnyitását. A vetett magszám általában 500-550 ezer/ha. A nagyon magas költségek miatt őszi gyomirtást nem alkalmazunk, viszont regulátorozást szinte minden esetben végzünk.

A tavaszi munkák megkezdésének sorrendjét általában a szárormányos megjelenésének időpontja határozza meg. Ha szükséges, akkor az ellenük való védekezés megelőzi a mûtrágyaszórást. A kijuttatott N-hatóanyag mennyisége 90 kg/ha, egyszeri kijuttatással, kénes kiegészítéssel. A tenyészidőszak során két alkalommal végzünk lombtrágyázást bórtartalmú készítménnyel, először a szárormányosok elleni védekezésnél, második esetben a virágbimbók megjelenésénél. Ennél a második kezelésnél fungicides kezelés is történik. A rovarölőszeres kezelések számát az évjárat sajátosságai határozzák meg.

Az érésgyorsítás szükségességéről évről-évre nagy vita folyik cégünknél, aminek eredményeképpen általában megtörténik a kezelés a betakarítógépek kímélése érdekében. Az alkalmazott technológia eredményeképpen a termésátlagaink 3 t/ha és 3,8 t/ha között mozognak.

Az Atonik-ot a technológiába a stressztûrés fokozása érdekében két alkalommal iktatjuk be. Első alkalommal a szárormányosok elleni védekezésnél 0,6 l/ha dózisban, a második alkalommal a virágzást megelőzően, ugyancsak 0,6 l/ha mennyiségben. Így történt ez a 2010-es évben is, ahol a második kezelés eredményesebbnek tûnt az elsőnél, ugyanis a stressztûrés mellett segítette a terméskötődést, amire nagy szükség is volt a rendkívül csapadékos időjárásban. Tapasztalataink szerint az Atonik korai időszakban való kijuttatása – az első kezelés – elősegíti az oldalhajtások képződését és növekedését is.

Az Atonik-kal kapcsolatos tapasztalataimat összefoglalva elmondható, hogy az optimális időben kijuttatott Atonik növeli a növények stressztûrő képességét, segíti a generatív szervek mûködését.

Erdős Tibor

növényvédelmi szakirányító

A fentiekben igyekeztünk némi betekintést nyújtani az Atonik biostimulátor repcében való felhasználási lehetőségeiről. Bár kijuttatására a növény későbbi fenológiai állapotában – a virágzás kezdetén – is van lehetőség, most mi mégis kizárólag a korai kijuttatással kapcsolatos tapasztalatokról számoltunk be. Ezt azért tettük így, mert látva a betelelő repcéket, és tapasztalva az áttelelés szempontjából nem túl ideális időjárási körülményeket, kiemelt fontosságúnak tarjuk a „túlélő” növények kora tavaszi indulása szempontjából az igazán hatékony segítséget, stresszoldást. Tapasztalataink szerint az Atonik ennek a kihívásnak tökéletesen eleget tud tenni!

Somos Ferenc

Arysta Magyarország Kft.