Hogyan érjünk el kiemelkedő minőséget a fû szilázsban?



A fûféléknek a kukoricához viszonyítva relatívan kevesebb a cukortartalma és magasabb a fehérjetartalma, magasabb a pufferkapacitása, amely megnehezíti az erjesztését. A vágási magassága is eltérő (5–7 cm fû és 20–30 cm kukorica), amely megnöveli a kockázatát a talajjal (Clostridiumokkal) való szennyeződésének.

A jobb erjedés és a magasabb tápanyagtartalom menedzselése:

- Helyes betakarítási idő megválasztása (30–45% száraz anyag): a növénynek ebben a növekedési szakaszában remek egyensúly van a cukortartalma és a pufferkapacitása között, ugyanakkor a nyersrost-tartalma is elfogadható. Az optimálisnál alacsonyabb szárazanyag-tartalom esetén megnő a kockázata a Clostridiumokkal való szennyeződésnek, valamint magasabb veszteségekre számíthatunk a kicsorgás miatt. Magasabb szárazanyag-tartalom magasabb nyersrost-tartalmat jelez, amely megnehezítheti a tömörítést. Az optimális részecskeméret a fû szilázsok esetében kevesebb, mint 4 cm. Van egy szabály, hogy elérjük az optimális tömörítést: minél nagyobb a szárazanyag-tartalom, annál kisebb kell legyen a részecskeméret.



- Földdel való szennyeződés csökkentése (hamutartalom 10% alatt): a kockázata magasabb, ha a siló viszonylag nedves (