A Kneisz család mai sikerességét a szülők érték alapú nevelése alapozta meg. A kárpótláskor megvásárolt 63 hektárnyi területen még sertéstenyésztéssel foglalkozó Kneisz József és felesége biztos alapokat rakott le ahhoz, hogy leányaik tiszteljék, szeressék és megbecsüljék a munkát. Az édesapa valódi reformerként nagyon tudatosan nevelte az utódjait, szeretettel vonva be őket a munkába. Éppen ez a sikerélményekkel teli, szeretetteljes gyermekkor határozza meg ma is az életüket, amelyben a családfő három évvel ezelőtti elveszítésével új időszak vette kezdetét.
Az évek során 330 hektárnyira növekedett ozorai gazdaságban Erika közgazdászként a pénzügyi és könyvelési feladatokat látja el, Annamária agrármérnökként irányítja és szervezi a termelést. Édesanyjukkal, aki a száztíz családos méhészetet gondozza, közösen hoznak meg minden döntést – vallják, hogy ahol a sikerélmény ismerete, a szeretet és a tudás együtt jelenik meg, ott még akkor is könnyebb az utat járni, ha még oly rögös is az. Márpedig kis hazánkban igencsak ritkaságszámba megy, hogy egy gazdaságot nők vezessenek. S ha ráadásul még jobban is csinálják, mint a férfiak, akkor bizony, nem hogy a tiszteletet és a csodálatot váltják ki a környezetükben, sokkal inkább az irigykedők számát gyarapítják.
A Kneisz lányok nagyon tudatosan építik a szeretett gazdaságot, s ha kell, megtöbbszörözött erővel küzdenek, olyan szívóssággal, amelyre szerintük csak a nők képesek. Mindhárman a maximumot akarják kihozni önmagukból és a közös munkából is. A ritkaságszámba menő egyetértés viszi őket előre, és a tudatos tervezés, amelyet sok mai vállalkozó megirigyelhetne. Az elmúlt három esztendőben 30 hektár saját terület vásárlásával bővítették a gazdaságukat, vásároltak egy 6930-as John Deere traktort és a további terveknek sincsenek híján.
S miközben sok mindenről lemondanak a gazdaság fejlesztése érdekében, közös céljuk, hogy az utánuk következő generációk számára is megteremtsék a megélhetést jelentő biztonságot. Ahogy megfogalmazzák: a mezőgazdaságban a generációk egymásra épülnek, ebben van az óriási előny. Ha a következő generáció nem folytatja a gazdálkodást, akkor a szülők által kínkeserves munkával lerakott alap elvész! A Kneisz lányok azonban pontosan látják az ágazatban rejlő perspektívát, és nem szégyellik magukat parasztlánynak nevezni. A korszerû mezőgazdasághoz szükséges szakmai végzettséggel és keményen, de örömmel dolgoznak, tisztelve a vidéki életet, elismerve és szeretve a munkát, megbecsülve a szabadságot és a kötetlenséget. A kötöttséget a jól megtervezett munka menete jelenti, számukra azonban ez maga a ritmus.
A szülői példa semmivel sem helyettesíthető tőkéje kamatozik a Kneisz családban. A lányok ebbe nőttek bele, és ezt is adják majd tovább.
Tisztelt férfiolvasóink – lehet őket irigyelni is, és utánozni is.
A gazdaságban az édesanya leányai mellett veje, Szőr László is besegít, valamint két traktoros, Köbli István és Nagy István dolgozik, akikkel a jó munkakapcsolatot meghatározza a kölcsönös bizalom illetve megelégedettség.
A mûvelt terület egyharmada saját, kétharmada bérelt tulajdon, a termesztett növények pedig a kukorica és a napraforgó. Ezek mellett második éve az őszi búza is megjelent a vetésszerkezetben, de még csak kísérleti céllal, nem számottevő területen. Egy időben monokultúraként folyt a kukoricatermesztés, de a kukoricabogár kártétele és az ezzel összefüggő törvényi megkötések miatt ma már elengedhetetlen a vetésváltás, így maximálisan két egymást követő évben termeszthető önmaga után a kukorica. Ozora és környéke egyébként kiváló adottságokkal rendelkezik a szántóföldi növénytermesztéshez, meghatározóak a mély rétegû, jó levegő- és vízgazdálkodású, magas humusztartalmú és jó tápanyag-szolgáltató képességû mezőségi talajok. Sokan gazdálkodnak a környéken és az előbb részletezett jó adottságok, ill. a piaci helyzet következtében meghatározó kultúra a kukorica.
A teljes csapat: Kneisz Annamária és Erika édesanyjukkal, Kneisz Józsefnével és a két traktorossal, Köbli Istvánnal és Nagy Istvánnal a példás rendet idéző telephelyen (Fotó: Benedek Szilveszter)
A Kneisz család által alkalmazott termesztéstechnológiát megalapozza a Lemken Euro Diamant félig-függesztett ekével végzett szántásos alapmûvelés. Ez 32 cm mélységig forgatja a talajt, következő talajmûvelési elemként pedig simítózást végeznek tavasszal. A talajtömörödöttséget és az ugyanazon talajréteg egyoldalú mûveléséből adódó szerkezetromlást négyévente lazítózással ellentételezik. Aszálykor mind a szántás, mind pedig a lazítás előnye megfigyelhető abban, hogy a jól lazult feltalajból a mélyebben lévő vizet is elérik a növények. A két leánytestvér egyébként sok férfi gazdatársat is túlszárnyaló lelkesedéssel és hozzáértéssel beszél a gépekről: meggyőződésük, hogy a hatékony és versenyképes termelésnek alapfeltétele a modern gépesítettség. Így energiatakarékosabb, biztonságosabb és környezettudatosabb a gazdálkodás. Ennek a szemléletnek megfelelően folyamatosan nagy hangsúlyt helyeznek a géppark modernizálására, illetve karbantartására. Komoly előrelépést jelentett a folyamatban, hogy 2007-ben egy EMVA pályázat segítségével lehetőségük nyílt egy John Deere 8130 traktor, egy John Deere vetőgép, egy Fradisc tárcsás borona és egy OMKS rugóskapa, valamint az előbb már említett Lemken eke beszerzésére. Ezzel azonban nem állt meg a lendület, 2008-ban további gépek beszerzésére került sor, így azóta egy Amazone mûtrágyaszóró, egy Dondi tárcsás elmunkáló, egy Fraroll tömörítő henger és egy Kuhn szárzúzó is a géppark része. Idén pedig egy John Deere 6930 traktor lett a géppark legújabb és természetesen egyik legjelentősebb tagja. A jövőbeni tervek között egy Forrás 3000 permetező és egy mérleges mûtrágyaszóró beszerzése szerepel. Utóbbinak fontos szerepe lenne abban, hogy a dimbes-dombos területeken egyenletesebb mûtrágya- kijuttatást tegyen lehetővé. Általában is a jövő egyik legfontosabb feladatának jelölik meg a gépesítés fejlesztését, egy tároló építése és a tápanyag-gazdálkodás intenzitásának növelése mellett. A betakarítás és az azt követő tárolás bérmunkában történik, a betakarítás hosszú távon is így tûnik nyereségesebbnek, mint saját kombájnnal. Az ezt végző vállalkozóval, Semjén Attilával szintén nagyon jó a kapcsolat, a Kneisz család jó szívvel emlékszik rá, hogy segítőkész volt irányukban az édesapa halála után is.
Visszatérve az agro-technológiára, elmondható, hogy a kukorica őszi alapmûtrágyázásban nem részesült, tavasszal egy menetben 135 kg/ha nitrogén hatóanyag került alá kijuttatásra mészammon-salétrom (MAS) formájában. A gyomirtás jól megoldható volt a BASF Clio, ill. DuPont Principal szerekkel, idén pedig a BASF Ordax csomagját is ki fogják próbálni, amely a Clio mellett a Stomp és Dash gyomirtókat is tartalmazza. A kukoricabogárra már utaltunk a monokultúrás termesztés kapcsán, ezzel kapcsolatos megfigyelés a Kneisz család gazdaságában, hogy lárvája bár megjelent, nem érte el a kártételi küszöbértéket. Ebben jelentős szerep jut a Bayer Poncho Pro szerével végzett csávázásnak, amely hatékony védekezést jelent a kukoricabogár lárvakártétele ellen. A kukoricatermesztés legfontosabb eleme azonban talán a fajtaválasztás. Annamária és Erika több ponton keresztül sorolják, hogy miért Pioneer hibrideket termesztenek területük egészén. Ez az elkötelezettség nem előzmény nélküli, már a gazdálkodás 1997-es kezdete óta termesztik a cég fajtáit és azóta nagyon jó partneri viszony alakult ki a köztük és a Pioneer területi képviselője, Molnár Géza között. Számukra ezek a hibridek elsősorban magas termésbiztonságot és kiváló ár-érték arányt jelentenek. Ezeket,- a termesztésben történő megfigyelések alapján- a következő genetikai tulajdonságok teszik lehetővé: jó vízleadó képesség, fajsúlyosság, szárazságtûrés, szárszilárdság, szem-csutka arány, illetve víz- és tápanyag-hasznosítás. 2009-ben a teljes vetésterületen a PR37N01 (FAO 380) hibridet termesztettek 7 t/ha üzemi termésátlaggal, amely 6 t/ha és 9 t/ha közötti termésszinteken alapul. A következő évben, 2010-ben egy másik hibridet, a PR38A24-et (FAO 380) vetették és értek el 9 t/ha üzemi termésátlagot. 2011-ben mindkét hibridet termesztették, az üzemi termésátlag a régióban különösen aszályos évjárat ellenére 7 t/ha volt, 5 és 9 t/ha közötti termésingadozás mellett. Idén pedig a terület teljes egészén a PR 37N01-es hibridet fogják termeszteni, mert úgy látják, hogy ugyanolyan agro-technológia és tápanyag-kijuttatás mellett ez a hibrid képes a legnagyobb termésre.
A termésingadozásban két tényező játszik fontos szerepet: a csapadék mennyisége, illetve eloszlása, valamint a területi eltérés. A csapadék hatása tekintetében érdekes megfigyelés, hogy ha gyengébb termőképességû területeken hullik több csapadék, mint a magasabb termőképességûeken, előbbiek esetében magasabb a termés, tehát a csapadék adott esetben jobban meghatározza a termést, mint a területi adottságok. Ez egy adott térségen belüli megfigyelés, de országos szinten folytatott adatgyûjtések is megerősítik, így például a Magyar Kukorica Klub 2011-es termésversenyének tapasztalatai, melyeket a februári Agro Naplóban mutattunk be.
A nagyságrendileg 100 ha területen termesztett napraforgó termesztéstechnológiájuk kapcsán fontos rámutatni, hogy a 2011. évi üzemi termésátlag 2,7 t/ha volt, melyet a Syngenta Neoma hibriddel értek el. Jövőbeni céljuk, hogy a célirányzott fajtaválasztással (idén a Kondi nevû hibridre esett a választás) megegyező agro-technológia mellett tudjanak magasabb termésszintet realizálni.
A két leánytestvér a kedvenc gépként nyilvántartott John Deer traktorban (Fotó: Benedek Szilveszter)
Ősszel Fertilia Gramix 5-17-10+S mûtrágya került kijuttatásra 10 kg nitrogént, 34 kg foszfort (P2O5) és 20 kg káliumot (K2O) juttatva a talajba, ill. a kén-kiegészítést. Tavasszal mészammon-salétrom (MAS) formájában további 54 kg nitrogén hatóanyagot juttattak ki. Emellett a napraforgó levéltrágyázásban is részesült: mindkét gombabetegségek elleni permetezéskor Fitohorm Polybórral, illetve az első kezeléskor Fitohorm búza készítménnyel is kezelték. A Polybór bórforrásként a napraforgó generatív fejlődését stimulálta, a másik levéltrágya pedig annak ellenére, hogy búzában történő felhasználásra fejlesztették ki, eredményesen szerepelt a napraforgóban is, hiszen plusz nitrogén-, magnézium-, kén- és mikroelem-forrást jelentett. Az elmúlt évben egyébként elhúzódó volt a napraforgó kelése, és míg az első gyomhullám ellen sikeres volt a védekezés, addig a második gyomhullám elleni védekezéskor az eső miatt felverődött a gyomirtószer és megperzselte a később kelt, fiatalabb növényeket. Ebben a stresszhelyzetben hatékony kondíciójavítást jelentett a levéltrágyán keresztül kijuttatott nitrogén és egyéb tápelemek jelenléte, melyek gyorsan felvehetők voltak a növény számára.
Keresztes Júlia - Benedek Szilveszter
A cikk szerzője: Keresztes Júlia
