2010-es felmérésünk tavalyi megismétlésének különös aktualitást adott az a tény, hogy az elmúlt két év időjárási körülményeiben jelentős különbségek voltak. 2010 hûvös és csapadékos volt, helyenként extrém mennyiségû csapadékkal. Az alacsony lég- és talajhőmérsékletnek köszönhetően a kukorica fejlődése sok esetben lelassult. A felső talajrétegek víztelítettsége miatt a gyökérzet sekélyen helyezkedett el. Egyes fajták nehezen viselték ezeket a körülményeket, gyökérzetük nem tudott megfelelően kifejlődni. Tapasztalataink szerint e jelenségek, párosulva a gyökérzet – felázott talaj okozta – gyengülő növénymegtartó képességével, illetve az augusztusban megérkező viharos időjárással, sok helyen önmagában is elegendőek voltak a növények megdőléséhez. Nem is kellett komoly kukoricabogár lárvakártétel ahhoz, hogy a növények dőlése fokozott mértékben jelentkezzen.

2011-re ezzel szemben kimondottan a szárazság volt jellemző. Voltak olyan országrészek, ahol a szokásos csapadékmennyiség alig több mint fele hullott le éves viszonylatban. Bár talajaink és növényeink az előző évben lehullott csapadékkal még jól gazdálkodtak, helyenként egyértelmûen láthatóak voltak az aszály tünetei. Azokon a területeken, ahol a kukoricabogár lárvakártétel megtörtént, a gyökérregeneráció elmaradása miatt alakult ki növénydőlés. A hozzánk beérkező jelzések alapján az előző évinél nagyobb károkat okozott a drótféreg is.

Kérdéseink egy része éppen ezért arra tért ki, hogy a felhasználók tapasztaltak-e különbségeket az egymástól homlokegyenest eltérő két év során. A megkérdezett csaknem 150 felhasználó összesen 99 000 hektár területen termelt kukoricát tavaly, az általuk talajfertőtlenített terület pedig az összes kezelt terület kb. 20%-kát tette ki. Nézzük tehát hogyan alakult a Santana felhasználása 2011-ben, és milyen tapasztalatokat szereztek a készítménnyel az üzemi növényvédős kollégák.

A talajfertőtlenítő készítmények felhasználási irányában minimális változás volt tapasztalható az elmúlt 2 évben, továbbra is meghatározó az árukukorica részaránya (93%). A Santana esetében az árukukorica dominanciája mellett 2011-ben látványos területnövekedést tapasztaltunk a csemegekukorica előállítással foglalkozó gazdálkodók körében. A 2010-es 2% részarány 2011-ben 5%-ra növekedett (1. ábra). Ennek egyik oka lehet, hogy a legnagyobb területen termeltető integrátor is felvette a támogatott készítményeket tartalmazó listájára a Santana 1G-t. A felhasználás növekedését másrészt az okozhatta, hogy ebben a nagy odafigyelést kívánó, nagy értékû kultúrában a termelők nem szívesen kockáztatnak, csak kipróbált technológiákat alkalmaznak.

1. ábra: a Santana 1G kultúrák szerinti felhasználási aránya 2011-ben

A Santana 1G felhasználása a célkártevők szempontjából hasonlóképpen alakult az előző évihez képest (2. ábra). Az első helyen a legnagyobb károkozásra képes kártevő, a kukoricabogár áll. Felmérésünk tanúsága szerint egyre több termelő választotta a készítményt azokon a területeken is, ahol a drótféreg, vagy egyéb fiatalkori kártevők (pl. kukoricabarkó, földibolhák) okozzák a legnagyobb problémát. A tapasztalatok szerint a felszívódó és a növény nedvkeringésébe bekerülő klotianidin hatóanyag nagy biztonsággal képes megvédeni a növény föld alatti és föld feletti részeit egyaránt, mindegyik vizsgált kártevővel szemben.

2. ábra: a Santana célkártevők szerinti felhasználása

A felmérés során a megkérdezettek az egyes kártévők elleni hatékonyságról is véleményt alkottak (3. ábra). Az értékelés 1–5 skála használatával történt, ahol az 1 a nagyon rossz, az 5 a nagyon jó értékelést jelentette.

3. ábra: Santana 1G kártevők elleni hatékonysága

A kukoricabogár lárva elleni hatékonyságot a válaszadók mindegyike nagyon jónak, vagy jónak minősítette. Ez a megítélés azt mutatja, hogy az évjárati különbségek ellenére a Santana 1G mindkét évben kiváló hatékonysággal mûködött. A gyökérkártétel – ha volt – a gazdasági küszöbértéktől messze elmaradt. A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy a versenytárs készítmény megítélése a kukoricabogár elleni hatás tekintetében azonos volt.

A Santana 1G drótféreg elleni hatását a felhasználók egyértelmûen nagyon jónak minősítették. Ennek talán legfontosabb oka, hogy a hatóanyag kontakt módon, illetve gyomorméregként egyaránt mûködik.

A termék megbízható hatását termelői vélemények is megerősítik:



Finta Mihály (Sióagárd, Sióvölgye Kft.): „…viszont a területen jelen lévő korai rágó kártevők (pl. kukoricabarkó) kártételének megakadályozására általában kiegészítő állománykezelésre volt szükség. A Santana 1G megjelenésével ez a probléma megoldódni látszik, mivel a növény a gyökérzetén keresztül képes felvenni a hatóanyagot. A klotianidin a föld feletti növényi részekbe is szállítódik, biztos védelmet nyújtva a barkók ellen is.”

Kocsis Tibor (Nyírgyulaj): „Igen, valóban meg voltunk a termékkel elégedve. Mint már említettem, a mi területeinken néha nem csak a kukoricabogár tud kellemetlen meglepetéseket okozni, hanem a drótféreg és a barkó is. Amikor először hallottunk a Santanáról azonnal felkeltette az érdeklődésünket, mert eddig a három károsító elleni védekezést egy készítménnyel nem tudtuk megoldani.”

A 2011-es közvélemény-kutatásunk egyik fő indítéka a 2010-es és 2011-es évek időjárási körülményei között tapasztalható rendkívül nagy eltérés volt. Felmérésünk során ezért különös gondot fordítottunk az ezzel kapcsolatos tapasztalatok megismerésére, összegyûjtésére. A 4. ábrán látható, hogy a Santanát mindkét évben használó üzemi szakemberek meghatározó többsége (88%-a) nem látott különbséget a készítmény hatásfokában.

4. ábra: Tapasztalt-e különbséget a Santana 1G hatásában 2010 és 2011 összehasonlításában?

Álljon itt ismételten néhány rövid termelői vélemény a két év tapasztalatáról:



Pávkovics András (Dalmand Zrt.): „Összességében elmondható: a termék igen jól vizsgázott az extrém módon csapadékos, illetve a száraz időjárási körülmények között is. Ára és tudása alapján 2012-ben már kihagyhatatlan szerepe lesz cégünk kukoricabogár lárva és barkó elleni harcában.”

Kovács Gábor (Szabadszentkirályi Mg. Szolgáltató Zrt.): „Az eltérő körülmények ellenére a készítmény kukoricabogár lárva elleni hatékonyságával ebben az évben is teljesen elégedettek voltunk. Összességében megállapíthatjuk, hogy a termék csapadékos és száraz időjárási körülmények között egyaránt megállta a helyét.”

Fontos kiemelnünk, hogy a Santana 1G-t 2010-ben (először) használó megkérdezett szakemberek kivétel nélkül használták a terméket 2011-ben is. Ez a 100%-os „hûségarány” azt jelzi, hogy semmi olyan negatív tapasztalat nem érte a felhasználókat, ami eltérítette volna őket a következő évi felhasználástól.

Végezetül mindenképpen szót kell ejtenünk az idei év egyik fontos tapasztalatáról, ami függetlenül attól, hogy milyen készítményről beszélünk, meghatározhatja a védekezés eredményességét. Általános szabályként kell kezelnünk, hogy a granulátum típusú talajfertőtlenítő készítmények akkor fejtik ki maradéktalanul hatásukat, ha a mag környezetébe juttatjuk ki őket, a majdan kikelő és fejlődő növény gyökérzetének, gyökérnyaki részének védelme érdekében. Abban az esetben, ha pl. gépbeállítási gondok miatt a granulátum nem a megfelelő helyre kerül, nem várható megfelelő hatás, ráadásul a védekezés költsége rontja a jövedelmezőséget is. Egyes vetőgéptípusoknál a granulátum magárokba vezetése flexibilis csővel történik, aminek hossza, vagy rögzítésének módja meghatározhatja a kijuttatott granulátum maghoz viszonyított helyzetét.

Az 1. képen látható kivezetési mód a magtakaró kerekek közé juttatja ki a készítményt. Ennek nagy hátránya, hogy különösen száraz, porossá mûvelt magágy esetén már záródik a magárok, amikor a granulátum „odaér”. Ebben az esetben könnyen előfordulhat, hogy a talajfelszíntől 1-2 cm-re találjuk meg a kijuttatott készítmény legnagyobb részét. Ugyanezt tapasztalhatjuk abban az esetben is, ha a flexibilis csövet nem rögzítjük, de túl hosszúra vágjuk.

Jobb lehet a 2. képen látható megoldás, ahol a rövidre vágott cső a csoroszlyák mögé juttatja ki a talajfertőtlenítő készítményeket a mag környezetébe, a megnyitott magárokba.

1. kép: a granulátum a magtakaró kerekek közé kerül

2. kép: granulátum-kivezetés a csoroszlyák mögé

Növényvédős szemmel a 3. képen látható megoldás tûnik a legjobbnak abból a szempontból, hogy a granulátum közvetlenül a csoroszlya mögött kerül bevezetésre a magárokba, ami így hatáskifejtés szempontjából ideális pozícióba kerül.

Tapasztalataink szerint minden géptípus esetében érdemes ellenőriznünk, hogy a kijuttatott granulátum hová kerül. A Santana 1 G feltûnő színe ebben nagy segítség lehet, ami jól látható 4. képen is.

3. kép: a granulátum közvetlenül a magárokba kerül

4. kép: a helyesen kijuttatott granulátum tökéletes védelmet biztosít

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a granulátumszóró pontos beállításának fontosságát. Nem egy esetben találkoztunk azzal a problémával, hogy – a gépudvaron egyébként pontosan bemért granulátumszóró beállítással dolgozva – csak egy nagyobb tábla elvetése után derült ki a beállítás pontatlansága. Ezért teljes mértékben egyetértünk a következő, gyakorló szakember által megfogalmazott jó tanáccsal.

Kovács Tibor (Nyírgyulaj): „Mindenkinek azt tudom tanácsolni, hogy a vegyszerfogyást pár hektár elvetett terület után feltétlenül ellenőrizze, és ha szükséges, változtasson a granulátumszóró beállításán.”

Ahogy pedig mi szoktunk fogalmazni minden létező fórumon, írásban és szóban: a vetés megkezdésekor a vegyszerfogyás visszamérése KÖTELEZŐ!

Közeledik a Santana 1G kijuttatási ideje. Reméljük sok hasznos információt tudtunk adni és a termék megmutathatja, milyen jól szolgál, ha megfelelően bánnak vele.

Somos Ferenc

Arysta LifeScience Magyarország Kft.