Köszöntő beszédében Dr. Solti László példaként beszélt a házigazda Bóly Zrt.-ről. Véleménye szerint a mai magyar mezőgazdaság problémái megoldhatók lennének, ha több hasonló nagygazdaság jönne létre, amely integrálni tudja a kisüzemeket. A minőségi élelmiszertermelés ugyanis csak ilyen alapokon képzelhető el.

Mezőgazdaságunknak súlyos szerkezeti problémái vannak, mert eltolódott a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya – a növénytermesztés javára. Azok az országok pedig, amelyek nyersanyagokat exportálnak és készterméket importálnak, gazdaságilag gyarmatnak tekinthetők. Mi exportáljuk a búzát, a kukoricát, az élő és vágott állatot – majd megvesszük a készterméket külföldről. Ha ezen nem változtatunk, akkor a magyar mezőgazdaság, de a nemzetgazdaság is ugyanazt a vergődést fogja mutatni, mint amit ma látunk.

A Bonafarm csoport viszont a jó példa arra, hogy a szántóföldtől egészen a késztermékig miként lehet kézben tartani mindent – a nyersanyagtermelést, annak a feletetését az állattal, az állat levágását, feldolgozását, csomagolását és késztermékként való eladását. Ha minden egy kézben van, akkor nincs kiszolgáltatva a lánc egyetlen szereplőnek sem.

Ádám János, a Bóly Zrt. vezérigazgatója beszélt arról, hogy egy cég megítélésében és piaci helyének pozicionálásában milyen rendkívüli fontossággal bír a megfelelő tájékoztatás. A jó teljesítmény érdekében azonban adottságok is kellenek a lehetőségekhez, és valódi tulajdonosi szemlélet, elkötelezettség a magyar agrár- és élelmiszervilág iránt – ahogy azt az eddigi beruházásaik is igazolják.

Jövőbeni terveik is ígéretesek, amelyek közül az öntözött felületek számának emelését emeljük ki, illetve a vetőmag előállítást mint hozzáadott értéket, és azt a most futó, legnagyobb beruházásukat, amelynek eredményeképpen Európa egyik legnagyobb állattartó, tejtermelő telepét tudhatják magukénak.

Macháty Béla vezérigazgató helyettes szerint a „talajmûvelésről másképpen” a talajjal foglalkozók változását takarja. A talajmûveléshez ugyanis „mindenki ért” – márpedig azt is tanulni kell. Figyelve a világ történéseit adaptálni kell mindazt, ami megfelelő lehet. S amit a Bóly Zrt. másképp csinál, az egy fejlődés eredménye.

Birkás Márta professzor asszony a 90-es évek eleje óta jár Bólyba, ahol minden korban kihívás volt a talajok mûvelése. A talajmûvelés tudósaként 2000-ben már kritikusan szólt a talajok állapotáról, és 2002-ben előtérbe is került a talajjavítás tervezett szükségessége és módszere. Öt év múlva pedig már a bólyiak igényelték az innovációs feladatokat a szakemberektől, amelyek lehetővé teszik a reális költségfelhasználást, emellett tanítanak, tapasztalatot bővítenek és jó marketinget is biztosítanak. A kezdeményezés jó táptalajra talált, amelyet az is bizonyít, hogy még a nagyon nehéz 2010-es évben is jól valósultak meg a terveik, és idén is jó terméseket értek el. Fontosnak tartják, hogy a saját talajukat figyeljék, és a talajkímélő mûvelést alkalmazzák.

K.J.

További információ 



Képgaléria  



Ahol meghallgathatja…