„A hazai élelmiszer-előállítás biztonságát az teremtheti meg, ha az állam saját kézbe veszi a biológiai alapokat. A magyar mezőgazdaságnak a helyi igényekhez alkalmazkodó fajtákra van szüksége, ezért az őshonos kárpát-medencei fajtákat megőrző génbankok mellett a kormányzat támogatja a nemesítést végző intézeteket is.” – hangsúlyozta Ángyán József Szegeden a Gabonakutató Nonprofit Kft. kalászos-fajtabemutatóján.
Négy évvel ezelőtt a szegedi és martonvásári kutatóintézet összefogott és a saját, nagy hírû bemutatójukon kívül a különböző éghajlati és talaj adottságokat felvállalva, az ország három helyén – Kocs, Lippó, Kisújszállás – regionális bemutatók keretében mutatták be fajtáikat. Ezeket a bemutatókat 2010-ig a DTR_2007 azonosító számú pályázat támogatta, 2011-ben azonban már támogatás nélkül folytatódtak, remélve, hogy hagyományteremtő módon a jövőben is folytatódni fognak a regionális bemutatók.
A két intézet ujjonan elismert és vezető fajtáit a lippói bemutatón tekintettük meg, amelyeket Csősz Lászlóné dr., a Gabonakutató Kft. tudományos főmunkatársa és Cseh Katalin, az Mv Elitmag Kft. ügyvezetője mutatott be.
Az elmúlt évben a Gabonakutató Nonprofit Kft. őszi búza fajtajelöltjei közül öt új búza és egy tritikálé fajta nyert állami elismerést. Az MgSzH vizsgálati eredményei szerint a GK Kőrös kiemelkedő termőképességgel és kiváló sütőipari minőséggel rendelkezik.
A GK Berény egy általánosan jó alkalmazkodóképességû, az intézet szárazságtûrési programjából származó, bőtermő, kiváló állóképességgel rendelkező malmi búza. A GK Hajnal bőtermő, kiegyenlített minőségû őszi búza, a GK Vitorlás jó malmi minőségû, bőtermő, a jelentősebb gombabetegségekkel szemben ellenálló, a GK Rozi pedig a fuzáriumos betegséggel szemben az átlagosnál jobb toleranciát mutató fajta. A GK Szemes tritikálé fajta kiváló termőképességével tünt ki 2010-ben. Az új fajták az ország egész területén sikeresen termeszthetők.
A szegedi vezető fajták a 2010-es évben is bizonyítottak. Piaci szempontból a minőség meghatározó jelentőségû. Ritka, amikor egy búzában a javító minőség nagy termőképességgel párosul, a korai érésû GK Békés éréscsoportjában kívételnek számít e tekintetben. Jelenleg hazánk legnagyobb területen szaporított őszi búzája, 2010-ben tulajdonságai és elterjedése alapján az MTA által alapított Dél-alföldi Innovációs Díjat kapta meg.
A GK Békés mellett a GK Ati az a fajta, ami magas sikérhozamokra képes, valamint a sütőipari értéke is a javító kategóriába tartozik. A 2010-es csapadékos és járványos évben a szegedi korai érésû fajták közül kiemelkedett a GK Csillag és a GK Fény. A hazai korai őszi búza szortimenten belül az egyik legnagyobb termőképességgel rendelkező fajta a GK Csillag, mely a szélsőséges viszonyokat jól tolerálja, a standard minőségû kategóriát stabilan biztosítja. A GK Fény a fontosabb gombabetegségekkel szemben mutatott kimagasló toleranciát. Mindkét fajta fuzáriummal szembeni toleranciája a 2010-es évben az átlagosnál lényegesen jobb volt.
Az új martonvásári fajtákról:
Martonvásáron idén négy új fajtát ajánlanak a termelők és másik négyet a vetőmag-előállítók figyelmébe.
A Pannon Prémium minőségi csoportban az Mv Menüett őszi búzafajta számít újdonságnak, s mint csoportjának legkorábbi tagja az Mv Palotás helyére ajánlják.
A Pannon Standard minőségi csoportban az Mv Bodri igen korai érésû, intenzív típusú, féltörpe növénymagasságú kenyérbúza fajta. Kalászolási időben szinte azonos az Mv Toborzóval, viszont érése későbbi, ezért hosszabb idő áll rendelkezésére a szemtelítődéshez. Nagy termés elérésére képes. Elsősorban intenzívebb gazdálkodáshoz ajánlott a jó búzatermő talajokra. Az Mv Petrence középkorai érésû, tar kalászú, alacsony (70-75 cm), kiemelkedő produktivitású intenzív búzafajta.
A nagy sikértartalmú fajták minőségcsoportjában a féltörpe Mv Apród és a magasabb szárú (105 cm) Mv Kolompos termesztése a magas sikértartalom és a jó minőség megtartása mellett a termésszint növelését teszi lehetővé. Mv Apródot az Mv Magdalénához és Mv Csárdáshoz hasonló nagy sikértartalom, sikérminőség, és igen jó betegség-ellenállóság jellemzi. Az Mv Verbunkos helyére javasolják. A minőségcsoportban termőképességben az Mv Bérest az Mv Kolompos előzi meg. Az Mv Lucillával közel egy szinten terem, jó termésstabilitás mellett. Érdemes kipróbálni közepes vagy gyengébb talajokon is.
A bőtermő malmi búza kategóriában az Mv Marsall új versenytársa az Mv Tallér, mely több, mint 10%-kos terméselőnnyel szerepelt a kontrollfajtákhoz képest. Nagy termőképességû, átlagos minőségû (B1) malmi búza, nagyon jó betegség-ellenállósággal.
Új csoportot képez az ősszel és tavasszal egyaránt vethető járó típusú Mv Karizma és Mv Kikelet. Az Mv Karizmát példátlanul jó sütőipari minőség jellemzi. A sikértartalom 29-31%, nem kiugró, de a sikérminősége extra, A1-esnél rosszabbat még őszi vetésben sem produkált. Kalászfuzárium ellenállósága kiemelkedő. Az Mv Kikelet az elődjénél jobb termőképességû és kiváló malmi minőségû fajta.
