A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően hazánkban is a kierjedt fermentlevet szántóföldek tápanyag-utánpótlására használják. Biológiai eredeténél fogva komplex tápanyagnak tekinthető, hiszen makro- és mikroelemeket, nyomelemeket, szerves vegyületeket egyaránt tartalmaz, melyek összetételét befolyásolják a biogáz termeléshez használt alapanyagok és a lebontási technológia.



Az anaerob fermentáció eredményeként a fermentlében a széntartalom csökkent, de a nitrogén és az egyéb tápanyagok mennyisége nem. A nitrogéntartalom nagy részét az ammónium-nitrogén adja, amit a növények azonnal fel tudnak venni. Viszont figyelni kell a tárolás és kihelyezés során arra, hogy az enyhén lúgos közeg hatására az ammóniumtartalom egy része ammóniává alakul, és nem megfelelő kezelés eredményeként a légkörbe kerül. Körültekintő kezelés mellett azonban a növények a fermentlével bevitt nitrogéntartalom 60–80%-át is képesek hasznosítani az első évben. Éppen ezért a kierjedt fermentlé a N-tartalom szempontjából ásványi trágyaként viselkedik. Ezért főleg olyan növények trágyázására ajánlott, amelyek nitrogén-felvétele gyors, pl. az őszi búza, őszi árpa. A többi tápanyag kevésbé labilis alkotója a fermentlének.





A nyers hígtrágyával összevetve a kierjedt fermentlé trágyázó-képessége jobb, de nem elegendő maradéktalanul a talaj tápanyag-ellátásának biztosításához. A mûtrágyákkal összehasonlítva a fermentlé előnye, hogy szerves anyagokkal dúsítja a talajt. Így a kierjedt fermentlé nemcsak a növényre, ill. a terméshozamra van kihatással, hanem pozitívan befolyásolja a talaj kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait is. Összegezve: a biotrágyaként használt fermentlé hatékonyabb a nyers trágyánál, és jó kiegészítője a mûtrágyázásnak.



Az anaerob fermentáció a trágyák több más paraméterét is javítja. Csökkenti a kellemetlen szagokat és elpusztítja a gyommagvakat. A viszkozitás csökkenése következtében könnyebben kijuttatható, és jobban beszivárog a talajba. Az anaerob fermentálás végén visszamaradó fermentlé több nagyságrenddel kevesebb kórokozót tartalmaz, így higiénikusabb, mint a hígtrágyák. A higiénizálás hatásfoka természetesen a kezelési folyamattól függ (idő/hőmérséklet).





A kierjedt fermentlé tárolása és termőföldre történő kihelyezése



Miután a kierjedt fermentléből az ammónia egy része elillanhat, ezért a tárolás során a tárolótartályok lefedéséről gondoskodni kell. Nyílt lagúnák esetében a kierjedt fermentlé tetején kérget kell kialakítani, amit felszínen úszó szálas anyagokkal (pl. szalma) tudunk elősegíteni. A nyitott tárolókat lehetőség szerint árnyékos és széltől védett helyre kell elhelyezni, a fermentlevet a tartály aljáról kell kiszivattyúzni, és csak közvetlenül a felhasználás előtt szabad felkeverni. Legmegfelelőbbek a zárt tárolótartályok.



A kierjedt fermentlé kijuttatása folyamán az ammónia-párolgás mértéke jelentős lehet. Ugyanakkor az anaerob lebontás után lecsökkent szárazanyag-tartalom párhuzamosan javítja a kijuttatott fermentlé bejutását a talajba, ami csökkenti az ammónia-párolgás kockázatát. A kierjedt fermentlé termőföldre történő kijuttatását követő ammónia-párolgás a gyors talajba munkálással vagy direkt talajba fecskendezéssel csökkenthető.



A kierjedt fermentlé termőföldre való kijuttatásának leghatékonyabb eszközei a csőkonzolos kijuttatás és a sekély injektálás. A csőkonzolos kijuttatás esetében a fermentlé a talaj felszínére kerül, ezért azt külön be kell dolgozni. A sekély injektálás azonnal bevezeti a fermentlevet a talajba, azonban a kijuttatás akár háromszor annyi időt is igénybe vesz, mint a másik technológia.

















A kierjedt fermentlé optimális felhasználása érdekében az alábbi tanácsokat érdemes megfontolni:



- Alapvető szabály, hogy a fermentlevet közvetlenül a vetés vagy palántázás előtt kell kijuttatni, annak érdekében, hogy a talajba kerülő oldott tápanyagokat a növény hasznosítsa.



- A fermentlevet a kijuttatás után azonnal be kell dolgozni a talajba, ezzel minimálisra csökkentve az ammónia-párolgást. A legjobb a fermentlé párhuzamos kijuttatása és bemunkálása. Csőkonzol vagy sekély injektáló-berendezések használata javasolt.



- A fermentlé kijuttatásának optimális körülményei: esős, nedves és szélmentes időjárás. A száraz, napos és szeles idő jelentősen csökkenti a nitrogéntartalmat.





Annak ellenére, hogy a kierjedt fermentlevet Európa egyes országaiban évtizedek óta használják a tápanyag-utánpótlásban, hazánkban még a jogszabályok szintjén sincs egyértelmû szabályozása.



A jelenlegi helyzet jelentősen megnehezíti ennek a mezőgazdaság számára fontos anyagnak a gördülékeny és költséghatékony végső hasznosítását.







Somosné Dr. Nagy Adrienn • Magyar Biogáz Egyesület



Forrás: AGROBIOGAS: Ajánlások az anaerob lebontásból származó fermentlé biotrágyaként történő felhasználására. Megjelent a FRUITVEB gondozásában.