A növényvédő szer hatóanyagok környezetre gyakorolt hatásait folyamatosan felülvizsgálják, ennek eredményeként egymás után vonják vissza az engedélyeket, az új hatóanyagok engedélyeztetése egyre bonyolultabb és drágább, ennek eredményeként a kémiai növényvédelem eszköztára folyamatosan szűkül. Jól látszik, hogy a jövőben a biostimulátorok és a természetes eredetű növényvédelmi hatóanyagok szegmense egyre meghatározóbb lesz a növénytermesztés eszköztárában.

A műtrágya hatóanyagok, a növénytáplálási technológiák is fejlődnek, kínálatunkban már most is elérhetőek olyan nitrogénpótlásra használható termékek, melyek alkalmazásával 10–20%-kal kevesebb hatóanyag kijuttatásával elérhető ugyanaz a termésszint, mert a hasznosulás hatékonysága jobb.

Tehát aki fel akar készülni az előttünk álló időszak változó kihívásaira vagy egyszerűen csak költséghatékonyabbá kívánja tenni gazdálkodását már most kipróbálhatja, alkalmazhatja ezeket a termékeket.

Hol érdemes változtatni az elmúlt évtizedek gyakorlatához képest a tápanyag-gazdálkodás gyakorlatában?

Folyamatos tápanyag-adagolás a növényi igényekhez igazítva. Az egyszeri, nagy dózisú műtrágyahasználat helyett (nagy adagú őszi foszfor alaptrágyázás, egyetlen nitrogén fejtrágya tavasszal), a növények fejlődéséhez igazított, folyamatos nitrogén- és foszforadagolás a tenyészidőszakban. A foszfor és nitrogén, kén, kalcium, magnézium pótlására általában sokkal nagyobb figyelmet érdemes fordítanunk, mint a káliumra, hiszen ezen tápelemek növényi felvétele és viselkedésük a talajban a káliumhoz képest jóval érzékenyebb a környezeti feltételekre. A hőmérsékleti szélsőségek, az intenzív csapadék, a talajművelés hibái ezeknél komoly hatékonyságromlást eredményeznek. Hideg talajokban a nitrogén- és foszforfelvétel sokkal inkább lelassul, mint a kálium. A növények a vízben oldott tápelemeket képesek felvenni a talajból különböző ionok, molekulák formájában, éppen ezek a „kedvenc” tápelemformák a leginkább hajlamosak kimosódni a talajból egy intenzív vagy hosszan tartó csapadék hatására.

Közismert tény a nitrát típusú nitrogénveszteség, kevésbé közismert a nitrogén-oxid és az ammónia típusú, még kevésbé a kalcium és kén kimosódása a talajokból, pedig éppúgy létezik.

Elterjedt nézet, hogy a kiszórt foszfor műtrágya hatóanyag nem mozog a talajban, ott marad ahová a műtrágyaszemcse esett és ezért kell a talajba mélyen bedolgozni. Nos ez a talajban már kötött foszfor formákra igaz, de nem igaz arra a vízoldható foszfor hatóanyagra, amit MAP, DAP típusú műtrágyával szórunk ki és nem igaz a talajoldat oldott foszfortartalmára sem. Tehát az ortofoszfát típusú, vízben jól oldódó foszfor bizony éppúgy kimosódásra hajlamos, mint a nitrát nitrogén, egészen addig, amíg biológiai és talajkémiai folyamatok eredményeképp be nem kerül a talaj kötött foszforkészletébe, ami a környezeti feltételektől és talajtípustól függően hetek, legfeljebb 1-2 hónap kérdése. A talaj kötött foszforkészletében található foszfor viszont a közvetlen növényi felvétel szempontjából nagyrészt elveszett, hiszen ennek hasznosításához már a talajbiológia működése szükséges, ami egy intenzív talajművelés alatt álló átlagos szántó esetében igencsak kérdéses.

Mi tehát a hatékony megoldás?

A növénynek szánt tápanyagok folyamatos ADAGOLÁSA!

Egy csecsemőnek sem tesszük oda az első 3 évre szóló tej- és ételadagját, azzal, hogy tessék itt van, oszd be magadnak! Miért gondoljuk, hogy a fiatal búza vagy repcenövények az őszi igényüket akár 10-szeresen meghaladó foszformennyiséget fel tudják venni és el tudják raktározni a következő tavaszra? Nem tudják.

Tudatos hatóanyag-alkalmazás. Gyakorlatilag minden ter­mesztett növényünk tápanyagigénye más és más, ha nem vesszük figyelembe ezeket a faji sajátosságokat, akkor termést és ezzel pénzt veszítünk. Foszfor és nitrogén tápanyagpótlás esetén is számos különféle hatóanyag áll rendelkezésünkre, amiből választhatunk, ám ahhoz, hogy jól válasszunk ismernünk kell ezeknek a hatóanyagoknak a tulajdonságait és a termesztett növény igényeit.

Kora tavaszi gabona, repce fejtrágyázás esetén, amikor gyorsan felvehető nitrogénnel/foszforral tudjuk beindítani a vegetációt, ahhoz nitrát, nitrogén és vízoldható foszfor kell! Talajra szórt karbamidtól nem fogunk gyors nitrogénreakciót látni és óriási lehet a nitrogénveszteség! A foszfor hiánytüneteket sem fogja megszüntetni egy nyersfoszfát típusú foszfor műtrágya.

Ajánlott termékek: MAS, DASA, NPS immunMAX

Hosszú tenyészidejű növénynél, mint a kukorica viszont kiválóan alkalmazható a karbamid, illetve a karbamidot is tartalmazó Nikrol, mint nitrogén alaptrágya, esetleg megfelelő technológiával fejtrágya, mert ezzel a „lassú nitrogénnel” jobban ki tudjuk szolgálni a kukorica virágzáskori és a csőfejlődés időszakában elért maximális igényét.

Starternek olyan terméket válasszunk, amiben magas a víz­oldható foszfor aránya, lehetőleg minél több más tápelemmel kiegészítve, mert ez segíti hatékonyan egy fiatal, kis gyökérfelülettel rendelkező növény fejlődését. Mindegyik fontos szántóföldi növény termesztéséhez elérhető már ilyen termék a palettánkon: Corn Starter, NPS immunMAX, IKR Turbo Starter, IKR Olajos Starter

Ma már rendelkezésre állnak olyan szabályozott hatású nitrogén műtrágyák, melyek a hatóanyagokat valamilyen egyedi gyártástechnológia eredményeképpen a kiszórást követően fokozatosan szabadítják fel a talajban, teszik elérhetővé a növények számára. Gyakorlatilag elvégzik helyettünk az adagolást, így a teljes vegetációs időszakra szükséges nitrogénmennyiség kiadható egyetlen adagban, cégünk kínálatában ilyen termékek a szilárd, granulált ENSIN és a folyékony Stabile NS. A kijuttatott műtrágya hasznosulásának egyik feltétele a megfelelő mennyiségű bemosó csapadék, amely ezen termékek kora tavaszi fejtrágyázással történő alkalmazásakor még rendszerint megérkezik, ezzel kiküszöböltük azt a kockázatot is, hogy a később kiszórt hagyományos fejtrágyák csapadék híján hetekig a talajfelszínen maradnak.

Ha olajnövényeknél és gabonaféléknél nitrogént juttatunk ki, gondoljunk a kénpótlásra is, mert ez a kettő összefügg, az optimális nitrogén anyagcsere feltételezi a megfelelő mennyiségben jelenlévő ként is, ellenkező esetben romló minőséget és csökkenő terméshozamot fogunk tapasztalni.

Vegyük figyelembe a talaj pH-t és igyekezzünk azt kedvező irányba befolyásolni!

Ha alacsony pH-jú területen gazdálkodunk, kerüljük a leginkább talajsavanyító nitrogén műtrágyák használatát (ammónium-nitrát, ammónium-szulfát), válasszunk olyan terméket, amelynél ez a savanyító hatás mérsékeltebb, pl. MAS.

Savanyú talajokon figyeljünk oda a kalcium pótlására, mert a kalciumnak amellett, hogy általánosan javítja a növények tápelemfelvételét, megkerülhetetlen szerepe van a jó talajszerkezet kialakításában is! Egy jó szerkezetű talaj jobban elviseli a gépi munkákkal járó taposást, jobban működik benne a talajbiológia, jobb lesz a vízháztartása. Egy kalciummal jól ellátott, szerkezetes talajban az aszályt is jobban tűrik a növények és az intenzív csapadék eróziós hatásának is fokozottabban ellenáll, amellett, hogy nagyobb mennyiségű vizet tud befogadni.

Nitrogént, ként és kalciumot tartalmazó termékünk, a KalciFert Plus messzemenően alkalmas önmagában vagy keverékben kijuttatva a növények kalciumigényének kielégítésére, a talajszerkezet javítása és a talajbiológia serkentése érdekében pedig talajkondicionálásra.

Hogyan fogjunk hozzá a következő őszi szezonhoz?

Fenti ajánlásaink nem íróasztalon született elméleti munka termékei, hanem az elmúlt 5 évben elvégzett növénytáplálási technológiai kísérletek eredményének szűrlete. Az ország számos helyén kerültek búzában és repcében is az NPS immunMAX starter műtrágya hatását vizsgáló tápanyag-reakció kísérletek beállításra.

A négyismétléses, nagyparcellás kísérletek célja a legköltséghatékonyabb starter dózisok meghatározása az egyes növénykultúrákra, a legjövedelmezőbb repce és búza tápanyag-visszapótlási technológia kidolgozása. A kísérleti kontroll kezelésekben legtöbbször standard foszfor műtrágyákat (DAP, MAP) alkalmaztunk starternek önmagukban, vagy kálisóval keverékben, ami elég általánosan elterjedt gyakorlat a termelői körben.

Az alapos átgondolás után kidolgozott tápanyag-összetételű NPS immunMAX hozta is az elvárt eredményeket, a kísérletekben is bizonyította, hogy mind a búzának, mind a repcének kiváló kezdeti fejlődést biztosít. A kezelések hatására 3–10% közötti termésnövekedést mértünk, illetve a jövedelmezőségi oldalról is jelentős, átlagosan 3.000–25.000 Ft/ha közötti többletjövedelmet lehetett az NPS immunMAX-ra alapozott technológiákkal elérni. De előfordult, hogy a standard kontrollt több mint 40.000 Ft/ha-ral meghaladó jövedelmezőségű parcellákat takarítottunk be. Ez természetesen számos tényező függvénye, a talajadottságok, a rendelkezésre álló gépi technika színvonala éppúgy befolyásolja az eredményességet, mint – a viszonyítási alapul szolgáló – az üzemi gyakorlatban alkalmazott tápanyag-visszapótlási technológia költségszintje.

Ha a diagramok alapján kiszámolja valaki, ki fog derülni, hogy foszfor hatóanyagból a standard kontrollnál alkalmazott mennyiségnél jóval kevesebbet juttattunk ki az összes nitrogén azonos szintje mellett, az IKR Agrár technológiák mégis felülmúlták azokat termésben, mert a folyamatos kis dózisú adagolás jóval hatékonyabb!

A 2021-es évjáratban az IKR Agrár teljes technológiák hatékonyságát is vizsgáltuk, őszi búzában és őszi káposztarepcében is.

Ezekben a kísérletekben azokat az éveken át fajtasorokban tesztelt, majd kizárólagos forgalmazásra választott fajtákat és hibrideket vetettük el, melyek termésstabilitásáról saját magunk már meggyőződtünk. A parcellák növényvédelmét és tápanyagellátását is saját márkás termékeinkből állítottuk össze.

Repcében az alábbi terméseredmények születtek 1000–4000 m2 kísérleti parcellákon.

Őszi búzában pedig idén is voltak olyan helyszínek, ahol 10 tonna feletti terméshozamok születtek az igencsak „szeszélyes“ évjárat ellenére.

A kísérletsorozat eredményeire alapozva komplett növénytáplálási technológiákat tudunk ajánlani a termelőknek, mely egyrészt termelési biztonságot jelent a változó klímában és szabályozói környezetben is, mert hatékonyabb, másrészt a tapasztalataink alapján jövedelmezőbb is a köztermesztésben elterjedt gyakorlatnál.

A részletekkel kapcsolatban
keressék területi képviselő kollégáinkat!
www.ikragrar.hu

A cikk szerzője: Péntek Csaba