E rövid cikk keretében lehetetlen az alacsony termesztési kedv minden tényezőjét feltárni. Egy dolog azonban biztos; hazánkban bizonyos tájkörzetekben a szóját gazdaságosan és versenyképesen lehet termelni.
Néhány gyakorló szójatermelő gazda véleményét kérdeztük meg:
1. Az utóbbi években miben változott a szójatermesztés technológiája?
Schleider János • agronómus, Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet
Szója vetésterület: 250 ha
Az utóbbi időben számos új, jobbnál jobb fajta került elismerésre és köztermelésre. A korszerû fajták nagy termőképességûek, beltartalmi paramétereik jobbak, termesztésük egyszerûbb. Nem hajlamosak a megdőlésre, túlérés esetén nem peregnek, és az alsó hüvelyek magasan helyezkednek el, csökkentve ezáltal a betakarítási veszteséget.
A talajban megtalálható, vagy a vetéssel egy menetben felvitt Rhizobium Japonicum baktérium jelentős mennyiségû nitrogént köt meg. A növény kezdeti fejlődéséhez azonban jó hatású 40–50 kg/hektár nitrogén hatóanyag, amit starterként juttatunk ki. Emellett nem szabad megfeledkezni a növény magas foszfor igényéről sem. Nálunk terméstöbblettel hálálja meg a szója a harmonikus tápanyagellátást.
Kapocsi Imre • növényvédelmi szaktanácsadó, Sombereki Mezőgazdasági Zrt.
Szója vetésterület: 210 ha
Üzemünkben a szójatermesztés technológiája fő elemeit tekintve már évtizedekkel ezelőtt stabilan kialakult. Természetesen a folyamatos termesztő munka itt is hozott változásokat.
A fajtakérdés az, ahol a legdinamikusabb változások történtek. Ugyancsak változott a termesztéstechnológia, konkrétan a sortávolság kérdése. A világon nagyon különböző sortávolsággal termelnek szóját. Nálunk a központi tartályos gabona vetőgépek elterjedésével – elsősorban a nagygazdaságokban – gabona illetve dupla gabona sortávval történő vetés terjedt el széles körben. Ennek munkaszervezési előnyei kétségkívül egyértelmûen beláthatók, de ezzel kizárjuk a sorközökben történő talajmûvelés (ápolás) lehetőségét, ami viszont a talajélet szempontjából üdvözítő lenne.
Fajtakérdésben jelentős változást hoztak a Rustica/Euralis nemesítő cégcsoport Sumi-Agro Hungary Kft. által hazánkban forgalomba hozott szójafajták. Termőképességük túlhaladta a korábban termelésben lévő fajták átlagát. A mi termőhelyi adottságaink mellett (erodált dombvidék) elsősorban a középérésû és a korai éréscsoport határán, illetve a középérésû kategóriába tartozó fajták termesztésbe vonása jelentett előrelépést.
Dr. Bárány Sándor • ügyvezető, növényvédelmi szaktanácsadó, Agroméda Kft. Szentlőrinc
Szója vetésterület: 350 ha integrált szójaterület
Gazdaságunkban a szója a kukorica fő váltónövénye. A talajvizsgálatok alapján a P- és K-ellátottságunk jó, ezért mi a P- és K-trágyázást a szójánál elhagyjuk. Vetés előtt 50–60 kg/ha nitrogén hatóanyagot juttatunk ki a kezdeti harmonikus fejlődés biztosításához, a későbbi nitrogén ellátásról a szója maga gondoskodik. Virágzásban mikroelem tartalmú lombtrágyákat juttatunk ki a terméskötődés elősegítésére. A sortávolságnál az egyszerûbb megoldást alkalmazzuk a gabona sortávba történő vetést. Ennek előnye, hogy egyenletesebb a tőeloszlás, hátránya, hogy kultivátorozni nem lehet.
A szója növényvédelméről általában elmondhatjuk, hogy míg a „nagy” kultúrák, gabona, kukorica növényeknél óriási és látványos fejlesztések eredményeképp kitûnő lehetőségek egész sora könnyíti meg a munkát a gyomirtásban, gombabetegségek és kártevők elleni védelemben is, addig a szójában „megállt az élet” a fejlesztések területén.
Szója vetésterületünk a maga 35 000 hektárjával átkerült a „kis kultúrák” kategóriájába. A növényvédő szer gyártó cégeknek nem éri meg fejlesztési forrásaikat alacsony vetésterületû kultúrára fordítani.
2. A szójatermesztés igen fontos része a vegyszeres gyomirtás. A jelenleg rendelkezésre álló lehetőségek közül milyen preemergens vagy postemergens megoldásokat és szereket választ?
Schleider János: A szója gyomirtásában a technológia részét képezi mind a preemergens, mind a postemergens védekezés. Alapkezelésben kiváló eredményeket értünk el a Pledge 50 WP készítménnyel, mivel az már kis mennyiségû bemosó csapadéknál is hatásos a magról kelő kétszikû gyomok ellen. Kombinációs partnerként a Proponit 720 EC-t juttatjuk ki. Amenynyiben szükséges a felülkezelés, azt Pulsar 40 SL-lel végezzük.
Ez a technológia megfelelő hatékonyságú a szójában nehezen irtható gyomok ellen is, mint a szerbtövis fajok (Xanthium spp.) és a parlagfû (Ambrosia artemisifolia).
Egyszikûek ellen – amennyiben szükséges – foltszerûen védekezünk a Focus Ultra nevû készítménnyel.
Pávkovits András • növényvédelmi mérnök, Dalmand Zrt.
Szója vetésterület: 310 ha
Nálunk az üzemi technológia alapkezelésből és postkezelésből áll. Az alapkezelést dimetenamid + pendimetalin (Wing-P 4 l/hektár) szerrel végezzük.
1. Post imazamox (Pulsar 1 l/hektár).
2. Post tifensulfuron-metil (Refine 50 SX 0,015 kg/hektár).
3. Post imazamox + tifensulfuron-metil (Pulsar 0,5 l/hektár+ Refine 50 SX 0,015 kg/hektár).
4. A postkezelést, ha kell, speciális egyszikûirtó készítménynyel végezzük (Agil, Select Super).
Kapocsi Imre: A gyomirtás alap- illetve állománykezelésből áll. Alapkezelést a Dual Gold 1,5 l/hektár + Pledge 50 WP 80 gramm/hektár tank kombináció közvetlen vetés utáni kijuttatása jelenti. Állománykezelés a kétszikû gyomok elleni kezelést jelenti Pulsar 40 SL illetve Refine 50 SX felhasználásával különböző időpontokban, illetve az adott gyomhelyzethez illeszkedő dózisokkal. Az évelő egyszikûek elleni védekezés minden évben visszatérő feladat. Volt olyan év, hogy két kezelés is szükséges volt.
Dr. Bárány Sándor: Az alapgyomirtásnál a fő szempont a parlagfû elleni védelem. Az alkalmazott gyomirtó szerek többé-kevésbé fitotoxikusak a szójára, de ezeket a tüneteket a szója szépen kinövi. Nálunk a Pledge 50 WP 120 gramm/hektár és a Proponit 720 EC 3 liter/hektár dózisa vált be legjobban alapgyomirtásként. E mellett szükség lehet az állomány postkezelésére is. Ezt egy menetben a Pulsar 40 SL 1 l/hektár + Refine 50 SX 15 gramm/hektár dózisban, vagy ugyanezt a dózist megosztva két részletben, 10–14 napos időeltolódással juttatjuk ki. A postkezelések idejének megállapításához a gyomok fejlettségét kell figyelembe venni.
Külön menetben védekezünk a fenyércirok rizhómás alakja ellen. Itt bármelyik engedélyezett készítmény használható, megválasztásakor a hektáronkénti költséget kell figyelembe venni.
Itt szeretném felhívni a gyakorlati gazdálkodók figyelmét egy komoly problémára:
a napraforgóhibridek piacán megjelentek és terjednek az imidazolin és express toleráns hibridek. Mivel a napraforgó gyomirtást ezekkel a készítményekkel végzik, a későbbi 3-4 évben a területen megjelenő árvakelésû napraforgó a szójából ugyanazokkal a készítményekkel természetesen nem irtható. Gyakorlati tanács azoknak a gazdálkodóknak, ahol a vetésforgóban a szója és a napraforgó is szerepel az, hogy a két növény négy évnél közelebb ne legyen egymáshoz. A napraforgóhibridek megválasztásánál a „normál” gyomirtásuakat válasszák.
3. A gombabetegségek és rovarkártevők ellen milyen megoldásokat választ, és a rendelkezésre álló szerválasztékkal mennyire elégedett?
A választ adó gyakorlati termesztők egyetértenek abban, hogy a gombabetegségek elleni kémiai védekezés ma nem üzemi gyakorlat. A néhány évjáratban csapadékos nyarakon előforduló peronoszpóra sem öltött olyan méreteket eddig, hogy ellene kémiai védekezésre lenne szükség. A fehérpenészes rothadás ellen a vetésváltás szabályait kell betartani. Az új, korszerû fajták valamivel jobb toleranciát mutatnak.
Pávkovits András: Rovar és atka kártevők ellen semmilyen készítmény nincs engedélyezve, az eseti engedély beszerzése sem egyszerû. A védekezés sikere ilyenkor a gyors ügyintézésen múlik. Az atkák ellen a Nissorunt használtuk jó eredménnyel.
Dr. Bárány Sándor: A rovar és atka kártevők elleni védekezéshez minden alkalommal eseti engedélyt kell kérni a hatóságtól. Ez a leggyorsabb ügyintézésnél is néhány napot vesz igénybe. Nagyon fontos itt a kártevők észlelésekor illetve tojásrakáskor lépni, mert amikor a kártétel megjelenik, néhány napos késlekedés a lombozatban óriási kárt okozhat. (pl.: bogáncslepke hernyók). Itt jelentős előrelépés, hogy a forgalmazó cég a Mospilan rovarölő és a Nissorun atkaölő készítményekre központilag kérte meg az eseti engedélyt 2011-re, így a termelőknek a kártétel észlelésekor azonnal lehetősége van a védekezésre.
4. Jelent-e Önnek valamilyen előnyt, hogy hazánkban a GMO eredetû szója termesztése nem engedélyezett?
Schleider János: Sokan tartunk a génmódosítás hosszú távú következményeitől, mert ezek szerintem még nincsenek kellően tisztázva. Európában vannak olyan országok, például Ausztria, ahol kimondottan GMO-mentes takarmány illetve élelmiszer alapanyagot keresnek. Ezeken a helyeken a GMO-mentes szójával versenyképesek lehetünk.
Dr. Bárány Sándor: Ameddig az EU engedi, ragaszkodnunk kell a GMO-mentességhez. Hazánk területén a GMO növények termesztését megengedők véleményem szerint kevesebben vannak, mint az ellenzők. A GMO-mentes növények termesztése, takarmányozása és az így előállított húskészítmények fogyasztása, exportja nekünk gazdasági előnyt jelent. A szójabab export növelése (jelenleg az agrárexport 1,2%-a szójabab) is járható útnak tûnik, hiszen az EU-ban a GMO-mentes termékeket részesítik előnyben.
5. Milyen gazdasági megfontolásból termel Ön szóját?
Schleider János: Szóját elsősorban a jó értékesítési lehetőségek miatt termelünk. Fontos itt megemlíteni, hogy kevesebb ráfordítással tudjuk előállítani, mint a napraforgót. Nagyon fontos a jó elővetemény hatása, nem zsarolja, hanem gazdagítja a talajt. Könynyû a vetésforgóba való illesztése.
Kapocsi Imre: A szójatermesztés jövedelmezősége változó, adottságaink mellett a szélsőséges hozamok jellemzőek (1,7–3,2 tonna/hektár) évjárattól függően. Termesztése ennek ellenére alapvetően két ok miatt folyamatos; a vetésszerkezetben betöltött szerepe (AKG), valamint a saját állatállomány abraktakarmány ellátása céljából házilag mûködtetett full-fat szója előállító berendezéssel. Ezen szempontok alapján a következő években is folytatjuk a szója termesztését.
Dr. Bárány Sándor: A gabona és kukorica felvásárlási ára az utóbbi 5–8 évben éven belül is igen változó volt, de ide sorolhatjuk a napraforgót és a repcét is. A szója esetében a szélsőséges ármozgások nem voltak jellemzőek. Csak a legutóbbi, a 2010-es évet említem. A felvásárlási ár 75 000 Ft/tonna körüli szinten kezdődött, és folyamatos emelkedés jellemezte a keresleti piacot. Akinek most, 2011 tavaszán még van készlete szójából, azt 95–100 000 Ft/tonna áron értékesítheti. A közeljövőbe tekintve legfőbb növényünk a kukorica termelésénél megjósolható, hogy az energiaárak emelkedése miatt 2011 őszén a kukorica tonnánkénti szárítási költsége eléri a 10–12 000 Ft-ot. Ez pedig egy hektárra 100 000 Ft költséget jelent. A szója 2,8–3 tonna/hektár termésnél egy prognosztizálható 80–85 000 Ft/tonna áron 240–255 000 Ft/hektár árbevétellel számolhatunk. A termelési költségek a szójánál 170–180 000 Ft-ot tesznek ki. Az egyéb, agronómiai előnyök pedig mindenki előtt ismeretesek.
A cikket összeállította: Dr. Bárány Sándor
Kapcsolódó anyag: A szójában felhasználható herbicidek (2011)
Néhány gyakorló szójatermelő gazda véleményét kérdeztük meg:
1. Az utóbbi években miben változott a szójatermesztés technológiája?
Schleider János • agronómus, Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet
Szója vetésterület: 250 ha
Az utóbbi időben számos új, jobbnál jobb fajta került elismerésre és köztermelésre. A korszerû fajták nagy termőképességûek, beltartalmi paramétereik jobbak, termesztésük egyszerûbb. Nem hajlamosak a megdőlésre, túlérés esetén nem peregnek, és az alsó hüvelyek magasan helyezkednek el, csökkentve ezáltal a betakarítási veszteséget.
A talajban megtalálható, vagy a vetéssel egy menetben felvitt Rhizobium Japonicum baktérium jelentős mennyiségû nitrogént köt meg. A növény kezdeti fejlődéséhez azonban jó hatású 40–50 kg/hektár nitrogén hatóanyag, amit starterként juttatunk ki. Emellett nem szabad megfeledkezni a növény magas foszfor igényéről sem. Nálunk terméstöbblettel hálálja meg a szója a harmonikus tápanyagellátást.
Kapocsi Imre • növényvédelmi szaktanácsadó, Sombereki Mezőgazdasági Zrt.
Szója vetésterület: 210 ha
Üzemünkben a szójatermesztés technológiája fő elemeit tekintve már évtizedekkel ezelőtt stabilan kialakult. Természetesen a folyamatos termesztő munka itt is hozott változásokat.
A fajtakérdés az, ahol a legdinamikusabb változások történtek. Ugyancsak változott a termesztéstechnológia, konkrétan a sortávolság kérdése. A világon nagyon különböző sortávolsággal termelnek szóját. Nálunk a központi tartályos gabona vetőgépek elterjedésével – elsősorban a nagygazdaságokban – gabona illetve dupla gabona sortávval történő vetés terjedt el széles körben. Ennek munkaszervezési előnyei kétségkívül egyértelmûen beláthatók, de ezzel kizárjuk a sorközökben történő talajmûvelés (ápolás) lehetőségét, ami viszont a talajélet szempontjából üdvözítő lenne.
Fajtakérdésben jelentős változást hoztak a Rustica/Euralis nemesítő cégcsoport Sumi-Agro Hungary Kft. által hazánkban forgalomba hozott szójafajták. Termőképességük túlhaladta a korábban termelésben lévő fajták átlagát. A mi termőhelyi adottságaink mellett (erodált dombvidék) elsősorban a középérésû és a korai éréscsoport határán, illetve a középérésû kategóriába tartozó fajták termesztésbe vonása jelentett előrelépést.
Dr. Bárány Sándor • ügyvezető, növényvédelmi szaktanácsadó, Agroméda Kft. Szentlőrinc
Szója vetésterület: 350 ha integrált szójaterület
Gazdaságunkban a szója a kukorica fő váltónövénye. A talajvizsgálatok alapján a P- és K-ellátottságunk jó, ezért mi a P- és K-trágyázást a szójánál elhagyjuk. Vetés előtt 50–60 kg/ha nitrogén hatóanyagot juttatunk ki a kezdeti harmonikus fejlődés biztosításához, a későbbi nitrogén ellátásról a szója maga gondoskodik. Virágzásban mikroelem tartalmú lombtrágyákat juttatunk ki a terméskötődés elősegítésére. A sortávolságnál az egyszerûbb megoldást alkalmazzuk a gabona sortávba történő vetést. Ennek előnye, hogy egyenletesebb a tőeloszlás, hátránya, hogy kultivátorozni nem lehet.
A szója növényvédelméről általában elmondhatjuk, hogy míg a „nagy” kultúrák, gabona, kukorica növényeknél óriási és látványos fejlesztések eredményeképp kitûnő lehetőségek egész sora könnyíti meg a munkát a gyomirtásban, gombabetegségek és kártevők elleni védelemben is, addig a szójában „megállt az élet” a fejlesztések területén.
Szója vetésterületünk a maga 35 000 hektárjával átkerült a „kis kultúrák” kategóriájába. A növényvédő szer gyártó cégeknek nem éri meg fejlesztési forrásaikat alacsony vetésterületû kultúrára fordítani.
2. A szójatermesztés igen fontos része a vegyszeres gyomirtás. A jelenleg rendelkezésre álló lehetőségek közül milyen preemergens vagy postemergens megoldásokat és szereket választ?
Schleider János: A szója gyomirtásában a technológia részét képezi mind a preemergens, mind a postemergens védekezés. Alapkezelésben kiváló eredményeket értünk el a Pledge 50 WP készítménnyel, mivel az már kis mennyiségû bemosó csapadéknál is hatásos a magról kelő kétszikû gyomok ellen. Kombinációs partnerként a Proponit 720 EC-t juttatjuk ki. Amenynyiben szükséges a felülkezelés, azt Pulsar 40 SL-lel végezzük.
Ez a technológia megfelelő hatékonyságú a szójában nehezen irtható gyomok ellen is, mint a szerbtövis fajok (Xanthium spp.) és a parlagfû (Ambrosia artemisifolia).
Egyszikûek ellen – amennyiben szükséges – foltszerûen védekezünk a Focus Ultra nevû készítménnyel.
Pávkovits András • növényvédelmi mérnök, Dalmand Zrt.
Szója vetésterület: 310 ha
Nálunk az üzemi technológia alapkezelésből és postkezelésből áll. Az alapkezelést dimetenamid + pendimetalin (Wing-P 4 l/hektár) szerrel végezzük.
1. Post imazamox (Pulsar 1 l/hektár).
2. Post tifensulfuron-metil (Refine 50 SX 0,015 kg/hektár).
3. Post imazamox + tifensulfuron-metil (Pulsar 0,5 l/hektár+ Refine 50 SX 0,015 kg/hektár).
4. A postkezelést, ha kell, speciális egyszikûirtó készítménynyel végezzük (Agil, Select Super).
Kapocsi Imre: A gyomirtás alap- illetve állománykezelésből áll. Alapkezelést a Dual Gold 1,5 l/hektár + Pledge 50 WP 80 gramm/hektár tank kombináció közvetlen vetés utáni kijuttatása jelenti. Állománykezelés a kétszikû gyomok elleni kezelést jelenti Pulsar 40 SL illetve Refine 50 SX felhasználásával különböző időpontokban, illetve az adott gyomhelyzethez illeszkedő dózisokkal. Az évelő egyszikûek elleni védekezés minden évben visszatérő feladat. Volt olyan év, hogy két kezelés is szükséges volt.
Dr. Bárány Sándor: Az alapgyomirtásnál a fő szempont a parlagfû elleni védelem. Az alkalmazott gyomirtó szerek többé-kevésbé fitotoxikusak a szójára, de ezeket a tüneteket a szója szépen kinövi. Nálunk a Pledge 50 WP 120 gramm/hektár és a Proponit 720 EC 3 liter/hektár dózisa vált be legjobban alapgyomirtásként. E mellett szükség lehet az állomány postkezelésére is. Ezt egy menetben a Pulsar 40 SL 1 l/hektár + Refine 50 SX 15 gramm/hektár dózisban, vagy ugyanezt a dózist megosztva két részletben, 10–14 napos időeltolódással juttatjuk ki. A postkezelések idejének megállapításához a gyomok fejlettségét kell figyelembe venni.
Külön menetben védekezünk a fenyércirok rizhómás alakja ellen. Itt bármelyik engedélyezett készítmény használható, megválasztásakor a hektáronkénti költséget kell figyelembe venni.
Itt szeretném felhívni a gyakorlati gazdálkodók figyelmét egy komoly problémára:
a napraforgóhibridek piacán megjelentek és terjednek az imidazolin és express toleráns hibridek. Mivel a napraforgó gyomirtást ezekkel a készítményekkel végzik, a későbbi 3-4 évben a területen megjelenő árvakelésû napraforgó a szójából ugyanazokkal a készítményekkel természetesen nem irtható. Gyakorlati tanács azoknak a gazdálkodóknak, ahol a vetésforgóban a szója és a napraforgó is szerepel az, hogy a két növény négy évnél közelebb ne legyen egymáshoz. A napraforgóhibridek megválasztásánál a „normál” gyomirtásuakat válasszák.
3. A gombabetegségek és rovarkártevők ellen milyen megoldásokat választ, és a rendelkezésre álló szerválasztékkal mennyire elégedett?
A választ adó gyakorlati termesztők egyetértenek abban, hogy a gombabetegségek elleni kémiai védekezés ma nem üzemi gyakorlat. A néhány évjáratban csapadékos nyarakon előforduló peronoszpóra sem öltött olyan méreteket eddig, hogy ellene kémiai védekezésre lenne szükség. A fehérpenészes rothadás ellen a vetésváltás szabályait kell betartani. Az új, korszerû fajták valamivel jobb toleranciát mutatnak.
Pávkovits András: Rovar és atka kártevők ellen semmilyen készítmény nincs engedélyezve, az eseti engedély beszerzése sem egyszerû. A védekezés sikere ilyenkor a gyors ügyintézésen múlik. Az atkák ellen a Nissorunt használtuk jó eredménnyel.
Dr. Bárány Sándor: A rovar és atka kártevők elleni védekezéshez minden alkalommal eseti engedélyt kell kérni a hatóságtól. Ez a leggyorsabb ügyintézésnél is néhány napot vesz igénybe. Nagyon fontos itt a kártevők észlelésekor illetve tojásrakáskor lépni, mert amikor a kártétel megjelenik, néhány napos késlekedés a lombozatban óriási kárt okozhat. (pl.: bogáncslepke hernyók). Itt jelentős előrelépés, hogy a forgalmazó cég a Mospilan rovarölő és a Nissorun atkaölő készítményekre központilag kérte meg az eseti engedélyt 2011-re, így a termelőknek a kártétel észlelésekor azonnal lehetősége van a védekezésre.
4. Jelent-e Önnek valamilyen előnyt, hogy hazánkban a GMO eredetû szója termesztése nem engedélyezett?
Schleider János: Sokan tartunk a génmódosítás hosszú távú következményeitől, mert ezek szerintem még nincsenek kellően tisztázva. Európában vannak olyan országok, például Ausztria, ahol kimondottan GMO-mentes takarmány illetve élelmiszer alapanyagot keresnek. Ezeken a helyeken a GMO-mentes szójával versenyképesek lehetünk.
Dr. Bárány Sándor: Ameddig az EU engedi, ragaszkodnunk kell a GMO-mentességhez. Hazánk területén a GMO növények termesztését megengedők véleményem szerint kevesebben vannak, mint az ellenzők. A GMO-mentes növények termesztése, takarmányozása és az így előállított húskészítmények fogyasztása, exportja nekünk gazdasági előnyt jelent. A szójabab export növelése (jelenleg az agrárexport 1,2%-a szójabab) is járható útnak tûnik, hiszen az EU-ban a GMO-mentes termékeket részesítik előnyben.
5. Milyen gazdasági megfontolásból termel Ön szóját?
Schleider János: Szóját elsősorban a jó értékesítési lehetőségek miatt termelünk. Fontos itt megemlíteni, hogy kevesebb ráfordítással tudjuk előállítani, mint a napraforgót. Nagyon fontos a jó elővetemény hatása, nem zsarolja, hanem gazdagítja a talajt. Könynyû a vetésforgóba való illesztése.
Kapocsi Imre: A szójatermesztés jövedelmezősége változó, adottságaink mellett a szélsőséges hozamok jellemzőek (1,7–3,2 tonna/hektár) évjárattól függően. Termesztése ennek ellenére alapvetően két ok miatt folyamatos; a vetésszerkezetben betöltött szerepe (AKG), valamint a saját állatállomány abraktakarmány ellátása céljából házilag mûködtetett full-fat szója előállító berendezéssel. Ezen szempontok alapján a következő években is folytatjuk a szója termesztését.
Dr. Bárány Sándor: A gabona és kukorica felvásárlási ára az utóbbi 5–8 évben éven belül is igen változó volt, de ide sorolhatjuk a napraforgót és a repcét is. A szója esetében a szélsőséges ármozgások nem voltak jellemzőek. Csak a legutóbbi, a 2010-es évet említem. A felvásárlási ár 75 000 Ft/tonna körüli szinten kezdődött, és folyamatos emelkedés jellemezte a keresleti piacot. Akinek most, 2011 tavaszán még van készlete szójából, azt 95–100 000 Ft/tonna áron értékesítheti. A közeljövőbe tekintve legfőbb növényünk a kukorica termelésénél megjósolható, hogy az energiaárak emelkedése miatt 2011 őszén a kukorica tonnánkénti szárítási költsége eléri a 10–12 000 Ft-ot. Ez pedig egy hektárra 100 000 Ft költséget jelent. A szója 2,8–3 tonna/hektár termésnél egy prognosztizálható 80–85 000 Ft/tonna áron 240–255 000 Ft/hektár árbevétellel számolhatunk. A termelési költségek a szójánál 170–180 000 Ft-ot tesznek ki. Az egyéb, agronómiai előnyök pedig mindenki előtt ismeretesek.
A cikket összeállította: Dr. Bárány Sándor
Kapcsolódó anyag: A szójában felhasználható herbicidek (2011)
Címlapkép: Getty Images
