A Balatonboglári Állami Gazdaság (BB Rt.) privatizációja során az ültetvények 1200 gazda tulajdonába kerültek. A 2003-ban alakított VitiCOOP Kft. 10 éves szerződést kötött a Törley Kft.-vel, mint a szőlő felvásárlójával, valamint a szőlősgazdákkal. Azóta az ő irányításukkal termesztik a szőlőt, a gazdák feladata a kézi munkák elvégzése.
Az ültetvények 6 telepen 60 kilométer átmérőjû térségben helyezkednek el – kezdi a tájékoztatást Vukovich László. A 19 fehér és 8 vörös szőlőfajta mûvelése és növényvédelme komoly feladat. A károsítók előre jelzése alapvető a védekezések megszervezéséhez. Az 1980-as években kezdtük a téli elektromikroszkópos vessző- és rügyvizsgálatokat, melyek pontos információt adnak az atkafertőzés mértékéről. Alacsony atkaszám esetében elegendő, ha a moly elleni kezelést egy kettős hatású szerrel végezzük el. Erős fertőzés esetében egy jól időzített Omite 57 E kezelés eredményes védelmet nyújt. Az idős ültetvényekben esetenként megjelenő pajzstetû fajok ellen célzott védekezést nehéz végezni, viszont a moly elleni készítmények jó megválasztásával gyéríteni lehet.
A mikroszkóp és a számítógép sem hiányzik Vukovich László íróasztaláról
A tarka szőlőmoly rendszeresen megjelenik. Fakadás után a molyok áttelelt nemzedéke azonnal nagy egyedszámban (150-200 db/csapda) kezd repülni, ami 2-3 hétig csúcsrajzás formájában tart. Ezért nehéz megtalálni a legeredményesebb védekezés időpontját. Megfigyeléseink szerint a védekezés időpontja egybe esik az akác virágzásával. Szerencsére az új, molyok elleni készítmények már nem jelentenek veszélyt a méhekre. Ha csak a tarka szőlőmoly ellen kell védekezni, akkor általában a Runner, az Affirm, a Mavrik, a Coragen® 20 SC, vagy az Avaunt® 150 EC közül választunk. Az utóbbi azért érdekes, mert hatóanyaga, az indoxakarb, új hatásmechanizmussal rendelkezik. Bomlásterméke az idegrendszer nátriumion csatornáját blokkolja a lepkék és egyes kabóca fajok esetében. Kiváló szelektivitással bír, s kezelés után néhány órával az érzékeny rovarok éhenpusztulnak. Ráadásul a tojás és a lárva valamennyi alakja ellen is hatékony. Fokozott figyelmet fordítunk a második nemzedék elleni védekezésre. Elhúzódó rajzáskor a tömött fürtû, molyérzékeny fajtáknál megismételjük a kezelést.
Az elmúlt évben két új károsító is megjelent.
Az egyik a szőlő tripsz, ellene színcsapdás előre jelzés és futtatásos megfigyelés segítségével igyekszünk védekezni. A másik a lepke kabóca. Ellene eredményes védekezésről sehonnan sem kaptam választ, ezért 2010-ben kis parcellákon kísérleti kezeléseket végeztem Mospilan, Reldan, Bi-58 szerekkel. Az első kettő szinte hatástalan volt, az utolsó 30 százalékos eredményt adott.
A gombabetegségek esetében három METOS előrejelző állomás adatait is felhasználhatják.
Elengedhetetlen a mûszerek által mért napi, órás időjárási adatok (csapadék, hőmérséklet, páratartalom stb.) ismerete. Nagy segítséget adnak a betegség előrejelző programok tájékoztatásai is a fertőzések kialakulásáról, azok mértékéről, de szükség van az adott terület növényvédő szakemberének tapasztalataira is.
Mikor, mivel védekeznek?
Peronoszpóra ellen a vegetációs idő elején kontakt ditiokarbamátok közül választok. A virágzás kezdetétől a régi és jól bevált szerek mellett a napjainkban forgalomba került új hatóanyagok és különböző kombinációjuk (réz, folpet, mancoseb) adnak lehetőséget az eredményes védekezésekhez. A szőlő lisztharmatnál is a mûszerek előre jelzését veszem figyelembe, azonban a tavaszi primer fertőzés indulásakor hasznos, ha járjuk a kritikus fekvésben lévő érzékeny fajtákat és figyeljük az aszkospórák fertőzési tüneteit. A Balaton közelsége és a liszthamatra érzékeny fajták miatt az első védekezéshez Karathane Start használunk, majd a Talendo®-t, Vivando-t és valamelyik „triazolt” váltogatjuk. A vegetáció végéig kell védeni a szőlőt a lisztharmat ellen, ezért a legutolsó botritiszes kezelést is kénnel kombináljuk. A szürkerothadás mértéke évjáratfüggő. Azonban – megelőzése céljából – peronoszpóra ellen már virágzás idején lehetőleg folpetes kombinációt használunk. Fontosabbnak ítélem a fürtzáródáskori védelmet. Időjárástól függetlenül a tömött fürtû fajtáknál valamilyen „botricticidet” igyekszünk kijuttatni, illetve bejuttatni a fürtök belsejébe. A zsendülés és érés előtti 1-2 kezelés két okból problémás. Egyrészről nagyon megterhelik a szőlő növényvédelmi költségét, másrészt némelyik szer hosszú várakozási ideje miatt nehéz eltalálni a szüret időpontját, amit a borászok határoznak meg és sok esetben módosítják. Ilyenkor, ha a termelő jól végezte a zöldmunkákat és nem túl csapadékos az ősz, akkor jó hatást tudunk elérni a Chorus, Pyrus, Teldor szerekkel. Strobiurin hatóanyagú készítményeket 2008-ban használtunk utoljára!
Mi a helyzet az escával?
Az esca elleni munkát már a szaporítóanyag előállítása során kellene elkezdeni! Mivel a mai napig nincs forgalomba olyan készítmény mely eredményes e gombaegyüttes ellen, ezért kísérleti jelleggel különböző lombtrágyákkal (Kendal, Fosfik, Amalgerol, Atonik, Zöldpajzs) próbáljuk megelőzni. Szükségesnek tartjuk a tünetes tőkék visszacsonkolását, a nagyobb sebfelületek lezárását sebkezelő anyaggal, a fertőzött nyesedékek eltávolítását az ültetvényből – mondta befejezésül Vukovich László.
A. Gy.
