Atonik - Megkérdeztük a felhasználókat IV.

Agro Napló
Cikksorozatunkbanaz elmúlt hónapok során csokorba szedtünk számos üzemi tapasztalatot, igyekeztünk bemutatnia készítmény felhasználhatóságának sokszínûségét, a gyümölcsöstõl a szántóföldi növényekig bezárólag. A gyakorlatban dolgozó kollégáink beszámolói ízelítõt adtak arról is, hogy milyen sokféle szempont szerint mérettetik meg az Atonik hatékonysága, termesztéstechnológiába illeszthetõsége. Meggyõzõdésünk, hogya készítménynek helye van minden olyan gazdaságban, ahol intenzív technológiát alkalmaznak. Ilyen körülmények között a felhasználás egyértelmûen gazdaságos, a ráfordított költség többszörösen megtérülhet. Amennyiben a beszámolók alapján újabb kérdés merülne fel Önben tisztelt Olvasó, kérjük, keressen meg bennünket, az ARYSTA Magyarország Kft. munkatársait.Cikksorozatunk utolsó része következik.











Ménesbirtok ZRt, Mezőhegyes.



Gazdaságunk Békés megyében található, területe a dél-tiszántúli löszháton fekszik. 8.000 hektár szántóterületen gazdálkodunk, amelynek közel felén folyik intenzív kukorica, borsó, búza, szója és őszi káposztarepce vetőmag előállítás. Ezen belül is a kukorica vetőmag előállítása közel 3000 ha-on történik, így messze ez a legfontosabb ágazat. Általában több fajtatulajdonos fajtáit termesztjük, így lehetnek fajták, amelyek eltérő érzékenységgel reagálnak a termesztési körülményekre, illetve az esetleges időjárási problémákra. Egy virágzáskori légköri aszály például egyes esetekben alapvetően leronthatja a termesztés eredményességét. A mûködési területünkön átlagosnak számító 550 mm éves csapadékmennyiség eloszlása sok esetben kedvezőtlen a kukorica terméskötődése szempontjából. Ez annak ellenére is okozhat termékenyülési problémát, hogy a termesztési terület nagy része öntözhető.



Az érzékeny fajták esetében évek óta eredményesen használjuk az ATONIK készítményt a termékenyülési problémák megelőzése érdekében. A kijuttatást a kukorica bibevirágzásának kezdetéhez igazítjuk, annak 5-10 %-os mértékénél végezzük el. Ekkor egyébként is történne növényvédelmi beavatkozás a kukoricamoly ellen, így külön kijuttatást nem igényel az ATONIK-os kezelés. Keverhetőségi probléma eddig sosem merült fel a rovarölő készítményekkel való együttes kijuttatásnál. A kezelést 300-400 l/ha vízmennyiséggel, hidas traktorral végezzük el, az alkalmazott dózis 0,75 l/ha.



Az ATONIK mára a termesztés-technológiánk szerves részévé vált. Ezt üzemi körülmények között zajló vizsgálatok előzték meg, melyek azt mutatták, hogy a kezelt területen a betakarított termés mennyisége 16,7%-al volt magasabb, mint a kezeletlen területen.



A betakarított termés mennyiségének megállapítása mellett a területről mintavétel is történt, amit laboratóriumi vizsgálatoknak vetettünk alá.














A táblázatban látható, hogy a kezelt csöveken a kötött szemek száma jelentősen – mintegy 20 %-kal – magasabb, mint a kezeletlen növényekről szedett csöveken. Ugyancsak ezt az eredményt kapjuk, ha a szemek súlyának alakulását értékeljük. Figyelemre méltó, hogy a szemszám növekedése nem vezetett elaprózódáshoz, ahogyan az a következő táblázatban is látható.
















A táblázatban nyomon követhető a különböző frakciók ezermagtömegének (E) alakulása. A magasabb E-érték jelentősége abban van, hogy ebben az esetben a magban rendelkezésre álló tartaléktápanyag mennyisége is magasabb, ami pozitívan hat a csírázóképességre. Ez az ATONIK-os kezelés közvetett hatásának tekinthető.



A frakciók vizsgálatánál az első, ami szembetûnő, hogy a kezelt növényekről gyûjtött csöveken a frakciók aránya lényegesen egyenletesebb, mint a kezeletlen területről származó mintákon. Ha figyelembe vesszük, hogy az esetek többségében a nagy gömbölyû frakció rendelkezik a legrosszabb csírázóképességgel, akkor a kezeletlen növények esetében mért közel 50%-os arány ebben az esetben kifejezetten hátrányosnak tekinthető.



A fenti eredmények és tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy az ATONIK eredményesen és gazdaságosan használható a kukorica-vetőmag előállítása során.



Dr. Szabó Zoltán

növényvédelmi szaktanácsadó







Feketesár ZRt. Böhönye



A Feketesár ZRt. a Böhönyei Állami Gazdaság jogutódjaként a 90-es évek közepén alakult meg, 100 %-ban magyar tulajdonosok a részvényesek. A gazdaság Belső- Somogy tájegységhez tartozik, területének nagyobb része mély fekvésû, laza, karbonát-mentes homok, tápanyag szolgáltató képessége kicsi, kémhatása savanyú, humusztartalma általában 1-1,5% körül van. Területi elhelyezkedésére a tagoltság a jellemző. A mûvelt terület 72,5%-ahaszonbérelt, 27,5%-a magánszemélyek tulajdonában lévő, hosszú távon termeltetési szerződések alapján használt.



A termesztett növények: 2000 ha kukorica, 700 ha búza vagy más gabonaféle, 400 ha repce.



Fontos növényünk és nagy területen is termesztjük a repcét. Technológiánk az őszi preemergens gyomirtáson, regeneráló szerek használatán alapul. Jól illeszkedik a technológiánkba az ATONIK használata a tavaszi növényvédelmi munkák során. Általában szárba indulás alkalmával 0,8 l/ha, a virágzás előtt pedig 1,0 l/ha dózisban alkalmazzuk a rovarölő szeres kezelésekkel egy menetben, RAU ACCORD légzsákos permetezővel kijuttatva. A kezelések hatására a hajtáskezdemények számának növekedését, robusztus, sok elágazásos növények kialakulását, stabil terméskötődést, erőteljes virágzást tapasztaltunk, melynek következtében 10-15 %-os a termésnövekedés a kezeletlen állományhoz képest. Sajnos az időjárás miatt a 2010-2011-es évben nagyságrenddel kevesebb repcénk lett elvetve, ennek ellenére az Atonik használatától nem tekintünk el.



Barna József

vezérigazgató helyettes







Kibucz-Kert Kft. Hatvan



A Kibucz-Kert Kft. a Hatvan város melletti Sastelken foglalkozik gyümölcsök termesztésével, jó termőhelyi adottságok mellett. Tulajdonostársammal, Szaniszló Tamással vállalkozásunk bérszolgáltatást is végez több mint 50 ha gyümölcsösben. Saját területeink a következőképpen oszlanak meg: 4,5 ha meggy; 11 ha szilva; 4 ha őszibarack; 3,5 ha cseresznye; 8 ha körte; 17 ha alma. Így közel 100 ha gyümölcsös növényvédelmét irányítjuk, amelyből a meggyben már 6. éve használjuk az ATONIKOT.

Két fajtával dolgozunk, Pándy és Cigány meggy, 6*4 m-es térállásban, sajmeggy alanyon és váza koronaformán. Az ültetvény 1997. őszi telepítésû és csepegtető öntözéssel ellátott. Köztudott, hogy a Pándy meggyfajták nehezen termékenyülnek, ennek javítása érdekében az Arysta szakembereinek javaslatára kezdtük el használni ezt a biostimulátor készítményt. Minden évben a virágzás kezdetén és fővirágzásban, két alkalommal 0,5 l/ha dózisban juttatjuk ki, bórtartalmú levéltrágyákkal kombinálva.



A hat év során szerzett tapasztalatom, hogyamikor virágzás idején mínusz 2-3 fok körül alakult a hőmérséklet, a kezelt terület kimagasló (akár 15-20%-os) terméstöbbletet adott a környékbeli, ATONIKKAL nem kezelt gyümölcsösökhöz képest. Számunkra a 2007-es év volt a legrosszabb, amikor május elsején minden gyümölcsön 100%-os fagykárunk volt (hajnalban -7 fok, erős széllel). Ekkor már cseresznyemag méretû gyümölcseink voltak. Ebben a fejlődési stádiumában legérzékenyebbek a kötődött gyümölcsök, így az erős hajnali fagy hatására a fák kevesebb mint egy hét alatt „ledobálták” a megfeketedett gyümölcs-kezdeményeket.



Jelentős monília fertőzés az ültetvényeinkben ritkán fordul elő. Tapasztalatom alapján hûvös, csapadékos virágzáskori időjárásban van jelentősége az ATONIK monília elleni élettani hatásának. Számos pozitív fő- és mellékhatása miatt természetesen ebben az évben is tervezzük az ATONIK felhasználását háromszor meggyben, az előbb említett két időpontokon túlmenően még a virágzás legvégén is.



Varga Tamás

társtulajdonos, növényvédelmi szakmérnök








Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ki lesz a Kukoricagóré?

Ki lesz a Kukoricagóré?

2021-ben szervezte meg első ízben a Natur Agro Hungária Kft. a „Ki lesz a Kukoricagóré?” című kukorica termésversenyt. A hazai tulajdonban álló, talaj...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?