Az idei évben június 6-án tartotta a Baki Agrocentrum Kft. a szokásos nyár eleji fajtabemutatóját. A rendezvényen résztvevő több mint 80 vendég 53 repce- és 38 búzafajtával ismerkedhetett meg.

Mivel senki sem ismeri jobban nyugati régió sajátosságait az évek óta helyben termelő és kísérletező gazdálkodóknál, ezért az idei évben a fajtabemutatót követő agrárfórumon a pókaszepetki Zalagrár Kft., a nagykanizsai Gyümölcskert Zrt. valamint a galamboki EGAX Kft. vezető szakemberét kérte fel a Baki Agrocentrum arra, hogy ossza meg a rendezvény résztvevőivel a 2010-2011-es szezon repcetermelési tapasztalatait.

Első témakörként az alkalmazott vetésforgó kérdését foglalták össze a szakemberek. Az AKG programban résztvevőknek a repce vetésforgóba illesztésekor ügyelni kell arra, hogy szója után 4 évig nem ajánlott az adott területre repcét vetni, hiszen a sclerotinia rokon betegsége a két növénynek. Általános gyakorlat, hogy valamilyen kalászos növény után vetik a repcét, a talaj nedvességtartalmának megőrzése érdekében pedig lehetőleg lazítást, forgatás nélküli talaj-előkészítést alkalmazva. Például jó elővetemény lehet a tavaszi árpa – rövid szalmája, és ezáltal a kevesebb tarlómaradvány miatt.

Szokatlan megoldásként hangzott el tápanyag-utánpótlási kérdésben, hogy az előveteményként vetett tavaszi árpát nitrogénnel jól ellátják, majd ezt egészítik ki tarlóhántáskor 1 q/ha pétisóval és 2 q/ha NPK mûtrágyával. A fórumon szó esett a precíziós mûtrágyaszórás egyre szélesebb körû elterjedéséről, viszont az elhangzottak alapján még nincs mindenki meggyőződve annak kimutatható eredményeiről.

Az ideális vetésidő szeptember 5-15. közötti, ami sajnos 2010-ben nehezen volt végrehajtható a zalai csapadékos időjárás miatt. Intenzív technológia mellett inkább a hibrideket javasolták a megkérdezett szakemberek, amelyeket 300-400 ezer/ha csíraszámmal ajánlják vetni (szemben a fajták 500-550 ezres csíraszámával).

Az őszi gyomirtás szükségességében mindenki egyetértett, azonban volt, aki a csapadékos időjárási körülmények miatt tavaszi kiegészítő kezelésre is kényszerült.

A 2010-es évben az őszi regulátoros és gombaölőszeres kezelések nagyobb részt elmaradtak, az elhúzódó vetés miatt fejletlen állományokat inkább lombtrágyázással próbálták erősíteni. A repcebolha és álhernyó elleni védekezéseket viszont nem lehetett elkerülni.

Sajnos a régióban tavasszal az állományok rendkívül gyenge állapota miatt több területen is rákényszerültek a repce kitárcsázására. A szárormányos ellen jellemzően rövid hatástartamú piretroidokkal védekeztek 2-3 alkalommal. A tavaszi regulátorozások sem kerültek elvégzésre minden területen, inkább kondicionáló és lombtrágya készítményeket használtak. Hasonlóan maradtak el virágzáskori sclerotinia elleni védekezések, mivel rendkívül száraz időjárási körülmények voltak jellemzőek ebben az időszakban, ami nem kedvezett a betegség kialakulásának.

Összefoglalva az elhangzottakat, azt lehet mondani, hogy az idei szezonban mindenki igyekezett a gyenge repcéknek „luxuskörülményeket” biztosítani, annak érdekében, hogy mentsék a még menthető hozamokat.

Az agrárszakemberek eszmecseréjét a Baki Agrocentrum terménykereskedelmi vezetőjének, Balogh Ádámnak az előadása követte az aktuális repce- és gabonapiaci trendekről. Az előadás anyaga letölthető a www.baki-agrocentrum.hu/repcetrendek oldalon.