Arra törekedtünk, hogy az ország eltérő adottságokkal rendelkező régióiban elvetett kísérletek, és az azokban szereplő fajták állapotáról minél szélesebb körűen és hitelesen adhassunk számot. Ezért a bemutatókat megelőzően valamennyi (5 repce- és 8 búza) kísérletünket megszemléztük, és a látottak alapján jelöltük ki a helyszíneket. Nem volt könnyű dolgunk, mert bizony az egészen májusig tartó szárazság több kísérletünket is megviselte, így azokat választottuk ki, melyek a májusban végre megérkező első esők után a fajtákra legjellemzőbb képet mutatták. Így került sor május 30-án Fertődön az első repcebemutatóra, majd azt követően június 7-én Szihalomban a következőre, melyhez búza fajtabemutatót is társítottunk. A továbbiakban június 12-én Bácsán, 14-én Újmohácson és 19-én Biharnagybajomban rendeztünk búzabemutatókkal egybekötött tanácskozást.

Mindenekelőtt köszönet illeti a kísérleteknek helyet adó termelőket, gazdaságokat, akik vállalkoztak az idén a szokásosnál nagyobb fajtaszámú kísérletek elvetésére,  gondozására és a bemutatók előkészítésére. Az ő munkájuk és segítségük nélkül nem valósulhatna meg az a nemes célkitűzés, hogy a fajtamegismerés és azon keresztül a fajtakiválasztás felelősségteljes munkájához az érdeklődőknek segítséget nyújtsunk. Ugyancsak köszönetet kell mondanunk a nemesítőházak képviselőinek, akik a vetőmagokat biztosították, és ezzel lehetőséget adtak a nemesítőműhelyekben folyó munka legújabb eredményeinek megismerésére, ezen túlmenően pedig személyes jelenlétükkel és ismertetőjükkel aktívan részt vettek a bemutatók bonyolításában. S végül, de nem utolsósorban köszönetet kell mondanunk termelő partnereinknek, akik a sok meghirdetett rendezvény közül a miénket választották, elfogadták meghívásunkat, és minden eseményen szép számmal megjelentek. A fertődi találkozó kivételével – ahol az éppen dúló viharos időjárás miatt vetített, képes előadással tudtuk csak bemutatni a repcehibrideket, és csak a tanácskozás végén fakultatív programként mentünk ki a mezőre. A többi bemutatónk embert próbáló hőségben zajlott, ennek ellenére gazdáink kitartottak és érdeklődéssel követték az előadásokat.

A programok keretében a repce fajtasorában 11 nemesítőcég 32 hibridjét – köztük 13 vadonatújat! –, a búza fajtasorban pedig 14 nemesítőház ajánlatából, helyenként változóan 44–52 – köztük 27 első ízben szereplő – fajta bemutatására került sor. 

A hibridekről, fajtákról először a nemesítők képviselői mondták el ismertetőjüket, amelyeket az IKR Agrár Kft. fejlesztést irányító szakemberei (dr. Kiss Erzsébet és Rácz Béla) a saját kísérleti tapasztalataikkal egészítettek ki. Bátran állíthatjuk, hogy ilyen gazdag fajtaválasztékkal, mint amilyennel az IKR Agrár Kft. kísérleteiben üzemi körülmények között találkozni lehetett, csak kevés van az országban, ráadásként a termelők a termés- és a minőségi (labor) eredményekhez is hozzájutnak majd a betakarítás után.

A repcekísérletekben egyenlőre nem láthattunk nagy különbségeket, mert ahogy az a túl kedvező, vagy a túlságosan kedvezőtlen (aszályos) években általános, a hibridek nem tudják igazából kibontakoztatni sem a habitusbeli, sem a terméspotenciálbeli sajátosságaikat. Egyelőre úgy a fertődi, mint a szihalomi kísérletben az látható, hogy a repcék bár kiegyenlítettek és kompakt állományokat képeztek, kissé alacsonyabbak, kevésbé robusztusak és kevésbé elágazóak, mint egy kedvező évben. A gazdag májusi esők azonban még sokat javíthatnak a terméskilátásokon, mert a szemkitelés során az ezermagtömegek növekedésével várhatóan a termés nagysága is nő. A bemutatók idején egy átlagos termésszint jósolható, de mivel a lecsökkent termőterület miatt a várható termés is jelentősen kevesebb lesz az Európai Unióban, a kereslet és a felvásárlási árak kedvező alakulására számíthatunk.

Egészen más a kép a búzakísérletekben, ahol a fajtajellemzők nagyon szépen megmutatkoztak. Szemet gyönyörködtető az a változatosság, ami az egyes fajták között habitusban – magasságban, színben, viaszosságban, levélállásban, kalászformában – is megnyilvánul. A búzafajták általában jól keltek, de csak közepesen bokrosodtak, a száraz időjárásban kezdetben lassan növekedtek. Több helyszínen a vetésfehérítők elszaporodása következményeként némi levélhámozást is elszenvedtek, később kalászoltak, majd a májusi csapadék hatására erőre kapva gyors növekedésnek, fejlődésnek indultak. Általában elmondható, hogy a tavasszal jellemző levélbetegségek jóval kisebb mértékben fordultak elő – a száraz időjárás egyetlen pozitív hatásaként! –, majd a sűrű májusi esők közepette nagyon nehéz volt a kalászbetegségek elleni védekezéseket elvégezni, ezért némi fuzáriumos kalász előfordul a parcellákon az érzékenységtől/ellenálló képességtől függően. Bácsán például a poloska által már korábban megszúrt kalászokon szaporodott el másodlagos fertőzésként a fuzárium egyes fajtákon, Biharnagybajomban pedig a bemutató előtti napokban fellépő viharos, szeles idő okozott némi megdőlést, de általában a búzák egészségesebbek egy átlagos évben megszokottnál. A jelenlegi állapot ígéretesnek mondható, hiszen a betakarításig hátralévő időszakban a szemek kitelése, a másodlagos kalászok kifejlődése még sokat lendíthet a hozamokon. Természetesen a hátralévő időszakban még van miért izgulnunk, mert az esetleges káros időjárási események – viharok, jégeső, érés utáni betakarítást akadályozó esők – megdőlést, pergést, minőségromlást okozhatnak úgy a repce-, mint a búzakísérletekben egyaránt.

Az mindenképpen megnyugtató, hogy valamennyi kísérletünk a jelen állapotában értékelhetőnek látszik, így megvan az esélyünk arra, hogy sok hasznos adattal és tapasztalattal szolgálnak majd a betakarítás után.

A fajtabemutatókkal egybekötött szakmai tanácskozásokon az IKR Agrár Kft. témavezető szakemberei tájékoztatást adtak az aktualitásokról is. Lukács István, a Vetőmagkereskedelmi Ágazat igazgatója beszámolt a repce, a búza és a zöldítő növények vetőmagforgalmáról. Az értékesített fémzárolt vetőmagmennyiségek szerint repcében 20, búzában pedig 17%-os a piaci részesedésünk. Felhívta a figyelmet a korán kezdődő repceszezonra, és biztatta a termelőket a minél korábbi vetőmag-kiválasztásra, hogy a nemesítők által meghirdetett korai kedvezményeket ki tudják használni. Ismertette az IKR Agrár Kft. saját szervezésű vetőmag-előállításában elérhető búza- és egyéb kalászosok választékát, és kitért azokra a fajtákra, melyek kizárólagosan az IKR Agrár Kft.-ben lesznek elérhetők.  Felvetítette az összesített, és az adott kísérleti helyeken elért kísérleti eredményeinket, és hangsúlyozta, hogy a saját előállításra szánt fajták kiválasztása mindig a kísérleti eredmények alapján történik.

A növényvédő szer üzletág, a régiónként illetékes műtrágya üzemek igazgatói, valamint a terménykereskedelmi igazgatóság jeles szakemberei – sorrendben Horváth András, Dr. Márton Lénárd, Farkas Sándor, Hutter Ádám, Fáy András, Vígh Csaba, Simon Csaba, Otrok György, Egri Lajos és Pint Tamás – értékes információkkal látták el a hallgatóságot vállalatunk egyedi növényvédő szer kínálatáról és akcióiról, a széles körű és minőségi műtrágyaválasztékáról, valamint a terményárakat befolyásoló tényezőkről, a piaci kilátásokról.

Talán túlzás nélkül mondhatjuk, hogy valamennyi szakmai találkozónk jó hangulatban, érdeklődéssel és odafigyeléssel telt, és a visszajelzések alapján arra következtethetünk, hogy aki eljött, az információkkal, szakmai élményekkel gazdagodva és hasznos beszélgetésekkel, találkozásokkal a háta mögött térhetett haza. 

Számomra a bemutatóinkon szerezhető legnagyobb élményt és elégedettséget a fajtaválasztékban ígérkező előrelépés lehetősége, valamint termelő partnereink töretlen érdeklődése és bizalma jelentette, amire a jövőben is igyekszünk rászolgálni.

A cikk szerzője: Dr. Kiss Erzsébet