Vállalkozásuk ráadásul igen jó eredménnyel büszkélkedhet, amelyről szívesen beszél olvasóinknak. A közel 1000 ha-os gazdaságuk egyharmadán szénát állítanak elő a főleg lovasokból álló vevőkörük számára, s az évi 6–8 ezer elkészített nagykocka bálára 150 km távolságból is van vevőjük. Ezek alapján nem is kérdés, hogy a szénabála minősége mellett mennyire fontos kritérium számukra annak szállíthatósága illetve tárolhatósága, valamint a bálázó hatékonysága és megbízhatósága. A gazdaságukba 2010-ben került KRONE BP1270-es nagykocka bálázóról, és annak üzemeltetési tapasztalatairól a vállalkozás egyik tulajdonosát, Szebedy Örsöt kérdeztük.
A történet valamikor a rendszerváltás idején kezdődött, de a gyökerek sokkal régebbre nyúlnak vissza – így kezdjük beszélgetésünket az indulással.
Az egyetem elvégzése óta a mezőgazdaságban tevékenykedem; 1982-től kezdve voltam állattenyésztési ágazatvezető, irányítottam a tehenészeti telepet, majd épp tejágazat vezetőként dolgoztam, amikor 1989-ben összeomlott a berceli téesz. Kényszervállalkozásként indult meg tehát a „maszek” gazdálkodás. Kezdetben 15–18 tehénnel foglalkoztam, amihez a legelőt béreltem, majd a kárpótlás indulásakor a teheneket eladtam, s az árukból földet vásároltam.
Ekkor kezdtünk együtt dolgozni Komjáthi Gáborral, akinek a juhászata egyre kevésbé mûködött már, viszont volt néhány használható gépe. Ez a társulás immáron 20 éves múltra tekint vissza, s szerencsére a mai napig tökéletesen mûködik. A szakmai döntéseket közösen hozzuk meg. Gábor az operatív feladatokat végzi, én pedig inkább a pénzügyi és mûszaki vonalért vagyok felelős. De visszakanyarodva történetünkre: a tehenekből és a kárpótlásból először 85 ha-t sikerült vásárolni, majd ez a terület (főleg bérlések eredményeként) folyamatosan növekedett. Ehhez viszont már komolyabb gépekre is szükség volt, így 1998-ban a gazdaságba került az első nagyobb, 150 LE-s traktor.
Hamar be kellett azonban látnunk, hogy a mi területi adottságainkkal és talajminőségünkkel nehezen tudunk versenyezni az ország kedvezőbb fekvésû területeivel, s ezért egyre inkább az aprómagvak (mustár, maglucerna) termesztése felé fordultunk. Őszintén szólva ez sem hozott nagy sikert, de mivel adott volt a lucerna, azt le kellett kaszálni, be kellett bálázni, majd el kellett adni. Szerencsére ekkortájt (2002-ben) volt éppen egy 40%-os, vissza nem térítendő támogatás, s a lehetőséget megragadva teljes szálastakarmány-betakarító gépsort vásároltunk. Gyakorlatilag innen indul a mai napig is tartó, szorosan a szénához kapcsolódó tevékenységünk.
Azt jól láttuk, hogy a körbálázó tökéletes megoldás lehet akkor, ha valaki saját magának készíti a bálákat, és nem akar nagyon sokat bálázóra áldozni. Nálunk azonban a jó minőségû bála mellett egyre fontosabb szempont lett a nagy teljesítmény, a hatékony szállíthatóság és gazdaságos raktározhatóság. Persze egy nagy hatékonyságú bálázó mögé a tábláról való elszállítást is komolyan meg kell szervezni, mert a kockabála nem ázhat meg. Mivel jelenleg 350 ha körüli területen folyik prémium minőségû fûszéna termesztése, így a gazdaság egyik kulcsgépe lett a VICON nagykocka bálázó. Néhány év elteltével azonban jelentkeztek a gépen a kopás jelei, s egyre többet kellett karbantartásra költenünk – mígnem 2010-ben úgy döntöttünk, hogy eljött a csere ideje.
Miként került a képbe a KRONE?
Először újságcikkekben és kiállításokon figyeltem fel a KRONE gépekre, majd üzemeltetőket is kérdezgettem, s a KRONE-t mindenki dicsérte; azt mondták, hogy a szálastakarmány-betakarítás királya. Ez alapján kezdtem el alaposabban vizsgálgatni; megnéztem a különböző mûszaki megoldásokat, amelyek azóta már a gyakorlatban is bizonyították, hogy valóban hasznosak és hatékonyak. Ilyen pl. az automatikus bálatömörség-állítás, amely az anyag tulajdonságainak, nedvességtartalmának változása esetén is tudja tartani az egyenletes tömörséget. Nagyon tetszett a VFS előtömörítő rendszer is az egyedi tengelykapcsolójával: amíg nincs elegendő anyag, addig nem dobja fel a préscsatornába, de ha véletlenül „besokallna”, akkor szépen lassan ki lehet járatni anélkül, hogy a gépkezelőnek ki kellene szállni a traktorból.
Meggyőző volt, és megszerettük a vezérlés nélküli EasyFlow rendfelszedőt, de nagyon hasznos az automata központi zsírzás is – tapasztalatom szerint pedig jó dolog, hogy a kötözőfejeket nem ventilátor fújja, hanem nagynyomású, sûrített levegő tisztítja. Ugyancsak kiváló megoldások a kettőskötözéses kötözőfejek és a hosszú préskamra, amelyek igazolják a híres német mûszaki precizitást.
Manapság inkább a 120×90-es bálaméret a keresett. Miért esett a választásotok a 120×70-esre?
Valójában mi is 120×90-est szerettünk volna, mert kevesebb a bálamozgatás, és lényegesen jobb a logisztikája – de nekünk hirtelen kellett a bálázó, s akkor már csak 120×70-es volt raktáron a VALKON Kft.-nél. Használat közben azonban kiderült, hogy nem rossz a 70-es bálaméret, és nem gond, hogy nincs benne 4–4,5 mázsa, hanem csak 3–3,5. Könnyebben mozgatható, jól szállítható, s a meglévő raktárt is optimálisan tudjuk feltölteni.
HDP beszerzésén nem gondolkoztatok?
A HDP igazi „ipari” bálázó. Bár szállítási szempontból igen előnyös, a mi vevőkörünk főleg lovasokból áll, így nálunk nem igazi alternatíva a HDP nagynyomású bálázó.
Hogyan esett a választásotok a VALKON Kft.-re?
Számomra akkoriban még abszolút ismeretlen volt a cég. Az interneten kerestem rá a „KRONE bálázó”-ra, s így találtam meg a VALKON Kft.-t, amelytől néhány rövid telefonbeszélgetést követően meg is rendeltem a gépet.
Mik az üzemeltetésről szerzett tapasztalataid?
Szalmabálából 3000–4000 darabot készítünk: ezek 2,3–2,4 méteres bálahossznál 3 mázsa körüliek; fûszénából 6–8000 bála az éves mennyiség: ezek 3,5 mázsásak. Az idén lesz 100 ha lucernaszéna is, a tervek szerint 1000–1500 bálával. Sőt, 2010-ben energianádban is kipróbáltuk 6–8 hektáron. A bálázással nincs probléma, de a normális mûködéshez előtte szárzúzóval le kell zúzni az anyagot.
Optimális viszonyok között 20 másodpercenként készül el egy bála, de átlagos körülmények között (forgókkal, stb.) is óránként 40–50 bálával számolhatunk – tehát naponta 4–500-at biztosan meg tudunk csinálni. Ez nekünk épp elég is ahhoz, hogy utána a bálákat elszállítsuk a területről a raktárba. Jelenleg egy 185 LE-s traktorral húzzuk a bálázót, amely itt a dombok között is megfelelő gép.
Milyen meghibásodások fordultak elő szezon közben?
Egyszer-kétszer elszakította ugyan a csomót, (mert a bálacsatorna elején megakadt), de nagyon ritkán hibázik a bálázó. Kezdetben a tûfeladó nyírócsavarját nyírta el néhányszor, de ezt azonnal jelezte a számítógép, s így gyakorlatilag nem lett rossz a bála. Igazából semmi gondunk nem volt a géppel – így arra sem volt lehetőségünk, hogy a VALKON szervizét teszteljük.
A KRONE mûszaki megoldásokkal és megbízhatósággal való elégedettséget talán az is jelzi, hogy a gazdaság az idei szezonra egy teljes új KRONE gépsorral gyarapodik, amelyet ismét a VALKON Kft.-től rendeltek meg. A kasza–frontkasza–rendterítő–rendképző remélhetőleg ismét bizonyítani fog, s jövőre már az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokról számolhatunk be.
–dobos–
A történet valamikor a rendszerváltás idején kezdődött, de a gyökerek sokkal régebbre nyúlnak vissza – így kezdjük beszélgetésünket az indulással.
Az egyetem elvégzése óta a mezőgazdaságban tevékenykedem; 1982-től kezdve voltam állattenyésztési ágazatvezető, irányítottam a tehenészeti telepet, majd épp tejágazat vezetőként dolgoztam, amikor 1989-ben összeomlott a berceli téesz. Kényszervállalkozásként indult meg tehát a „maszek” gazdálkodás. Kezdetben 15–18 tehénnel foglalkoztam, amihez a legelőt béreltem, majd a kárpótlás indulásakor a teheneket eladtam, s az árukból földet vásároltam.
Ekkor kezdtünk együtt dolgozni Komjáthi Gáborral, akinek a juhászata egyre kevésbé mûködött már, viszont volt néhány használható gépe. Ez a társulás immáron 20 éves múltra tekint vissza, s szerencsére a mai napig tökéletesen mûködik. A szakmai döntéseket közösen hozzuk meg. Gábor az operatív feladatokat végzi, én pedig inkább a pénzügyi és mûszaki vonalért vagyok felelős. De visszakanyarodva történetünkre: a tehenekből és a kárpótlásból először 85 ha-t sikerült vásárolni, majd ez a terület (főleg bérlések eredményeként) folyamatosan növekedett. Ehhez viszont már komolyabb gépekre is szükség volt, így 1998-ban a gazdaságba került az első nagyobb, 150 LE-s traktor.
Hamar be kellett azonban látnunk, hogy a mi területi adottságainkkal és talajminőségünkkel nehezen tudunk versenyezni az ország kedvezőbb fekvésû területeivel, s ezért egyre inkább az aprómagvak (mustár, maglucerna) termesztése felé fordultunk. Őszintén szólva ez sem hozott nagy sikert, de mivel adott volt a lucerna, azt le kellett kaszálni, be kellett bálázni, majd el kellett adni. Szerencsére ekkortájt (2002-ben) volt éppen egy 40%-os, vissza nem térítendő támogatás, s a lehetőséget megragadva teljes szálastakarmány-betakarító gépsort vásároltunk. Gyakorlatilag innen indul a mai napig is tartó, szorosan a szénához kapcsolódó tevékenységünk.
Azt jól láttuk, hogy a körbálázó tökéletes megoldás lehet akkor, ha valaki saját magának készíti a bálákat, és nem akar nagyon sokat bálázóra áldozni. Nálunk azonban a jó minőségû bála mellett egyre fontosabb szempont lett a nagy teljesítmény, a hatékony szállíthatóság és gazdaságos raktározhatóság. Persze egy nagy hatékonyságú bálázó mögé a tábláról való elszállítást is komolyan meg kell szervezni, mert a kockabála nem ázhat meg. Mivel jelenleg 350 ha körüli területen folyik prémium minőségû fûszéna termesztése, így a gazdaság egyik kulcsgépe lett a VICON nagykocka bálázó. Néhány év elteltével azonban jelentkeztek a gépen a kopás jelei, s egyre többet kellett karbantartásra költenünk – mígnem 2010-ben úgy döntöttünk, hogy eljött a csere ideje.
Miként került a képbe a KRONE?
Először újságcikkekben és kiállításokon figyeltem fel a KRONE gépekre, majd üzemeltetőket is kérdezgettem, s a KRONE-t mindenki dicsérte; azt mondták, hogy a szálastakarmány-betakarítás királya. Ez alapján kezdtem el alaposabban vizsgálgatni; megnéztem a különböző mûszaki megoldásokat, amelyek azóta már a gyakorlatban is bizonyították, hogy valóban hasznosak és hatékonyak. Ilyen pl. az automatikus bálatömörség-állítás, amely az anyag tulajdonságainak, nedvességtartalmának változása esetén is tudja tartani az egyenletes tömörséget. Nagyon tetszett a VFS előtömörítő rendszer is az egyedi tengelykapcsolójával: amíg nincs elegendő anyag, addig nem dobja fel a préscsatornába, de ha véletlenül „besokallna”, akkor szépen lassan ki lehet járatni anélkül, hogy a gépkezelőnek ki kellene szállni a traktorból.
Meggyőző volt, és megszerettük a vezérlés nélküli EasyFlow rendfelszedőt, de nagyon hasznos az automata központi zsírzás is – tapasztalatom szerint pedig jó dolog, hogy a kötözőfejeket nem ventilátor fújja, hanem nagynyomású, sûrített levegő tisztítja. Ugyancsak kiváló megoldások a kettőskötözéses kötözőfejek és a hosszú préskamra, amelyek igazolják a híres német mûszaki precizitást.
Manapság inkább a 120×90-es bálaméret a keresett. Miért esett a választásotok a 120×70-esre?
Valójában mi is 120×90-est szerettünk volna, mert kevesebb a bálamozgatás, és lényegesen jobb a logisztikája – de nekünk hirtelen kellett a bálázó, s akkor már csak 120×70-es volt raktáron a VALKON Kft.-nél. Használat közben azonban kiderült, hogy nem rossz a 70-es bálaméret, és nem gond, hogy nincs benne 4–4,5 mázsa, hanem csak 3–3,5. Könnyebben mozgatható, jól szállítható, s a meglévő raktárt is optimálisan tudjuk feltölteni.
HDP beszerzésén nem gondolkoztatok?
A HDP igazi „ipari” bálázó. Bár szállítási szempontból igen előnyös, a mi vevőkörünk főleg lovasokból áll, így nálunk nem igazi alternatíva a HDP nagynyomású bálázó.
Hogyan esett a választásotok a VALKON Kft.-re?
Számomra akkoriban még abszolút ismeretlen volt a cég. Az interneten kerestem rá a „KRONE bálázó”-ra, s így találtam meg a VALKON Kft.-t, amelytől néhány rövid telefonbeszélgetést követően meg is rendeltem a gépet.
Mik az üzemeltetésről szerzett tapasztalataid?
Szalmabálából 3000–4000 darabot készítünk: ezek 2,3–2,4 méteres bálahossznál 3 mázsa körüliek; fûszénából 6–8000 bála az éves mennyiség: ezek 3,5 mázsásak. Az idén lesz 100 ha lucernaszéna is, a tervek szerint 1000–1500 bálával. Sőt, 2010-ben energianádban is kipróbáltuk 6–8 hektáron. A bálázással nincs probléma, de a normális mûködéshez előtte szárzúzóval le kell zúzni az anyagot.
Optimális viszonyok között 20 másodpercenként készül el egy bála, de átlagos körülmények között (forgókkal, stb.) is óránként 40–50 bálával számolhatunk – tehát naponta 4–500-at biztosan meg tudunk csinálni. Ez nekünk épp elég is ahhoz, hogy utána a bálákat elszállítsuk a területről a raktárba. Jelenleg egy 185 LE-s traktorral húzzuk a bálázót, amely itt a dombok között is megfelelő gép.
Milyen meghibásodások fordultak elő szezon közben?
Egyszer-kétszer elszakította ugyan a csomót, (mert a bálacsatorna elején megakadt), de nagyon ritkán hibázik a bálázó. Kezdetben a tûfeladó nyírócsavarját nyírta el néhányszor, de ezt azonnal jelezte a számítógép, s így gyakorlatilag nem lett rossz a bála. Igazából semmi gondunk nem volt a géppel – így arra sem volt lehetőségünk, hogy a VALKON szervizét teszteljük.
A KRONE mûszaki megoldásokkal és megbízhatósággal való elégedettséget talán az is jelzi, hogy a gazdaság az idei szezonra egy teljes új KRONE gépsorral gyarapodik, amelyet ismét a VALKON Kft.-től rendeltek meg. A kasza–frontkasza–rendterítő–rendképző remélhetőleg ismét bizonyítani fog, s jövőre már az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokról számolhatunk be.
–dobos–
Címlapkép: Getty Images
