A felvásárlási árak 2010. évi reálértéken számolva 2008 óta stagnálnak, illetve csökkennek, a jelenlegi sertésfelvásárlási árak reálértéken 70 forinttal maradnak el kilogrammonként a 2004–2006. évi felvásárlási áraktól (2. ábra).















A takarmányárak és a sertésfelvásárlási árak jellemzően ellentétes irányba mozogtak az elmúlt időszakban. A jelenlegi piaci árak mellett – 60.000 Ft/tonnás kukoricaár, 100.000 Ft/t feletti szójaár – figyelemmel arra, hogy a sertéshizlalás költségeink 50–65%-át a takarmányköltségek teszik ki, a sertéshízlalás önköltsége a jelenlegi takarmány-árak mellett meghaladhatja a 400 Ft/kg-ot is. Ezzel szemben a felvásárlási árak a 300 forintot sem érik el, vagyis kilogrammonként 100 Ft-os vesztesége is keletkezhet a termelőnek (3. ábra).

















A hazai állomány csökkenése miatt Magyarország élősertésből nettó importőrré vált, az elmúlt években az importból származó élősertések részaránya az összes vásárlásból 20% körül alakult, de voltak olyan időszakok, amikor a 30%-ot is meghaladta (4-5. ábrák).















A sertéshús és húskészítmény importunk mennyisége 5 év alatt 25%-kal növekedett, 2009-ben már meghaladta a 160 000 tonnát, 2010-ben az évközi adatok alapján valószínûsíthetően ezt meghaladó mennyiségû importra kerül sor. Az elmúlt időszakban a legtöbb sertéshúst Németországból importáltuk.



A behozatalon belül az egyéb sertéshús importunk 20%-ot meghaladó mértékben nőtt az elmúlt években, és jelentősen bővült a félsertések behozatala is. Készítmény importunk megduplázódott 5 év alatt.



A magasabb hozzáadott értékû, jó minőségû, exportra kerülő termékek jellemzően hazai alapanyag felhasználásával készülnek, míg a belföldi fogyasztásra kerülő termékek egy része sok esetben a hazai minőséget el nem érő import alapanyagok felhasználásával kerül előállításra.





–G. Z.–