Hazánkban a kukoricatermesztésnek, ezen belül a vegyszeres gyomirtásnak jelentős hagyományai voltak és jelenleg is vannak. Magyarországon közel hatvan évvel ezelőtt történt az első herbicides gyomirtás a kukoricában! Ezen időszak alatt nemcsak a hazai kukoricatermesztés formálódott át, de a herbicidek alkalmazásában is gyökeres változások történtek, illetve a gyomnövények körében is fontos rangsorbeli átrendeződéseknek lehettünk, és jelenleg is vagyunk szemtanúi.
Dr. Bárány Sándor • ügyvezető, növényvédelmi szakmérnök, Agroméda Kft., Szentlőrinc. Az összes mûvelt terület nagysága 100 hektár, ebből 50 hektár a kukorica.
A kukorica a magyar agrárágazat legfontosabb takarmánynövénye. A termesztés-technológiai kérdése, a fel-használás jelentősége miatt, messze túlmutat szimplán a gyomirtás kérdéskörénél. A kukoricatermesztés „hőskora” az iparszerû növénytermesztési rendszerek kialakulásakor és azok elterjedésekor kezdődött. A bevezetett technológiák lényege az volt, hogy a termőhelyhez adaptáltan történt a mûtrágya felhasználása, a kukoricahibridek megválasztása. A munkába állított géprendszerekkel lehetővé vált a kukoricatermesztés minimális élőmunka ráfordítással. Itt jött be a képbe a gyomirtási technológiák meghonosítása. Az eddig valóban „kapás” kultúrában főszereplő lett a vegyszeres gyomirtás.
Pájtli József • gazdálkodó, Tamási. Összes mûvelt terület 700 hektár, ebből kukorica 300 hektár.
Legfontosabb növényünk a kukorica. A vegyszeres gyomirtás döntően befolyásolja a termesztés sikerességét és a termésátlagot. A kukorica herbicidekkel történő gyomirtása korszakokra osztható aszerint, hogy milyen gyomirtó szereket használtunk, s ezzel milyen gyomok rezisztenciáját okoztuk, illetve milyen új gyomnövények elterjedését idéztük elő. A kukoricatermesztés technológiájában bekövetkezett változások szintén kihatnak a gyomok elleni védekezésre.
Visszatekintés
a 2010. év időjárására, következmények a kukorica 2010. évi termesztésére és a várható kihatások a 2011. évre
A 2010. év Magyarország tekintetében az elmúlt évszázad legcsapadékosabb éve volt. Nemcsak a csapadék mennyisége, hanem az egyszerre hullott nagy mennyiség miatt a kedvezőtlen csapadékeloszlás is meghatározta a tavalyi évet. A tavaszi vetések késtek, a tavaszi optimális gyomirtások kivitelezhetetlenek voltak, nagy területeket öntött el a víz, így tízezer hektárok estek ki a 2010-es év mezőgazdasági mûveléséből. A kukorica betakarításakor sem volt optimális az időjárás, mivel a csapadék határozta meg az őszi időjárást is. A betakarított kukoricát (ha egyáltalán sikerült learatni a terményt) sok esetben csak úgy lehetett tárolni, ha szárították, ami tovább növelte a költségeket, illetve csökkentette a bevételeket. A betakarítás után csorbát szenvedtek az őszi talajmunkák, amelyek azt fogják eredményezni (a cikk írásakor tapasztaltak, és az elmúlt hónapok időjárását is figyelembe véve), hogy a 2011. évi kukoricatermesztés is nagyobb odafigyelést, nagyobb szakmai kihívásokat fog követelni annak érdekében, hogy a termelők sikeresek legyenek 2011-ben is.
Mely gyomnövényekre kell leginkább számítanunk a kukoricatermesztésünk során?
A kukoricatáblák gyomflórája az utóbbi évtizedekben, években strukturálisan megváltozott. Jelenleg országosan a legnagyobb problémát a gyomirtás szempontjából a köles fajok (Panicum spp.), a fenyércirok (Sorghum halepense) nagymérvû elterjedése okozza. Egyéb nehezen irtható gyomfajok megjelenésével is számolnunk kell, úgy mint a szerbtövis fajok (Xanthium spp.), a selyemmályva (Abutilon theophrasti), a csattanó maszlag (Datura stramonium), a parlagfû (Ambrosia artemisiifolia), a sövényszulák (Calystegia sepium), a közönséges kakaslábfû (Echinochloa crus-galli), a fehér libatop (Chenopodium album), a disznóparéj-félék (Amaranthus spp.), a muhar-félék (Setaria spp.), a mezei acat (Cirsium arvense), az apró szulák (Convolvulus arvensis), a tarackbúza (Agropyron repens), az árvakelésû napraforgó (Helianthus annuus), a lapulevelû keserûfû (Persicaria lapathifolium), a varjúmák (Hibiscus trionum), a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis) és a csillagpázsit (Cynodon dactylon).
Dr. Bárány Sándor: A saját területeinken a kukoricatermesztésünk kezdetén az egyéves egyszikûek (a kakaslábfû, a muharfélék), a kétszikûek közül a klasszikus kapás gyomok (a disznóparéj-félék, a vadrepce, a mezei acat, a szulák-félék, kisebb mértékben a parlagfû és libatop-félék) okoztak gondokat. Majd megjelent a fenyércirok. Először a magról kelő változat, majd a monokultúrás termesztés miatt a rizómás alakok is felszaporodtak. A 2010. évben a sok csapadék miatt az elhúzódó gyomkelés okozott nagyobb gondokat, különösen a kakaslábfû, a szerbtövis fajok, a selyemmályva és a parlagfû tekintetében.
Pájtli József: A monokultúrás kukoricatermesztés, és az atrazin korszak hozadéka lett a gyomok rezisztenciája, illetve a kakaslábfû, a muhar-félék, a disznóparéj-félék, a libatop-félék, majd a fenyércirok és a köles felszaporodása. Majd a későbbiek során az apró szulák, a csattanó maszlag, a parlagfû, a selyemmályva, a vadkender, a szerbtövis okozta a legnagyobb fejtörést a gyomirtásunkban. A gyommagvak terjesztésében jelentős szerepet játszanak a betakarító gépek, a mûvelő eszközök. A területeink nagy részét vetésváltással, továbbá az okszerû gyomirtással sikerült megfelelő mértékben gyommentesíteni. Felerősödött azonban a köles fertőzés, illetve kialakulóban van a fenyércirok rezisztencia. Sok esetben a száraz időjárás miatt hatástalan a fenyércirok elleni védekezés, mivel leáll a növény tápanyagforgalma így nem képes felvenni a kipermetezett gyomirtó szert. A gyomrezisztencia kialakulásában szerepet játszott az alacsony dózisú, osztott kezelések alkalmazása. 2010-ben a fenyércirok elleni védekezés jelentett problémát, s egyes területeinken már feltûntek a fenyércirok rezisztens egyedei is.
A Nógrád megyei kukoricatermesztők az előbb olvasott termelői tapasztalatokat még nem tapasztalják a saját termesztésük során, mivel jelenleg Nógrád megyében nem okoz problémát sem a fenyércirok, sem a selyemmályva, sem a vadkender, sem a varjúmák, mivel nem fordulnak elő ezen gyomnövények. A legtöbb esetben a csattanó maszlag, a szerbtövis-félék, a köles sem képezi a kukorica gyomirtási technológia gerincét, mivel ezen gyomnövények sem fordulnak elő jelentős mértékben a Nógrád megyei kukoricatermő területeken. A Nógrád megyei gazdálkodóknak a magról kelő egyszikûek közül döntően a kakaslábfû, a muhar-félék ellen kell védekezni a kukoricatáblákban, a magról kelő kétszikûek közül a hatékony gyomirtási technológia még mindig az „olcsó” technológiák közé tartozik, mivel az általános kétszikû gyomnövények fordulnak csak elő a kukoricatáblákon. Az évelő gyomnövények csak ott jelentenek problémát, ahol nem megfelelő a talajmûvelés, nem az optimális vetésváltás jellemzi a gazdálkodást. Szerencsére kevés az ilyen gazdálkodó, mivel a jelenlegi gyomirtó szer árak megtanították a megyei termelőket is arra, hogy az évelő gyomnövények ellen van olcsóbb és hatékonyabb védekezési technológia, mint a kukorica posztemergens technológia alkalmazása. Szerencsére, ha mégis mezei acattal, tarackbúzával, aprószulákkal, sövényszulákkal „elburjánzott” területeken van szükség megfelelő gyomirtást végezni, arra is van mód, mivel a jelenleg engedélyezett herbicidekkel a kukorica gyomirtásában bármilyen gyomprobléma megoldható!
Milyen herbicidek vannak (voltak) a kukorica gyomirtására?
Az Európai Uniós csatlakozásunk óta több olyan gyomirtó szer hatóanyag és készítmény kivonásra került, amelyet a kukoricatermelők hosszú éveken át sikerrel és megelégedéssel használtak.
2006-ban a kukoricatermesztők a bedolgozásos (ppi) technológiában alkalmazott butilát, EPTC hatóanyagokat veszítették el, ami a bedolgozásos technológia szinte teljes visszaszorulását eredményezte. Majd ezt követte a 2007. június 30-a, amivel a kukorica gyomirtásban egy olyan korszak zárult le Magyarországon, amely fél évszázados múltra (több mint 50 év!) tekint vissza. Ez a korszak volt az „atrazin korszaka”. Ebben az ötven éves időszakban az atrazin szuperszelektivitásával, relatív olcsóságával, egyeduralkodó volt a kukorica gyomirtásában. Nagy hatékonysággal rendelkezett, a kijuttatási időre nem volt érzékeny, így nagyobb odafigyelés nélkül, könnyen és eredményesen tudták használni a felhasználók. De az egyoldalú felhasználás a gyomnövények kiszelektálódásához, több esetben a rezisztencia kialakulásához vezetett, továbbá a jelen kor környezetvédelmi (vízbázisok védelme) és toxikológiai követelményeinek sem tudott már megfelelni ezen hatóanyag, ami az uniós kivonáshoz, engedélyének hazai visszavonásához vezetett.
Dr. Bárány Sándor: Az atrazinos kezdetek után kombinációs partnerként megjelentek a gázosodó, sekély talajba dolgozást igénylő készítmények. Ezek széles gyomirtó hatással rendelkeztek, az atrazin meg vitte majdnem az összes többi gyomnövényt. Elterjedt és javasolt volt a monokultúrás kukoricatermesztés, amerikai példa alapján. A monokultúrában azután különböző gyomok kezdték el túlélni a vegyszeres gyomirtást. Megkezdődött a különféle gyomirtó szerek fejlesztése a felmerült gyomproblémák ellen.
Pájtli József: Az első korszak a kukorica gyomirtásában az atrazin korszaka volt. Az atrazin sikertelensége esetén a mechanikai gyomirtást és a hormonbázisú szereket alkalmaztuk nagy szeretettel, olcsóságuk miatt. Száraz időben az atrazinok nem voltak kellően hatékonyak, ezért újdonságot jelentett a magról kelő fenyércirok ellen, mellékhatásképpen jó néhány magról kelő kétszikû ellen a bedolgozásos technológiában alkalmazott EPTC vagy butilát hatóanyagú antidotált készítmények alkalmazása. Később az acetoklór vagy propaklór készítményeket használtuk antidótummal, szintén a magról kelő egyszikû gyomok ellen, kihasználva a jó mellékhatásukat a kétszikû gyomnövények ellen. A kétszikûek ellen kiegészítettük a kezeléseket a karbamid származékokkal. Ezen technológia alkalmazásánál az időben és megfelelő mennyiségben hullott csapadék jelentősen befolyásolta a hatékonyságot. Az időjárás okozta kockázatot jelentősen tudtuk csökkenteni a kelés után közvetlen a már kikelt gyomokra történő permetezéssel, főleg ha még ezeknek a szereknek a talajon keresztül is volt hatásuk. A később kelő gyomok ellen a szulfonilureák terjedtek el az utóbbi évtizedben. Majd megjelentek új hatásmódú, kiváló szelektivitású gyomirtó szerek, amelyek az erőteljesen fejlett gyomok ellen is kiváló hatásúak. Saját tapasztalatunkból megemlítem a mezotrion, a tropramezon, a tembotrion, az izoxadifen-etil hatóanyagokat. Ezen szerek hatását még kombinációban az atrazin is fokozta, és ez a kombináció költségkímélő technológiát jelentett, de sajnos az utóbbi években az atrazin kivonásra került.
A már említett atrazin korszak lezárására, a kivonásra ítélt hatóanyagok pótlására hosszú évek óta a növényvédő szert fejlesztő, gyártó cégek fel voltak készülve, ezért rohamléptekkel, nagy fejlesztések, beruházások hatására már a nyolcvanas évektől kezdve azt lehet mondani, hogy a vegyszeres gyomirtás, a kukorica gyomirtással együtt teljes átalakuláson ment, és jelenleg is megy keresztül!
Milyen kijuttatás-technológiával tudtunk, tudunk védekezni a gyomnövények ellen?
Dr. Bárány Sándor: A kukoricatermesztésünk kezdetén az alapgyomirtás volt a legfontosabb. Majd posztkezelésekre a 2,4-D tartalmú hormonhatású készítmények is rendelkezésre álltak. A jelenleg engedélyezett herbicidekkel ma már megfelelő hatást lehet elérni a csak posztemergens technológiákkal is. Ehhez azonban pontosan kell ismerni a saját területünk gyomösszetételét. Minden gyomnövényre kínálnak megoldást a gyártók. Nagyon fontos a kezelések időzítése, ugyanis egy csapadékos, sáros időben (lásd a 2010. évet) a megkésett permetezéssel nagy károkat okozhatunk magunknak. Ma is megbízhatóbb egy alapgyomirtás, és a gyomok kelésének időszakában ehhez igazított posztkezelés. A két-három alkalommal végzett gyomirtások időzítése és kivitelezése nagy kockázatot jelent.
Pájtli József: A kukorica jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik. Ezt a tulajdonságát az optimális tőszám tovább javíthatja. A 2009-es évben volt olyan kukoricatáblám, amelyet nem kellett gyomirtani, az a betakarításig gyommentes maradt.
Dr. Bárány Sándor: A gyomirtásomat mindig a terület gyomflórájának ismeretében határozom meg. Jelenleg az alapgyomirtást részesítem előnyben. A posztemergens kezelésre a területen lévő fenyércirok miatt mindenképpen szükségem van, és ezt évjárattól függően ki kell egészíteni a parlagfû, a szerbtövis, a selyemmályva elleni készítményekkel is. A ma megvásárolható kombinációkkal, nagyságrenddel könnyebb egy jó gyomirtást végezni, mint például 20 évvel ezelőtt lehetett. Alapjában véve a kukorica vegyszeres gyomirtása jelenleg megoldott. Azt, hogy hosszú távon is megoldott-e, nem merem kimondani. Mindig lesznek olyan gyomok, amelyek ma nem okoznak problémát, de jó néhány év múlva ki tudja megmondani, hogy például a megyében már megjelent, és terjedőben lévő mandulapalka, vagy a selyemkóró mekkora problémákat fog okozni.
A Nógrád megyei termelők a kukorica gyomirtásában kisebb arányban alkalmazzák a bemosó csapadékot igénylő preemergens gyomirtásokat, mivel a megyére jellemző csapadékviszonyok miatt, több esetben bizonytalan, hogy időben és megfelelő mennyiségben megérkezik a bemosó csapadék. Nem jellemző a megyében az egyszikû gyomnövények közül a magról kelő fenyércirok és a köles, valamint a mélyről csírázó nagymagvú kétszikûek előfordulása sem, ami elengedhetetlenné tenné a preemergens gyomirtást, mely segítségül lenne a posztemergens gyomirtás hatékony időzítésére. A jelenleg előforduló gyomnövények ellen a posztemergens technológiák használata jelenti a fő technológiai elemet. Az előző években annyi változás történt azonban a posztemergens technológiákban, hogy a talajon keresztüli tartamhatással rendelkező posztemergens gyomirtó szerek megjelenésével kezd teret nyerni a korai posztemergens technológia, mivel ezzel a kijuttatási móddal nemcsak a korai gyomosodás kikapcsolására van lehetőség, de ha a korai posztemergens kijuttatás után megérkezik a csapadék, a bemosódott hatóanyag(ok) tartamhatását is ki tudják használni a termelők. Az osztott, de teljes dózisú posztemergens kezelésekre (korai poszt - poszt, poszt - késői posztkezelés) egyelőre nincsen szükség, mivel a Nógrád megyei termelők jelenleg szerencsés helyzetben vannak, mivel nem fordulnak elő olyan gyomnövények a megyében, amelyek ellen a többszöri posztemergens technológiai védekezés jelenti az egyedüli lehetőséget a hatékony védekezéshez.
Általánosságban elmondható az ország teljes területére, hogy a vegyszeres gyomirtás gyakorlatában nem találkozunk egyszerre a 2–4 leveles magról kelő kétszikûekkel, a gyökérváltás fenológiájában lévő magról kelő egyszikûekkel, és az éppen ekkor végzett gyomirtásoknál az évelők sem szoktak a legtöbb esetben az „optimálisnak” mondott fenológiai stádiumban lenni! Ebből következik, hogy az úgynevezett „totál biztos” kukorica gyomirtó szerek nem tudják, nem tudhatják minden esetben biztosítani a megfelelő gyommentességet.
Dr. Bárány Sándor: Jelenleg a kukoricában alkalmazott vegyszeres gyomirtásaim költsége 15–35 000 Ft/hektár között változik, de könnyen e fölé is mehet, a megjelenő gyomnövények függvényében, és az alkalmazott technológiák számától függően. A növényvédő mérnök vágya egy olyan gyomirtó szer, ami a vetés után kijuttatva a teljes tenyészidőszakra gyommentességet biztosít. Ismerve a termesztés-technológia egyéb elemeit, az időjárási körülményeket és minden más, nem rajtunk múló elemet, sajnos ilyen tökéletes herbicid nincsen.
A kukoricában használható gyomirtó szerekről elmondhatjuk, hogy a rendelkezésre álló készítmények igen széles palettájáról tud a felhasználó választani. Így nagyon leegyszerûsítve kijelenthető (lenne), hogy elvileg minden gyomosodási helyzetre több recept van, mégis képes meglepetést okozni a már megszokott gyomflóra, a jól bevált gyomirtási technológia vagy éppen az időjárás, ami szokatlan helyzetek sorát okozhatja. Ezen ismeretek birtokában tény, hogy az engedélyezett technológiák együttes alkalmazása, azoknak a területre, gyomnövényekre adaptált kombinációi szükségesek ahhoz, hogy sikeres, eredményes vegyszeres gyomirtást tudjunk alkalmazni.
Amit azért nem szabad elfelejteni és folyamatosan szem előtt kell tartani, hogy a gyomirtás nemcsak a herbicidekkel való védekezést jelenti, hanem a védekezésnek ki kell terjedni az okszerû vetésváltásra is. Tudni kell, hogy az évelők elleni küzdelem többéves folyamat, melyben nem szabad csak a vegyszeres gyomirtásra alapozni, hanem szükséges a mechanikai eljárásokat is alkalmazni. Ügyelni kell továbbá arra is, hogy a gyomnövények terjedését minél nagyobb mértékben megakadályozzuk, és megtegyünk minden olyan óvintézkedést (betakarított termény tisztítása, a vetőmagnak használt termény gyommentessége, továbbá a mûvelő eszközökkel való terjesztés megakadályozása) azért, hogy a gyomnövények továbbterjesztése minél kisebb mértékû legyen.
Ha a felsorolt szabályokat betartjuk, rendelkezünk a kellő szakismerettel, és kellő mértékben odafigyelünk a herbicides védekezések kivitelezésére, akkor akár egy olyan szélsőséges időjárás esetében is, mint amilyen volt a 2010. év, tudunk megfelelő színvonalú, minőségû és hatékonyságú vegyszeres gyomirtást végezni a kukoricában, mivel minden gyomproblémára van hazánkban megoldás, csak tudni kell a megfelelőt kiválasztani, és azt optimálisan kijuttatni.
Hornyák Attila • herbológus
A cikk szerzője: Hornyák Attila
